Balotaszállás

Balotaszállás község Kiskunhalastól délre 11 km-re található. Több ezer éve lakott ez a vidék. A mai területen Botond vezér telepedett le népével, innen vezette hadjáratait Bizánc ellen amit az itt talált bizánci fémpénzek, fazekasedények és aranydísztárgyak bizonyítanak. A honfoglalás kori falut tatárjárás pusztította el, a vidék teljesen lakatlanná vált. A kiirtott, elmenekült magyarság helyére IV. Béla király félnomád, pogány kunokat telepített, ez a terület Baltha kun kapitány birtoka lett. Az 1493-ban, a kun szállások határainak és tulajdonjogainak tisztázására kiadott királyi oklevélben található először Baltha-szállása neve. A török uralom alatt a magyarság létalapja a rideg pásztorkodás. 1699-ben az akkori tulajdonosa Balota pusztát az azokon addig is legeltető Halas városnak adta el. Balota, Füzes, Göbölyjárás, Alsószállás puszták a XIX. század közepén népesültek be, váltak jellegzetes tanyás településsé. 1952. január 1-én alakult önálló község a halasi Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes puszták egy részéből Göbölyjárás néven. A falu mai neve egy félig önálló, félig irányított folyamat eredménye. Az elnevezés jogát a Göbölyjárási Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága kapta meg. Így az 1952. február 8-án megtartott végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint a bizottságnak a falu végleges nevéről döntenie kellett, miután a Kiskunhalasi Járási Tanács erre utasítást adott. Ezen a rendkívüli ülésen elfogadtak egy ideiglenes nevet, nevezetesen a Petőfifalva nevet. A járási, illetve országos felterjesztés a nevet nem fogadta el, hanem a Balota elnevezést javasolta. Ezzel a névvel egyetértettek, de Balotaszállásra módosítva, amely 1952. november 3-tól vált hivatalossá. 1952-től egy alig pár épülettel rendelkező tanyás központból falu csodálatos falu fejlődött.