Jakab-napi falunap

Jakab-napi falunap

Fajsz - Kalocsai járás

A településen 1996. óta rendszeresen évről-évre visszatérő rendezvényként tartják meg a falunapot. Szervezett színpadi műsorok mellett, helyi csoportok előadása teszi színesebbé a programsorozatott. Baráti társaságok és helyi családok töltik együtt e napot, melyet főzések és zenés mulatságok tesznek teljessé.

Minden év július 25. napjához közeleső hétvégén kerül megszervezésre.

Kapcsolat

Fajsz

Több Kevesebb chevron down

chevron down

Június

03

Szombat

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

07:00 - 15:00

Június

03

Szombat

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

10:00 - 20:00

Június

10

Szombat

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Kecskemét - 09:00 - 12:00

Június

10

Szombat

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Kecskemét - 18:30 - 22:00

Június

11

Vasárnap

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Tázlár - 09:00 - 12:00

Június

17

Szombat

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Fülöpháza - 06:00 - 10:00

Június

24

Szombat

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Madaras - 07:00 - 16:00

Június

24

Szombat

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kunpeszér - 08:00 - 12:00

Június

30

Péntek

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Bugac - 19:30 - 23:00

Augusztus

19

Szombat

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Kiskunfélegyháza - 09:00 - 22:00

Szeptember

01

Péntek

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

14:00 - 15:30

Szeptember

08

Péntek

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,Azt gágogja, hogy taliga.Paradicsompaprika.Papucsba jár a liba.

Kiskunfélegyháza - 12:00 - 23:59

Kiskunfélegyháza

2023. 06. 02.

Harminc éve alakult meg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisén emlékeztek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye megalapításának harmincadik évfordulójára a kiskunfélegyházi Szent István-templomban kedden. A jubileumi szentmisét – amelyen Szent István ereklyéinek átvitelének ünnepére is emlékeztek – Michael Wallace Banach apostoli nuncius, pápai nagykövet celebrálta.

2023. 06. 02.

[ Kiskunfélegyháza ]

Részletek

2023. 06. 01.

Ez a négy település nyert újabb TOP Plusz támogatást Bács-Kiskunban

Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Tiszakécske és Tázlár kap összesen 2,5 milliárd forint pályázati forrást a helyi gazdaság fejlesztésére. Mutatjuk, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg ebből.

2023. 06. 01.

Részletek

Császártöltés

2023. 06. 01.

III. Sváb Ételek Fesztiválja

Egy szakácskönyv egész falvakat megmozgató fesztivál formájában kel életre immár harmadik alkalommal. A cél továbbra is az, hogy bemutassák a sváb ételek helyi variációit és a résztvevők kulturális értékeit, így több településről érkeznek Császártöltésre résztvevők.

2023. 06. 01.

[ Császártöltés ]

Részletek

Nemesnádudvar

2023. 06. 01.

Hétvégi kedvcsináló Nemesnádudvarra VIDEOVAL

Csak dőljenek hátra, hallgassák a hamisítatlan sváb zenét és képzeljék el, hogy máris Nemesnádudvaron vannak! De már csak kettőt kell aludni és irány a Vadgasztronap és Borfesztivál! Garantáltan fantasztikus hétvégének nézünk elébe!

2023. 06. 01.

[ Nemesnádudvar ]

Részletek

Szabadszállás

2023. 06. 01.

Egészséges Bács-Kiskunért Szabadszálláson is

Vármegyénk nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód, a mozgás népszerűsítésére. Ezúttal Szabadszállásra invitálunk mindenkint, tartsanak velünk a kilencedik Nyári Strázsa túrán!

2023. 06. 01.

[ Szabadszállás ]

Részletek

2023. 06. 01.

Gyémántvadászat

Visszacsatolás, dicsőség, tanulási folyamat, de ugyanúgy lehet egy település, egy megye fejlődési lépcsője is a Városmarketing Gyémánt Díj. Az elismerését kilencedik alkalommal lehet megküzdeniük a pályázóknak. Nem egymással, hanem saját magukkal.

2023. 06. 01.

Részletek

A csólyospálosi földtani feltárás egyike a Duna-Tisza köze DK-i részén korábban létrejött kővágó helyeknek, ahol a kőfejtés révén feltárt szelvényben jól tanulmányozható a réti mészkő és dolomitiszap előfordulás. A település melletti feltárás egy felhagyott bánya, melynek anyagát – kb. fél méter vastag fedőréteg elhordása után – kézi szerszámokkal fejtették ki. A településen kőzet bányászata az 1970-es években szűnt meg.A túraútvonal bebarangolása során hiteles képet kaphatunk a darázskő természeti és néprajzi örökségéről. A túrázni vágyókat az útvonal mentén elhelyezett információs tábla segíti a tájékozódásban. Aki ellátogat ide, nemcsak egy geológia időutazásnak lehet tanúja, hanem megfigyelheti az egykori szikes tó még napjainkig is fennmaradt színes élővilágát, egy elfelejtett mesterség és népi építészet gazdag szeletét. Megközelítés: A feltárás Csólyospálos településtől ÉK-re, a temetővel szemben lévő dűlőúton közelíthető meg. Parkolni a polgármesteri hivatal vagy a községi temető melletti parkolóban lehet. (GPS: 46°25’41,59” É, 19°51’03,45” K). Innen a bemutatóhely kb. 1500 méter sétával homokos dűlőúton közelíthető meg. Át kell haladni egy tanya melletti gyepen. A bemutatóhelyet táblák jelzik. GPS: 46° 25’ 35,915” É, 19° 51’ 54,944” KÁllomások száma: 4A földtani feltárás fokozottan védett természeti terület, ezért hatósági engedély nélkül kizárólag a helyszínen kialakított feltáró út (pallósor) mentén látogatható! Bejárható: egész évben, de főként tavasszal javasolt, kiváló sétaalkalom is. Hossza: 3 km Állomások száma: 4 Hazánk majd’ minden vidékén találunk kőbányákat, kőnyerő helyeket. Meglepő és kevésbé ismert módon még az Alföld egyes vidékein is. A Duna-Tisza közén ugyanis foltokban bányászható és építkezésre alkalmas réti mészkövet lehet találni. Ilyen egykori réti mészkő kitermelő hely a csólyospálosi földtani feltárás. A terület 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp kőzettani típusszelvény, amilyen a Duna-Tisza közén nagyon sok másik semlyékben is kialakítható lenne. Ám miközben itt, Magyarország közepén térségi léptékben is jellemző ez a képződmény, addig ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyről (Kalifornia, Belső-Anatólia, Irán, Dél-Ausztrália térségében) ismerünk. A Csólyospálosi földtani feltárás építményei a Duna-Tisza Közi pásztorépítmények, a népi építészet hagyományaira támaszkodik. A fogadó kapu stilizált kapuoszlop galambdúccal. A vasaló a szél és eső ellen védte a pásztorokat. Hasonló volt régen a pásztorok konyhája, de ebben őrizték ruhájukat, eszközeiket is. Szintén nádból készült építmény a kontyos kunyhó, ami a szél, az eső vagy a tűző nap ellen nyújtott enyhelyet. A vesszőfonású cserény mintáját követi a madárfigyelő hely faragott bíbiccel. A látófa az alföldi pásztorok őr- vagy állófája 5–7 méter magas, lecsonkolt ágas fa volt, ami többféle célt is szolgált. A pásztor erre felmászva adott jelet a messze legeltető társának, innen figyelte a jószág mozgását. Erre akasztották a tarisznyáikat is. Régebben olyan jelnek is tekintették (címerfa), amivel a számadó kijelölte kizárólagos legeltetetési területét. Érdekességek A vasoxidtól barnásfehér kőzetet a Homokhátság népe „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezetéről kapott, de a népi emlékezetben szép és kifejező sárkő, gyepkő, mocsárkő, varangykő és cupák elnevezésekkel is illették. A darázskő a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett képződménye.A Csólyospálosi réti mészkő- és dolomit-feltárás nemcsak geológiai és természetvédelmi, hanem jelentős kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen egy évszázadokon át művelt népi foglalatosság: a kővágás emlékhelye.A szilárd építőkőzeteket gyakorlatilag nélkülöző Duna-Tisza közén az Árpád-kor óta folyamatosan bányászták a darázskövet.Számos Árpád-kori, vagy késő középkori templom alapozása és falazata épült darázskő felhasználásával: közülük a legismertebbek a soltszentimrei Csonka-torony, a kecskeméti Szent Miklós templom támpillérei és hajdani temetőkertjének csontháza, az ócsai premontrei prépostság temploma, a lajosmizsei Pusztatemplom, Szer monostora az Ópusztaszeri Emlékparkban. Szintén darázskőből épült középkori emlék a Csengelén talált kun sírkamra vagy a napjainkban folyó ásatás során Bugac-Felsőmonostoron előkerült kolostor.A 20. század eleji építkezéseken is találkozhatunk darázskővel módosabb gazdák borospincéiben, tanyák épületalapjaiban, melléképületek falazatában. Csólyospálos környékén kővágás 1970 táján szűnt meg. Hogyan keletkezett a réti mészkő? A Duna-Tisza közi Homokhátság felszínét változatos formájú, helyenként több méter magasságú homokbuckák, lösszel fedett területek jellemzik. A közöttük található mélyedésekben kialakult időszakos vízállások – semlyékek, kiszáradó rétek – az édesvízi karbonát képződés helyeinek őrzői. A Duna-Tisza közének állandó és időszakos szikes tavaiban a jégkorszak végétől, a holocén időszak kezdetétől karbonátos üledékképződés indult el, amely folyamat az intenzívebb emberi megtelepedéshez kötődő, növekvő foszfát/foszforterheléssel a bronzkorban, – megközelítőleg 3500 évvel ezelőtt – leállt, de a képződéséhez szükséges feltételek megléte esetén néhány helyen még ma is folytatódik. Képződéséhez kedvező viszonyokat a nyári csapadékszegénység, a sekély, ingadozó vízszint, a jelentős párolgás és a tavak vizének kémiai összetétele adja. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésű területeken, ahol a talajvízszint (akár éghajlati okokból, akár vízrendezés hatására) tartósan és nagymértékben csökken, ott tó már nem maradhat fönn, jobbára csak rövidebb időtartamú tavaszi vízborítottság alakulhat ki. Az ilyen kisvizeket nevezik semlyéknek. Fenékszintjükben a korábban keletkezett dolomitiszap a talajvíz-ingadozás zónájába kerül, az üledék folyadéktartalma is erősen ingadozó, összmennyisége lecsökken. Az ilyen geokémiai körülmények között, a kalcitkristályok beépülésével megy végbe az üledék kemény karbonát-kőzetté szerveződése, vagyis a darázskő kialakulása. forrás: knp.hu

Bács-Kiskun vármegye egydülálló tulajdonsága, adottsága, hogy a két folyó ölelésében számos vizes attrakciót is magáénak tudhat. Tisztelve, megbecsülve és óvva a Duna és a Tisza nyújtotta lehetőségeket, őrizzük múltjának értékeit és igyekszünk új elemekkel bővíteni az ideérkezők élménytárát. Szálláshelyek tekintetében Baja a legfőbb bázis, de alkalmi szálláshelyeket a településeken is lehet találni. Ugyanakkor egynapos kirándulás keretében is kellemes időtöltésre, élményszerzésre ad lehetőséget minden település. 1. Hajómalom és Halászati MiniskanzenHelyszín: Baja, Türr István kilátóA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gasztronómiai ismeret; A Duna teljes hajózható szakaszán ez az egyetlen működő, folyóvíz által hajtott hajómalom. A skanzen Baja legszebb pontjánál, a Sugovica és a Duna találkozásánál található. Csodálatos látvány maga a sétaút is, ami a kilátóhoz vezet. 2.Népi halászszerszám-készítés, Kobolya SajtműhelyHelyszín: 6513 Dunafalva, Ady E. u. 26.A tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; gasztronómiai ismeret; A sokoldalú Pencz családból az édesapa révén népi iparművészeti tevékenységgel, a halászszerszám-készítéssel, halászeszközökkel, a fiú jóvoltából a sajtkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg Bajától délre egy kis településen, Dunafalván. Azért is számít kuriózumnak, mert a dunai halászok -bár egyre kevesebben vannak- még ma is használnak sok eszközt őseik hagyatékából. 3.Hogyan öltöttek nagyanyáink? - Bukovinai székely szálánvarrott keresztszemesHelyszín: Községi Könyvtár CsátaljaA tevékenység típusa: hagyomány éltetés A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy átmentsék az utókornak a készítés folyamatát.

A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be. A tanösvény kiindulópontját Ágasegyháza központjából, a Kossuth Lajos utcán keresztül érjük el. Az aszfaltút egy idő után földútban folytatódik. Az útvonal követi az Ágasegyházán keresztülhaladó piros sáv jelzésű túraútvonalat. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található. Hossza: 2300 méterMegközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Az utat jobbról legelők és kaszálórétek, balról erdő szegélyezi. Hamarosan elérjük a második állomás tábláját, ahol a terület földtani fejlődéséről, a homokbuckák és a köztük létrejött szikes tavak, mocsarak kialakulásáról tájékozódhatunk. A harmadik állomás egy tipikus alföldi tanyasi épületegyüttes előtt van. Itt a tanyasi életformáról, gazdálkodásról kaphatunk információkat. Kb. 300 méterre innen a piros négyzet jelet és a nyilat követve jobbra fordulunk, és hamarosan egy összefüggő nádas szélében érjük el a negyedik állomást. Itt a terület vízviszonyainak változásáról kapunk képet. Továbbhaladva már messziről látható a tanösvény végén álló kilátótorony. A toronyból széttekintve elénk tárul az Orgoványi-rétek panorámája, a nedves rétekkel, erdőfoltokkal tarkított nagy kiterjedésű puszta. A nádas-rekettyés szélén az ötödik állomás a kiszáradó mocsárrétekre jellemző növénytársulásokat mutatja be. A ma is kaszálóként használt gyepeken sok szitakötőt és rájuk vadászó madarakat is meg lehet figyelni. Állomások:1. Orgoványi rétek2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne3. Tanyasi gazdálkodás4. A terület vízviszonyai5. Jellemző növénytársulások6. A rétek madárvilága Forrás: knp.hu

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidralesen kívül még horgászatra is lehetőség van. Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfalt út vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.Állomások száma: 5 Egész évben látogatható, közelében egy nagyszerű halászcsárda-étterem áll, ahol a gasztronómiai élvezetek sem maradnak el. Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

A Rózsa-berek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk. A tanösvény (zsombéksásos-rekette füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvénnyel útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi Főcsatornával párhuzamosan halad.Hossza: 5 kmMegközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irárnyt. Ezen a tanösvényen juthatunk el a keceli parkerdőhöz is, amit szintén nem érdemes kihagyni, ha már erre járunk. A Parkerdőhöz az erdészeti-tanösvényen és a Rózsaberek sétaúton gyalogosan érhető el, illetve az erdő oldalán táblával jelzett dűlőúton gépjárművel is megközelíthető. Felszereltség: A területen összesen 72 fő befogadására alkalmas asztal, pad, pavilon került kihelyezésre, a bográcsos főzésre 2 db tűzrakó hely ad lehetőséget. illemhely és kút van, azonban ivásra és főzéshez javasolt a palackozott víz használata. Használat:A Parkerdő a hét minden napján, ingyenesen látogatható. A létesítmény igénybevételét előzetesen nem kell bejelenteni, de a kellemetlen meglepetések elkerülése végett javasolt, a használatot megelőző napon feliratot kihelyezni azokra az asztalokra, illetve főzőhelyre, amelyeket használni szeretnének. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli

Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül. A tanösvény a bronzkor közepén, a Vatya-kultúra népe építette és lakta földvár megismerését segíti.Hossza: 300 méterMegközelítés: Az Árpád tér mellett levő várdombon levő tanösvény a bronzkori földvár maradványait mutatja be. Állomások: 1. A bronzkor2. A bronzkori vár3. A középkori vár4. Élet a bronzkorban5. A bronzkori település6. Az Alpári-rét madárvilága A terület kialakításában elsődleges szerepet a Tisza folyó játszotta, mely kb. 15 000 évvel ezelőtt kanyargásai során – romboló és építő munkája következtében – 5-10 km széles területet alakított át. A folyó oldalirányú mozgása következtében több helyen is elérte a Duna-Tisza közi Hátság peremét, így Tiszaalpárnál a Templomdomb lösz anyagát mosta alá. Ezeken a helyeken a folyóvízi üledék és a Hátság üledéksora meredek partfallal találkozik, mely magaspart Tiszaalpártól egészen Csongrádig követhető. A Tisza jelenleg kb. 4 km távolságra folyik, ez azonban a XIX. század közepi vízszabályozások eredménye, addig a folyó közvetlenül a falu mellett, a magas löszterasz aljában folyt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet Alpáron a Várdomb oldalából ástak ki. Kada Elek első feltárása során 1900 és 1905 között bronzkori leleteket és két avar kori sírt talált a földvár területén. 1949-ben Patay Pál, 1974-75-ben Bóna István, 1977-ben Nováki Gyula végeztek ásatásokat a Várdomb platójának északkeleti és déli részén és a nyugati sánc területén. Az ásatások során középső bronzkori települések házai kerültek elő. Az 1949-ben és 1977-ben elvégzett sáncátvágások azt mutatták, hogy az eredetileg faszerkezettel rendelkező földmű a településsel együtt a középső bronzkori vatyai kultúra III. időszakában épült. Régészeti kutatás a földváron A vár jelenlegi alapterülete távolról sem felel meg a kb. 3500 évvel ezelőtt kialakított sáncokkal és meredek partfallal védett településnek. Valószínű, hogy az eredeti várnak a Tisza által formált ártér eróziós munkájának következtében csak 2/5-e maradhatott meg napjainkra. A régészeti feltárások során nem sikerült tisztázni a Várdomb erődtelepe és a Templomdomb nyílt telepének viszonyát. A fúrások azt mutatják, hogy a Templomdombon az egykori őshumusz felett a Várdomb belső rétegeződésével közel azonos szintemelkedés van. Ennek alapján valószínűleg a bronzkori vár fennállása idején a Templomdombon egy kisebb külső település létezett, mely elszórt házakból és vermekből, csűrökből, istállókból állt. A késő bronzkorban elnéptelenedett telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi megtelepedésnek a Várdomb területén. A népvándorlás korában feltehetőleg a Templomdombon sátrat verő avar nagycsalád használta a Várdombot temetkezőhelyül. A hely honfoglalás előtti jelentőségéről Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Zalán bolgár fejedelem tulajdonában állt, kinek seregét a honfoglaló Árpád űzte el erről a vidékről 894-ben. Bóna István feltételezi, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század (a legkorábbi lelet a XII. század elejére keltezhető), jelentőségét pedig már a XIII. században – a tatárjáráskor – végleg elveszthette. A vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb. A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg. Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a Várdombon. A megtalált késői cserepek és egy kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakhatták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül, és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása valamikor a XVI-XVII. századra tehető. Látnivaló a környéken: Árpád kori falurekonstrukció, Tiszaalpár A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó. forrás: knp.hu

Kapcsolódó Helyeken

Fajsz - Kalocsai járás
Templomok

Fajsz - Kalocsai járás
Kiállítások

Fajsz - Kalocsai járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Kerékpáros

Fajsz - Kalocsai járás

Hírek

Kiskunfélegyháza

2023. 06. 02.

Harminc éve alakult meg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisén emlékeztek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye megalapításának harmincadik évfordulójára a kiskunfélegyházi Szent István-templomban kedden. A jubileumi szentmisét – amelyen Szent István ereklyéinek átvitelének ünnepére is emlékeztek – Michael Wallace Banach apostoli nuncius, pápai nagykövet celebrálta.

2023. 06. 02.

[ Kiskunfélegyháza ]

Részletek

2023. 06. 01.

Ez a négy település nyert újabb TOP Plusz támogatást Bács-Kiskunban

Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Tiszakécske és Tázlár kap összesen 2,5 milliárd forint pályázati forrást a helyi gazdaság fejlesztésére. Mutatjuk, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg ebből.

2023. 06. 01.

Részletek

Császártöltés

2023. 06. 01.

III. Sváb Ételek Fesztiválja

Egy szakácskönyv egész falvakat megmozgató fesztivál formájában kel életre immár harmadik alkalommal. A cél továbbra is az, hogy bemutassák a sváb ételek helyi variációit és a résztvevők kulturális értékeit, így több településről érkeznek Császártöltésre résztvevők.

2023. 06. 01.

[ Császártöltés ]

Részletek

Nemesnádudvar

2023. 06. 01.

Hétvégi kedvcsináló Nemesnádudvarra VIDEOVAL

Csak dőljenek hátra, hallgassák a hamisítatlan sváb zenét és képzeljék el, hogy máris Nemesnádudvaron vannak! De már csak kettőt kell aludni és irány a Vadgasztronap és Borfesztivál! Garantáltan fantasztikus hétvégének nézünk elébe!

2023. 06. 01.

[ Nemesnádudvar ]

Részletek

Szabadszállás

2023. 06. 01.

Egészséges Bács-Kiskunért Szabadszálláson is

Vármegyénk nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód, a mozgás népszerűsítésére. Ezúttal Szabadszállásra invitálunk mindenkint, tartsanak velünk a kilencedik Nyári Strázsa túrán!

2023. 06. 01.

[ Szabadszállás ]

Részletek

2023. 06. 01.

Gyémántvadászat

Visszacsatolás, dicsőség, tanulási folyamat, de ugyanúgy lehet egy település, egy megye fejlődési lépcsője is a Városmarketing Gyémánt Díj. Az elismerését kilencedik alkalommal lehet megküzdeniük a pályázóknak. Nem egymással, hanem saját magukkal.

2023. 06. 01.

Részletek

Kapcsolódó eseményeink

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,
Azt gágogja, hogy taliga.
Paradicsompaprika.
Papucsba jár a liba.

Turisztika

Fajsz - Kalocsai járás
Templomok

Fajsz - Kalocsai járás
Kiállítások

Fajsz - Kalocsai járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Kerékpáros

Fajsz - Kalocsai járás

Értékeink

A Duna magyarországi szakaszán a Duna mellett élő emberek mindennapjaihoz hozzátartozott a víz, és azzal együtt a halászat, ami az élelemszerzést módját is jelentette. Mára ez a kisszerszámos halászat formájában maradt fenn többek között Fajsz közigazgatási területén is.

Fajsz - Kalocsai járás
Kulturális örökség, Értékeink

Csobbanj!

Fedezd fel

Parti-túrázz

Borozz!

Aludj jól

Ízeld meg!

Településeink

©2022 BKMÖ, minden jog fenntartva.

Design by WEBORIGO