Szalkszentmárton

Szalkszentmárton Bács-Kiskun megye északi részén, a Kiskunság szélén, a Duna bal partján fekszik, attól 4 km-re. Budapesttől és Kecskeméttől egyaránt 60 km választja el. A település lapos határa a Duna ártere volt. Kedvező adottságai miatt már az őskorban is éltek itt emberek.

A régi iratok három falut említenek: Szalk, Szentmárton és Kis Csaba. Ezek közül Szalk volt a legnépesebb. A falvakat a tizenöt éves háború pusztította el, s a XVII. századi újratelepedés során a megtizedelt, szétszóródott lakosság már egy helyen, a mai település területén húzódott meg. A falu képét alapvetően meghatározó lakóházak fele a XVII. század végétől a XX. század elejéig épült nemesi udvarházakat utánzó tornácos parasztház. Európai viszonylatban is ritka látvány a szigorúan zárt faluközpont, benne a falusi klasszicista építészet egyik remeke, a községháza műemlék épülete.

Műemlék a főtéren álló kései barokk református templom, valamint a Beálló fogadó kocsiszínnel, amely a Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás néprajzi, irodalmi és helytörténeti gyűjteményének ad helyet. Az Emlékkiállítás dolgozói színes programokkal, múzeumpedagógia foglalkozásokkal várják a látogatókat egész évben. A 48-as forradalomhoz kapcsolódóan a március hónap a huszárok jegyében telik. Legtöbb vendég a múzeumok éjszakáján fordul meg nálunk. Az Emlékkiállítás udvara, ivója és pincéje rendszeresen ad otthont esküvőknek, osztálytalálkozóknak, egyéb családi rendezvényeknek.

A Petőfi téren található az eredetileg 1928-ban épült ártézi kút, melyet 2012-ben lakossági adakozásból sikerült felújítani. Az átadásra 2012. augusztus 20-án került sor. Amellett, hogy nagyon szép látványt nyújt, a helyi lakosok vízfogyasztásához is nagymértékben hozzájárul. Húsvét közeledtével az önkormányzat dolgozói ünnepi díszbe öltöztetik.Szalkszentmárton gazdasági életében kiemelkedő helyet foglal el a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét és sokszínű arcát. Az elmúlt években a növénytermesztésből élők több nehézséggel kényszerültek szembenézni (aszály, talajvízszint süllyedése, a szél pusztító hatása stb.), de a vidéki emberek kötelességtudata, helytállása ezekben az időszakokban is példaértékű volt.