A történelem viharos időszakában a kecskeméti eseményeket, történéseket Hajagos Csaba történész gyűjtötte össze.

1956. kronológiája_Kecskemét

1956. október 2.

Irodalmi ankétot rendeztek a Hírös Hét ideje alatt, ahol részt vett Csoóri Sándor és Sántha Ferenc. A vitában megemlítik a kötelező orosz tanítás eltörlését.

Október 5.  

500 fős értelmiségi találkozót rendezek a megyeházán

Október 20.

A megyei pártbizottság ülésén a szovjet csapatok kivonását sürgetik

Október 22. Gyurkó Lajos vezérőrnagyot Budapestre rendeli Bata István honvédelmi miniszter

Október 23.

Felállítják a Fiatal Értelmiségiek Tanácsát, majd az esti órákban hírek érkeznek budapesti eseményekről Kecskemétre, amelynek következtében 22 óra 25-kor Budapestre vezényelik a Kecskeméten állomásozó 12. gépesített lövészezredet. Gyurkó Lajos már a betörő szovjet csapatok útvonalát biztosítja

Október 24.

„Ilyen válságos helyzetben csak a nyugalom vezethet előre…” – szólt az MDP megyei Pártbizottságának felhívása, majd hajnali 3 óra 45 perckor harci riadót rendeltek el a 3 hadtest minden egysége számára. Közben Kecskemét utcáin megjelennek a szovjet páncélosok, illetve a kiskőrösi 19. gépesített ezred is Kecskemétre érkezik.

Nagy Imrét nevezik ki miniszterelnökké. Budapesten a tüntetőkre lőnek, a felkelők elfoglalják a Rádió épületét, majd Nagy Imre beszédet intéz a tüntető tömeghez.

A karhatalom Kecskeméten is statáriumot hirdet, létrehozzák a megyei rögtönítélő bíróságot.

Október 25.

„Biztosítjuk pártunk Központi Vezetőségét, hogy egységesen sorakozunk fel mögé és hajtjuk végre a reánk háruló feladatokat…”

Gyurkó Lajos parancsnok és Sucin József politikai helyettes

A szovjet páncélosok felvonulnak Kecskemét utcáin megfélemlítve ezzel a város lakosságát, eközben Budapesten, a Kossuth téren sortüzet vezényel a karhatalom, amely 70 áldozatot követelt. Kádár János és Nagy Imre kinevezését köszönti a Bács-Kiskun megyei Népújság is.

Eközben Budapesten harcok folynak a Corvin közben, míg Kecskeméten a laktanyákról eltávolítják a vörös csillagokat, helyettük nemzeti színű lobogót tűznek ki. Az ÁVH Kecskeméten is megkezdi a letartóztatásokat, Gyurkó Lajos este 22 órakor lezáratta a város főterét, ahová 150 fegyverest vezényelt.

Október 26.

"Zászlódíszben és vérben áll Kecskemét."

A reggeli órákban a kecskeméti üzemekről, majd 10 óra után a Beretvás szálloda, a megyei Pártbizottság épületéről is eltűnt a vörös csillag. A Kossuth téren a felbőszült tömeg Vági Lajos alezredest, helyőrségi kommendánst a tiszti klubba kergette, aki a hátsó kijáraton elmenekült. Az első sortűz ekkor dördült el Kecskeméten.

Október 27.

„Véres volt a föld, az őszi fák levele…” (Kovács István József: Sortüzek)

Zalavári József alezredes vette át a felkelés leverésének irányítását, így a város északi fele szovjet ellenőrzés alá került. Magyar katonai alakulatok támadták a város különböző részeit. Ekkor végezték ki Belényesi Mihályt – fejbe lőtték– és egy 16-18 éves fiút is.

A kecskeméti vadászrepülő-ezred gépei Kecskemét (Cigányváros), Csongrád, Kiskőrös, Kecel városait támadták, illetve ezen a napon történt a tiszakécskei tragédia is, amelynek 17 halálos áldozata és 109 sebesültje volt.  Istenes Elemér MÍG-15BISZ (805) típusú gépe Szentesen lezuhant, a pilóta szörnyethalt.

A tiszakécskei sortüzet a MÍG-15 típusú vadászgép adta le.

Eközben Kecskeméten a tiszti klubba, a homokbányai- és a Táncsics laktanyában gyűjtötték össze az elfogott 50-60 fő szabadságharcost, illetve a közel 500 fő egyéb okokból letartóztatottakat. Megkezdődtek a kihallgatások.

Október 28.

A fegyveres harcok véget értek, győzött a karhatalom szovjet segítséggel. A belváros épületei komoly károkat szenvedtek.

Október 29.

Utolsó országos ülését tartotta az Államvédelmi Hatóság, feloszlatását lövetően tagjait a honvédség és a rendőrség állományába vették át. Megalakult Kecskeméten a Nemzetőrség:

Október 30.

„Mi a párton belül próbáltuk tisztázni a kérdéseket, hogy sikerül a [kommunista] vezetőket jobb belátásra bírni. Ez nem sikerült. […] a helyzetet a nép ereje döntötte el.” Daczó József

Ezen a napon alakult meg a megyei bíróság munkástanácsa, a rendőrség forradalmi bizottsága, a kecskeméti színház forradalmi bizottsága és a Pedagógus Forradalmi Tanács és a Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottsága (a megye legfőbb államhatalmi szerve) is, amelynek elnöke Mészöly Gyula lett.

1940. február 1-jétől a Kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképző Intézet szaktanára, tanítás mellett itt kezdte nemesítő-,kutató munkáját. 1941 őszén bízták meg a kecskeméti Kísérleti Telep megszervezésével, amely 1943-ban Állami Kertészeti telepként alakult meg. Szerény keretek között, 30 kh-on, egy pár lóval egy kisfái tanyán kezdte intézetszervező munkáját Mészöly Gyula

A második világháború vihara a Mészöly családot a gátéri iskolába, onnan a Műkertebe, majd Budapestre sodorta. A kísérleti anyag jelentős része a teleppel együtt elpusztult. A legértékesebb magokat a felesége kabátjába varrva vitték magukkal a háború megpróbáltatásai között.

Október 31.

A városháza dísztermében megalakult Kecskemét Város Ideiglenes Forradalmi Bizottsága, majd a testület megválasztását követően egyhangúlag törölték el a begyűjtési osztályt. Az üzemekben sztrájkveszély helyzet állt fel.

November 1.

Őrizetbe vették az ávósokat, 48-50 főt a börtönbe szállítottak. Karácsonyi István ügyész követelte, hogy engedjék el a még fogva tartott felkelőket. A megyei forradalmi bizottság intézőbizottságának elnöke Magócsi Géza, a megyei bíróság volt elnökhelyettese lett.  

November 2.

Feloszlatták a Magyar Dolgozó Pártját, megalakult az MSZMP megyei ideiglenes intézőbizottsága. Révész László főszerkesztésével újraindították a Kecskeméti Lapok kiadását.

November 3.

Reggel 6 órakor szovjet páncélosok vették körbe a kecskeméti légi bázist, két kecskeméti küldött a Budapestre indult, hogy figyelmeztessék az ország vezetőit a közeledő szovjet támadásra.

November 4.

Fordult a kocka. A szovjet tankok újra Kecskeméten… A forradalomi szervezetek minden tagját letartóztatták, a börtönből kiszabadították a fogva tartott ávósokat, Homoki Józsefet, a Kecskeméti Lapok főszerkesztőjét letartóztatták.

November 5.

A szovjet beavatkozás miatt a munkástanácsok folytatják a sztrájkot. Pufajkás karhatalmi csoportokat szerveztek a városban.

November 6.

Gyurkó Lajos és Sucin József is visszatért Kecskemétre.

November 8.

Felállt a kecskeméti karhatalom

November 14.

A budapesti Központi Munkástanács alakuló ülésén megjelent B. Hajagos Károly és Bognár Ferenc is.

November 19.

A Konzervgyárban új munkástanácsot választottak.

November 26.

A Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 200 fős alakuló ülésén felemelték szavukat a sztálinista megyei elnökhelyettes ellene, határozatot fogadtak el a Pedagógus Forradalmi Tanács létrehozásáról.

December 12.

Tüntetések voltak a város központjában, a karhatalom riasztó lövéseket adott le, egy eltévedt golyó halálosan megsebesített egy résztvevőt.

December 16.

Ezen a napon vette kezdetét a forradalmat követő megtorlás. A Góbor-ügyben meghozták a halálos ítéletet, amelyet végre is hajtottak.

1957márciusáig 328 razziát rendezett Kecskeméten a karhatalom. Letartóztattak 3812 disszidálót, 322 szökött katonát, 197 volt rabot, 45 embercsempészt, 195 botrányokozót, 8 főt gyilkossági kísérletért, 3 főt a karhatalom elleni erőszakért, 143 főt forradalmi tevékenységért, 153 főt izgatásért, 65 főt fegyverrejtegetésért és 622 főt biztonsági okokból.

Bács-Kiskun megye lakosai ellen 369 megtorlási pert indított a hatalom, amelyek 871 fő életét keserítették meg.

A jogerős halálos ítéletek közül (13) 9-et hajtottak végre, 4 ember ellen távollétükben született az ítélet.

A kivégzettek:

ifj. Góbor Ferenc, dr. Szobonya Zoltán, Nagy Lajos, Patyi István, Szabó János, Kolompár Mátyás, Bobek Károly, Pekó István.