Kiskőrösi Evangélikus Templom- A templom, ahol Petőfi Sándort keresztelték
Az 1710-es évek második felére újra benépesülő Kiskőrösre érkező jórészt szlovák ajkú telepesek az evangélikus vallást követték.
Az 1710-es évek második felére újra benépesülő Kiskőrösre érkező jórészt szlovák ajkú telepesek az evangélikus vallást követték.
Egyházukat igen hamar, már 1720-ban megalapították, lelkészt és tanítót is hívtak a településre. 1723-24-ben a vallási türelmetlenség időszakában imaházat építettek maguknak, hogy ne magánházaknál kelljen istentiszteletet tartaniuk. Mivel ez abban az időben törvénybe ütköző cselekedetnek számított, egy több éves vizsgálat kezdődött, amelynek eredményeképpen először lezárták a fából készült kis épületet, majd a lakosság fegyveres tiltakozása miatt a helytartótanács végül úgy döntött, hogy le kell rombolni. Ezt a határozatot a vármegye katonasága 1730-ban végre is hajtotta, sőt a következő 50 évben a kiskőrösi evangélikusokat még a vallásgyakorlástól is eltiltották.
Csupán a (helyben) „boldog emlékezetű” II. József császár és türelmi rendelete tette lehetővé, hogy 1783-ban újra templomépítésbe fogjanak. Az építésre engedélyezett területen abban az időben mocsár terült el, ám a hívek nem ijedtek meg az építkezés nehézségeitől, elfogadták a kijelölt helyet, és azt terméskövekkel igyekeztek feltölteni, hogy szilárddá tegyék a templom helyét. Az ún. pusztai mészköveket a község határában elterülő Nagyrétből bányászták, és négy-hatökrös szekéren hordták be a templom alapjához.
Az Isten házát 1783-ban felépítették, még ebben az évben meghívták, lelkészül Jeszenszky János libercsi lelkészt, aki 1783. március 19-én tartotta meg székfoglaló beszédét. 1792-ben kezdték meg a torony építését, amely azonban július 12-én nagy robajjal összeomlott, de éppen akkor, amikor a munkások ebédeltek, így emberéletben nem esett kár.
A következő évben kiásták a torony alapját és hatalmas tölgyfa cölöpöket vertek a földbe, erre építették azután a tornyot. Ugyanakkor javították ki a repedezett falú új templomot is, amely munkát 1794. szeptember 5-én fejezték be. 1798. október 10-én pedig megtörtént az első püspöklátogatás, melynek emlékét őrzi az a rendelkezés, hogy minden évben, az október 10. utáni vasárnapon kell megtartani a templomszentelési ünnepet.
1823. január 1-én itt keresztelték Petőfi Sándor világhírű költőt, az anyakönyvi bejegyzés minden év szilveszter éjszakáján a nagyközönség számára is megtekinthető. Az úgynevezett „Petőfi-anyakönyv” a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség IV. sorszámú keresztelési anyakönyve. Az első bejegyzést 1814. január 1-én ejtették meg, a kötet beteltével az utolsó bejegyzés dátuma pedig 1838. augusztus 20.

