Mitől minősül klímabarátnak egy építőanyag? Több szempont is dönthet ebben! Egyrészt legyen jó hőszigetelő, hogy használata minél alacsonyabb energiafelhasználást eredményezzen. Legalább ilyen fontos, hogy az előállítása során kevés energiát kelljen felhasználni és hulladékként se szennyezze környezetét!

Klímavédelmi szempontból nem ideális választás az egyre népszerűbb könnyűszerkezetes ház! Hőszigetelőképességük ugyan megfelelő, szerkezeti elemeik alacsony hőtárolóképessége miatt azonban télen és az átmeneti időszakokban könnyen túlmelegednek, az ezáltal keletkező felesleges szellőzési igény pedig jelentős hőveszteséggel jár!

Magyarország teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának közel 3%-ért kizárólag az

építőanyagok gyártása felelős!

Mi magunk akkor tudunk a leghatékonyabban hozzájárulni a légköri szén-dioxid megkötéséhez, ha minél több növényi eredetű (pl. fa) tárgyat, építőanyagot használunk, hiszen így emberi léptékkel nézve, hosszú időre kivonjuk a növény által megkötött szén-dioxidot a globális szénkörforgásból!

Az építőanyagok fajtái, avagy mi számít „természetesnek”, és mi kevésbé?

Az építőanyagok között alapvetően két nagy csoport különíthető el: a természetes és mesterséges anyagok.

A természetes anyagokat (pl. kő, fa, homok, kavics) átdolgozás nélkül beépíthetjük az épületekbe, míg a mesterséges anyagok nem találhatók meg a természetben, technológiai eljárások során jönnek létre (pl. sóder, cement, beton, tégla). Így bár a vályog és a tégla egyaránt a természetben előforduló alapanyagokból áll, az előbbi természetesnek minősül, mivel száradást követően azonnal felhasználható, a tégla ellenben mesterségesnek anyagnak számít, hiszen előállítása roppant energiaigényes technológiát, égetést igényel.

Hagyományos falazóanyagok klímavédelmi szemmel

A legősibb falazóanyag a fa és a kő, amelyek előállítása nem igényel sok energiát. Amennyiben a faszerkezet érintkezik a belső térrel, úgy kiválóan képes szabályozni annak páratartalmát is. A mai, szigorú épületenergetikai követelményeknek azonban ezek az építőanyagok is csak megfelelő szigeteléssel ellátva felelnek meg.

A vályog ősi, természetesnek számító falazóanyag, több fajtája is létezik, amelyek különböző szilárdsági, terhelhetőségi jellemzőkkel bírnak, közös bennük ugyanakkor, hogy hőszigetelő képességük, páraszabályozó képességük kiváló, és sem a gyártásuk során, sem hulladékká válva nem terhelik jelentősen a környezetet. Magas nedvszívóképességük azonban ellensúlyozhatja előnyeiket, így klímavédelmi szempontból csak nagyon precíz vízszigeteléssel ellátva ajánlható.

A tégla széles körben elterjedt, sokoldalúan hasznosítható építőanyag, előállítása ugyanakkor rendkívül energiaigényes. A hagyományos tömör tégláknál sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak a légkamrákkal ellátott változatok, hiszen ezek hőszigetelőképessége sokkal jobb, így mérséklik az épületek fűtési, valamint hűtési energiaigényét, ezáltal klímavédelmi szempontból kedvezőbbek.

A többszintes, emeletes házak, illetve soklakásos társasházak általában betonból készülnek. Ennek előállítása - különösen az alapanyagként szolgáló cementé – nagyon magas üvegházhatású gázkibocsátással jár. További hátránya, hogy igen rossz a hőszigetelési tulajdonsága, így a hőszigetelésre a szokásosnál is nagyobb figyelmet, és költséget kell fordítani.

„Alternatív, környezettudatos” falazóanyagok? Ilyenek is léteznek!

A környezettudatos építkezések elterjedésével újabb technikák

is megjelennek. Ilyen például a szalmabála-építkezés vagy a kenderbeton. A szalmabála épületeknek nagyon jók a hőszigetelő tulajdonságai, megfelelő hőérzetet biztosítanak, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozzák. Fontos azonban, hogy a falszerkezetbe építve mindenképpen meg kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől (időjárás, tűz, rágcsálók, víz stb.).

A kenderbeton kender, víz és mész kötőanyag keverékéből áll, erős, tartós, és hasonlóan egyszerű használni, mint a jól bevált évszázados hagyományokon alapuló anyagokat (pl. vályog, vert fal), emellett sokoldalúan használható a falak szigetelésére, padló és tetőfedésre. Mindamellett tűz-, víz-, és korhadásálló is.