Fekete Pál országgyűlési képviselő közéleti és pedagógusi tevékenysége

1956 őszén harmadik osztályos gimnazistaként részt vett a forradalom helyi eseményeiben: a Petőfi-szobornál elszavalta a költő Forradalom című versét. Beválasztották a Nemzeti Bizottságba. A szervezkedésben való részvétele miatt nyolc hónapot töltött börtönben, szabadulása után magánúton kellett befejeznie a gimnáziumot. 1959-től képesítés nélküli tanítóként dolgozott. 1968-ban a szegedi JATE levelező hallgatójaként magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Szülővárosába 1972-ben került vissza, ahol általános iskolai tanárként több intézményben tanított. Tanítványai rajongtak érte. Megbízták a város szakfelügyeletével, majd az 1970-es évek közepétől a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet szakfelügyelője, illetve szaktanácsadója lett. Helytörténeti kutatómunkái, valamint a Petőfi- és a Móra-kultusz ápolása révén is maradandó értéket hagyott hátra. Vezetésével 1988. június 6-án megalakult a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület.  Fekete Pál részt vett a lakiteleki találkozón, alapító tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett. A kormánykoalíció oktatási munkacsoportjában a közoktatási és szakképzési törvény reformjáért dolgozott. Történelem-tankönyvet írt a 8. osztályosok számára, társszerzője a Félegyházi Olvasókönyvnek. Számos egyéb publikációja jelent meg a pedagógiai szakirodalomban. Fekete Pál 56 éves korában, 1995. október 14-én hunyt el. A Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára címet posztumusz kapta meg 2008-ban.