Bugacpuszta és a bugaci pásztorélet

Bugacpuszta a legnevesebb magyar puszták közé tartozik, a Duna és Tisza között, annak középső részén, az úgynevezett kiskunsági homokhátságon helyezkedik el, Kecskemét és Kiskunfélegyháza határában. Területe védetté nyilvánított, a Kiskunsági Nemzeti Park része (11 488 ha). 

Bugacpuszta és a bugaci pásztorélet

Bugacpuszta a legnevesebb magyar puszták közé tartozik, a Duna és Tisza között, annak középső részén, az úgynevezett kiskunsági homokhátságon helyezkedik el, Kecskemét és Kiskunfélegyháza határában. Területe védetté nyilvánított, a Kiskunsági Nemzeti Park része (11 488 ha). 

Flórája, faunája egyedi, több csak e helyen élő növény (például az 1994-ben felfedezett bugaci nőszőfű), és állatfaj (köztük a fűrészlábú szöcske, hazánk leghosszabb rovarja) is ismert közülük. A bugaci puszta képéhez hozzátartoznak az ősi magyar háziállatok, a racka juhok, a szürke marhák és a magyar kisbéri félvér lovak. Bugac- és Monostorpuszta a Duna-Tisza köze legnagyobb legelője hosszú évszázadok óta a nomád pásztorkodás színhelyének számított. A XVI. században már mindkét pusztát kecskemétiek bérelték. A középkorban a mai Bugacpuszta közepe táján a feltételezések szerint Bugacháza néven ismertek községet, ami a török hódoltság elején elpusztult. Monostor- és Bugac-puszta együttvéve közel 30.000 kh területű birtok teljes egészében 1901-től lett Kecskemét tulajdona. A pásztorok körében is megvolt a hierarchia, a rangbeosztás. A „legfőbb méltóság” a számadó volt, őt követte a ranglétrán a pásztor, a bojtár és a kisbojtár. A hatalmas puszta vezetésében a pusztabíró, a pusztagazda és a pusztacsősz vett részt. Ami a pásztorviseletet illeti, a bugaci esetében némi eltérés mutatkozik a hortobágyitól. Itt ugyanis a pásztorok a „juhászkalap” kalapformát használták, árvalányhaj bokrétával. Díszes pitykésgombos mellényt, még színesebb szűrt, rövidebb vagy hosszabb szőrű subát öltöttek magukra, viszont a fehér borjúszájú inget, a fehér rojtos szélű gatyát és a fekete pitykésgombos mellényt csak ünnepi alkalmakkor viselték. Bugacpuszta egyedülálló természeti és kulturális kincseit az idegenforgalom is felfedezte magának. Már a XIX. század utolsó évtizedében jelentek meg az újságokban méltatások a bugaci pásztorok életviteléről a pásztorélet romantikus világáról, amikor pedig 1933. május 21-én az országos idegenforgalmi szakembereknek és az országos sajtó képviselőinek bemutatót tartottak a helyszínen, a világsiker sem maradt el, külföldről is özönleni kezdtek a turisták. Napjainkban a pusztai emberek régvolt mindennapjait, szokásait, az állattartással kapcsolatos tárgyi emlékeket a Kerényi József tervei alapján készült Pásztormúzeumban ismerhetik meg az érdeklődők. A csikósok ügyességi bemutatói közül kiemelkedik a „Pusztaötös”, mely a ló és az ember közötti kapcsolat erősségét tanúsítja.

Kapcsolat

6114 Bugac

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Bugaci Marhahúsból készült ételek

arrow

Bugac

event card

Karikás Csárda

arrow

Bugac

event card

Pásztormúzeum Bugac

arrow

Bugac

chevron right
Design by WEBORIGO