Nehezen indult a Dongér-Kelőér Egyesület vízvisszatartásra irányuló projektje, de a gazdák kitartása meghozta gyümölcsét. Mára hatalmas érdeklődés és támogatás övezi a munkájukat, sőt, az egyetemeken is tanítják már a jászszentlászlói mintaprojektet. Az eddig elért eredményekről Toldi Csabával, az egyesület elnökével beszélgettünk.

Az előrejelzések szerint Magyarországon a klímaváltozás átlagon felül érezteti majd hatását. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelljei emelkedő átlaghőmérséklettel és a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásával számolnak. Ezek folyamán gyakoribbá válnak majd mind a hosszú aszályos időszakok, mind a túl intenzív esőzések, fontos lesz tehát a nedves időszakok alatt lehulló többletcsapadék visszatartása az aszályos nyári hónapokra.

A Homokhátságon ez a probléma még hatványozottabban jelentkezik. Az elsivatagosodás veszélyeit felismerve fogtak össze a jászszentlászlói, a móricgáti és a szanki gazdák, akik az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre, és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. Ennek megvalósításához kerestek támogatókat. Kezdetben nehezen találtak értő fülekre, de kitartásuk nem volt hiábavaló, mára olyan mértékben megsokszorozódott az érdeklődés és a tennivaló, hogy Toldi Csaba, az egyesület elnöke – felhagyva korábbi munkájával – már csak ezzel foglalkozik. A baon.hu-nak elmondta, több sikeres pályázat is segíti a kezdeményezés megvalósítását.

Az elnyert támogatásokból tavaly felújítottak hat műtárgyat (beton elzáróelemet), jövőre pedig tizenkét műtárgy felújítását végzik el. Ezek segítenek abban, hogy a lehullott csapadék ne folyjon el a Dong-éri-csatornán keresztül a területről.

Az így megtartott víz pedig hozzájárul ahhoz, hogy megemelkedjen a talaj vízszintje. Ezáltal alulról locsolják a növényeket, ami sokkal hatékonyabb az öntözéssel szemben – érvelt az egyesületi elnök, aki azt is elmondta, a téma iránt hatalmas az érdeklődés, az elmúlt évben több mint negyven előadást tartottak szerte az országban, de még az Agrárminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is. Toldi Csaba a Szegedi Tudományegyetemen is tartott előadást, ahol megismerkedett a WWF Magyarország egyik képviselőjével. A környezetvédelmi civil szervezet azóta az egyik fő támogatója a kezdeményezésnek. A jövő évi közös programjuk keretében huszonöt mintaterületet hoznak létre Jászszentlászlón, Szankon és Móricgáton.

A program során párakertet, víztározókat, csatorna­elzárással halnevelőket létesítenek, lápos területeket, madárélőhelyeket állítanak vissza eredeti állapotukba, illetve őshonos fákat telepítenek – sorolta terveiket Toldi Csaba. Elmondta továbbá, hogy a kijelölt mintaterületeken azt is bemutatják, hogy a vízvisszatartás módszerével hogyan lehet termésnövekedést elérni. Elmagyarázzák a gazdáknak azt is, hogy ezáltal a biodiverzitást is segítik, mert zártabb lesz a növénytakaró, így a terület sokkal több rovarnak ad otthont, ami a madaraknak is terített asztalt jelent. Az egyesületi elnök örömmel számolt be arról is, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Gödöllői Szent István Egyetemen is tananyagba került a jászszentlászlói mintaprojekt. Az egyetemisták közül többen is tizenegy héten keresztül dolgoznak majd a mintaterületen, tanulmányozzák és rögzítik az adatokat. Van, aki a diplomamunkáját is ebből a témából írja. Toldi Csaba szerint biztató jel, hogy a fiatalok érdeklődnek a téma iránt, mert akkor lesz kinek átadni a stafétát. A vízvisszatartás problémájának megnyugtató megoldása ugyanis legalább olyan hosszú folyamat, mint amennyi a lecsapolás volt. Ez akár ötven évet is igénybe vehet – összegezte az egye­sületi elnök.

Forrás: baon.hu

Fotó: Petőfi Népe