Érseki Palota

A honfoglalás után az Árpád nemzetség fontos családi tanácskozóhelye volt Kalocsa, mivel a közelben volt az Árpád-fiak szállásterületeinek közös határa Kalocsát és környékét az 1002-ben alapított kalocsai érsekség első érsekének, Asztrik érseknek (1002-1034 körül) adományozta Szent István király. A kalocsai vár nagyjából egyidős az érsekséggel. Asztrik érsek építette fából és földtöltésből a vízi vár jellegű erődítményt a mai érseki kastély helyén. Keletről a Kígyós, északról és nyugatról a Csilás Palé, délről mesterséges vizesárok határolta. Az erődítmény a tatárjárás idején elpusztult. Az elpusztult várat Benedek érsek (1243-1254) építette újjá. Az új vár már kőből készült. Fő része a mai érseki kastély nyugati sarka helyén állt háromemeletes lakótorony, melyhez alacsonyabb épületek csatlakoztak. A kalocsai vár emlékét őrzi a város címere.

A középkori kalocsai vár maradványait használta fel a 18. század elején Széchényi Pál (1696-1710) és Csáky Imre érsek (1710-1732) az érseki lak építésénél. A megerősített érseki lakot 1775-ben Oswald Gáspár (1719-1781) építész piarista szerzetes tervei alapján Batthyány József érsek (1760-1766) átépíttette. Az építkezés 1775. máj. 5. után kezdődött, az építésvezető Kronowetter Antal Lipót, az érsekuradalom mérnöke volt Az L alakú épület 1776. júl. 15-én készült el. Az épület nyugati oldalának alapjai lerakásánál felhasználták a középkori vár nyugati tornyának maradványait.

Batthyány József érsek helyébe lépő Patachich Ádám érsek (1776-1784) nem folytatta az építkezést, hanem Kronowetter Antal Lipóttal új terveket készíttetett, amelyek Patachich nagyváradi püspöki palotájához hasonlítottak, melyet Franz Anton Hillebrandt tervezett. A kastély középső, Oswald Gáspár tervei szerint épült épületszárnyat átépítették. A teljesen új keleti szárny 1781 elején készült el, ide került a mai Főszékesegyházi Könyvtár alapját képező tekintélyes méretű magánkönyvtára.

A nyugati szárny földszintjén található az Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint az érseki hatóság hivatalai, első emeleten pedig az érseki rezidencia. 

Források:
Asbóth Miklós 1998. Kalocsa történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és jelene. Kalocsa. 42-210. p.
Asbóth Miklós 2004. Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai. In: Bács-Kiskun megye múltjából. 19. Szerk. Szabó Attila. Kecskemét.
Györfy György 1977. István király és műve. Budapest.
VÁTI 2004a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság. Kalocsa város Településszerkezeti terve. Örökségvédelmi hatástanulmány. Műemléki topográfia. Felelős tervező Havas Mária. TSZ.: 2774/2003-3.2.2.