Csütörtökön délelőtt élénk érdeklődés mellett zajlott a II. Csatári Bálint konferencia a Megyeháza dísztermében. Dr. Mák Kornél a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitó köszöntését követően adták át a tavaly alapított Csatári Bálint díjakat. Az Alföld kutatása, a tanyavilág, a Homokhátság megmentése, vízmegtartása terén vitathatatlan érdemeket magáénak tudható szakember emléke előtt tisztelegve született a díj, a jövő szakemberei számára. Olyan fiatalok előtt nyitotta ki a lehetőséget a megyei önkormányzat, akik diplomamunkájuk témájaként a klímaváltozás, a Homokhátság vízmegtartásának megoldási kérdéseire keresik a választ.
Több több fiatal nyújtott be igen értékes és különleges diplomamunkát, melyek mindegyike tartalmaz a lehetséges megoldásokba beépíthető, hasznosítható javaslatokat, elképzeléseket. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat oklevéllel ismerte el és pénzjutalomban részesítette a három legjobb diplomamunkát, melyeket tíztagú, neves szakemberekből álló grémium értékelt. A legjobb pályamunkát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kar Geoinformatikai, Természet- és környezetföldrajzi Tanszékének pályázója, Konc Klementina készítette.

„A talaj szerepe az aszály súlyosságában a Duna-Tisza közé” címmel, mélyraható, széleskörű kutatásokat végzett, mely beépíthető a probléma megoldásának stratégiájába. A fiatal szakember prezentálta is diplomamunkáját a konferencián .
Második helyre sorolták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán végzett, Horváth Csongor pályamunkáját, aki Vízellátás-csatornázás specializációt választva,  a „Lakossági csapadékinfrastruktúra fejlesztése, az esővíz helyben történő gyűjtésével és hasznosításával” címmel kutatott igen eredményesen. 

Harmadikként adtak díjat Sánta Barbarának, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara pályázójának.

 „A Duna Solt és Harta közötti szakaszán található szigetek fejlődése dendrológiai vizsgálatok alapján” című dolgozatában a folyó és a növényzet kapcsolatrendszerét kutatja.  Megható pillanata volt a díjátadó ünnepségnek, amikor Csatári Bálint leánya, dr. Csatári Eszter, édesapja könyvespolcáról hozott könyvekkel ajándékozta meg a fiatalokat. Megköszönve a konferencia szervezését, Csatári Bálint munkásságának elismerését.
A jelenlévők értékes, sőt döbbenetes előadásokat hallhattak a klímaváltozásról, az emberiséget terhelő felelősségről, a szemléletváltás fontosságáról és sürgősségéről.  A Talajvízszint változások és Hátság vízkészleteiben bekövetkezett változásokról Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem tanára beszélt. Már a címe is sokatmondó volt dr. Dittrich Ernő előadásának: A jövő neve élet -   Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja –A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar egyetemi adjunktusa, kutató, feltaláló, vezető tervező és műszaki szakértő fejében komplett megoldási csomag állt össze a klímaválság megoldására, melynek mélysége, sokrétűsége miatt csak érintőlegesen emelt ki néhány fontos területet.

Egyértelműsítette, hogy a klímaváltozás okozója az ember maga, és ha azonnal nem változtatunk életmódot, stratégiát, szemléletet, akkor két évtized (!) múlva, már nem beszélhetünk arról, hogy miként mentjük meg a Földet az utókornak. Dr. Vasárus Gábor László tudományos munkatárs arra kereste a választ előadásában, hogy milyen kurrens szerepe van a  tanyáknak és a külterületeknek a településfejlődésben. Összegezve elmondható, hogy minden lehetséges fórumot meg kell ragadni ahhoz, hogy a hétköznapok emberéhez is eljusson a felelősség  tettekben megnyilvánuló felismerése. 

A konferenciáról videó összefoglaló is készül, amit mielőbb megküldünk. Dittrich Ernő előadását külön is, rendkívül sokatmondó, figyelemre érdemes és fontos mondanivalót tartalmaz.