A vármegyei értékmentő munka egyik büszkesége az a Motívumos könyv, melyben igyekeztünk megmutatni az ősi mintáktól, egészen napjainkig használatos motívumokat. Mindennapjainkban köszönhetnek vissza akár egy bútordarabon, ékszerben, mézeskalácsban, bőrdíszműveken, edényzeten, vagy egy-egy ruhakölteményben, melyből a nagyközönség is láthatott tizenegy csodálatos minta kollekciót már.
A motívumos könyvet forgatva feltárulnak előttünk gazdag kultúránk csodálatos hagyatékai. Ezekből szemezgetünk hétről hétre, hogy Önök is megismerjék, és rácsodálkozzanak talán éppen a saját településük csodáira.
Az egykori sztyeppei népek – így a honfoglaló magyarság – díszítőművészetének kulturális és társadalmi identitáskifejező szerepe mindenképpen túlmutatott az egyszerű dekorációs funkción. A felhasznált minták, motívumok jelentése mindenki előtt ismert volt az adott korban, azonban ez a háttértudás ma már nem elérhető. A honfoglalás kori övviselet jellemző darabjai voltak az indás-palmettás ornamentikával díszített és tűzaranyozott ezüst veretek. Egy öv teljes veretkészlete csatból, szíjvégből és öntött, aranyozott ezüstveretekből állt, a kunadacsi honfoglaló harcos sírjában 10-nél is több ilyen veretet tártak fel, tehát egykori tulajdonosa a tehetős rétegbe tartozhatott. Jelen motívum indás keretű díszének középső részén volutahorogpár szerepel, mely a honfoglalók övveretein meglehetősen gyakori, több változatban is ismert. Ez a bimbós indadísz gyakori motívum egész Eurázsiában, a 9. században az európai román és az ázsiai sztyeppei művészet egyaránt használta, általános szimbólumként az új élet, a ciklikusság jelképe, viszont a honfoglalók művészetében betöltött szerepe nem ismert.
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kunadacsi szíjvég
A honfoglaló magyar férfiak legjellegzetesebb viseleti eleme a veretes fegyveröv volt, az öv legdíszesebb eleme pedig a szíjvég, melyet a befűzött öv bal oldalán lelógatva viseltek. A Kunadacson feltárt szíjvég indás-palmettás ornamentikával díszített, tűzaranyozott és ezüstből készült. Az ábrázolt veretet indás keretdísz osztja három részre, a felső kettőben liliom jellegű palmettacsokor motívum, legalul hármaslevél ornamens látható. Ez gyakori motívuma a honfoglalás kori művészetnek, az avar korban is használták különböző változatait. A háromágú palmetta-liliom-tulipán-életfa motívum ősi szimbóluma az örökkévalóságnak, már a hellenisztikus művészetben is feltűnt, eurázsiai méretekben elterjedt volt.
Katona József Múzeum, Kecskemét
A könyv tartalma mindenki számára elérhető weboldalunkon, de motívumonként is letölthető.
https://www.bacskiskun.hu/lap/motivumok-bacs-kiskun-varmegyebol
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
Részletek
Lakitelek
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
[ Lakitelek ]
Részletek
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
Részletek
2026. 09. 01.
2026. 09. 01.
Részletek
Bátya
2026. 08. 26.
2026. 08. 26.
[ Bátya ]
Részletek
Újtelek
2026. 08. 25.
2026. 08. 25.
[ Újtelek ]
Részletek
