Érsekcsanád

Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik. A község az 51. számú főút mentén található, Budapesttől délre 151 km, Bajától északra 10 km távolságra. A közelben két Duna híd is található Baján a Türr István híd 8 km, az M9 –es út Szent László hídja 16 km távolságra van. A község többször változtatta földrajzi helyét a történelem során. A lakosság a különböző ellenségek zaklatásától menekülve a Duna menti mocsarak közé húzódott, majd az árvízi elöntések miatt egyre távolabb költözött a Duna partjától, végül 1806-ben települt át a közeli magaslatra, a község mai helyére. Csanád korábban a jelenlegi helyétől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az "Ófalu" nevű területen feküdt. A folyószabályozások következtében az Ófalu legnagyobb részét elmosta a Duna, csak egy kis terület maradt meg a Vajas és a Duna között, a Révcsárda környékén. Régészeti leletek bizonyítják, hogy itt már a 11. században település volt. Oklevél először 1391-ben említi Csanád falut a kalocsai érsekség birtokaként. A 15. század elején Ozorai Pipó volt a község földesura, kinek halála (1427) után a település visszakerült az érsekséghez. A török időkben sem néptelenedett el teljesen a település, az adóösszeírásokban végig lakott helyként szerepel. A török hódoltság végére megfogyatkozott a lakosság, a 18. században viszont már folyamatosan gyarapodott. Az 1784-es első magyarországi népszámlálás idején 1222 fő lakott Csanádon. A kalocsai érsek és Pest vármegye rendeletére a lakosságot 1806-ban elkezdték áttelepíteni az Ófaluból a pesti út mellé, jelenlegi helyére. A falu népe nagyon nehezen akarta elhagyni a régi települést, ezért azt véglegesen csak 1815-ben szüntették meg. Az új helyen mérnök által tervezett, úgynevezett sakktábla alaprajzú település jött létre, nagy telkekkel és széles utcákkal. A 19. század közepén kezdődött lecsapolások következtében a községben megnőtt a szántóterületek nagysága. Ebben az időben indult el a katolikus lakosság nagyobb arányú bevándorlása. Ők főleg szegény parasztemberek voltak, akik általában napszámban dolgoztak, vagy részmunkát vállaltak. Az 1898-ban kiadott helységnév-törvény alapján 1900-ban a község nevét Csanádról Érsekcsanádra változtatták. Az első és a második világháborúban sok érsekcsanádi katona ontotta vérét a hazájáért. Nevüket a községháza előtti emlékmű és a katolikus templom előtti kereszt őrzi. 1944-ben a községet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Bács-Bodrog vármegye Bajai Járásához csatolták, majd az 1950-ben alakult Bács-Kiskun megye része lett.