Rém

A község Baja és Jánoshalma között fekszik, előbbitől 23, az utóbbitól 15 kilométerre.

Rém

A község Baja és Jánoshalma között fekszik, előbbitől 23, az utóbbitól 15 kilométerre.

A község Baja és Jánoshalma között fekszik, előbbitől 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú főútról Csávolynál leágazó mellékúton közelíthető meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhető el. A falut délről mezőgazdasági területek, északról akác- és fenyőerdők övezik. Jellegzetes természeti képződménye az Ólom-hegy, mely 174 m-es magasságával a Bácska – és egyben Bács-Kiskun megye – legmagasabb pontja. Ha Rém múltja a régi időket tekintve részleteiben ismeretlen is még a tudomány előtt, az biztos, hogy már a bronzkorban emberi lakóhelyül szolgált. Erről vallanak a környékről előkerült régészeti leletek. Rém határában, nyomokban még megtalálhatók a rómaiak híres védvonalának maradványai. Ezt a nép Ördögároknak nevezi. A községet először 1401-ben említik, a híres Zrínyi-okmányban, mégpedig Rím, illetve másutt Rym néven. Az utóbbi esetben egy határvitával kapcsolatos ügyben ír az oklevél bizonyos Rymi Bálintról, Bodrog vármegye szolgabírájáról. A név valószínűleg a német Rim személynévből származik, melyet később Rém alakban is használtak, és bizonyos, hogy semmi köze sincs a nyelvújítás korában keletkezett, „kísértet” jelentésű „rém” szóhoz. A falu népe mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, és a nyugalmas időkben szépen gyarapodott. A nehéz évszázadok a Dózsa-féle parasztháborúval kezdődtek. E tájon vesztettek csatát a parasztvezér seregei, és arra lehet következtetni, hogy a következő évekre a falu elnéptelenedett. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején Rém a hadak szakadatlan mozgásának útvonalába került. Rém az 1600-as évek derekán a kalocsai érsek tulajdonába került. Az 1720-as összeírás Rémet nem is említi. Rém puszta újra a kamara birtokába került. Egészen 1750-ig, amikor is Mária Terézia kedvelt hívének, Grassalkovich Antalnak ajándékozta. A szinte lakatlan pusztára beköltöztek az első új telepesek. A török utáni időkben bejegyzett első lakos neve is ismert: ő Kriskó Veronika volt. A községi rangot Rém 1872-ben kapta meg. Ekkor még hozzá tartozott két puszta, Borota és Dzsida. Rapcsányi Jakab monográfiája szerint a lakosságnak 1934-ben – 1615 volt ekkor a lélekszám – több mint a fele magyar. A település azóta teljesen elmagyarosodott, vallásos lakói, pedig római katolikusok.

Kapcsolat

Több Kevesebb chevron down

Település hírei

chevron left
chevron right
Fejlesztéseink
Település(ek)
Forrás
Program
Indítás
Zárás
Támogatási arány
Támogatási összeg
Státusz

%
0.00

0.00
Rém
Magyarország Kormánya
Magyar Falu Program
2020.02.01.
2020.12.31.
100%
4 454 162 Ft
MFP-FFT/2019-3020709571
saját
2020.02.01.
2020.12.31.
4 454 162 Ft
Rém
Magyarország Kormánya
Magyar Falu Program
2020.09.15.
2021.12.31.
100%
14 999 995 Ft
MFP-HOR/2019-3007269359
saját
2020.09.15.
2021.12.31.
14 999 995 Ft
TOP_PLUSZ-3.3.1-21-BK1-2022-00026
Rém
ERFA
TOP plusz
2023.02.15.
2023.12.31.
100%
71 000 000 Ft
TOP_PLUSZ-3.3.1-21-BK1-2022-00026
kommunikáció
2023.02.15.
2023.12.31.
71 000 000 Ft
Rém
ERFA
TOP
2016.05.02.
2018.05.01.
100%
10 000 000 Ft
TOP-4.1.1-15-BK1-2016-00006
saját
2016.05.02.
2018.05.01.
10 000 000 Ft
Rém
ERFA
TOP
2017.06.01.
2018.12.15.
100%
20 200 000 Ft
TOP-3.2.1-15-BK1-2016-00031
kommunikáció
2017.06.01.
2018.12.15.
20 200 000 Ft
Design by WEBORIGO