Templom-halom (Kiskunfélegyháza)

A második-, harmadik katonai felmérésen Templom-halom néven került ábrázolásra.
Kiskunfélegyháza belterületén, a bankfalui városrészben található, családi házas övezetben. A halomtest roncsolt, jelentős részét a 60-70’-es években elhordták, amikor homokbányaként „üzemelt”. Az elmúlt években régészeti feltárást végeztek a halmon és rekonstrukciója is megkezdődött (a halom csúcsán kövekből összeállított emlékhely lett kialakítva). Valószínűsíthetően középkori templom helye (azonban feltételezik, hogy a terület az Árpád-korban is lakott terület lehetett).

Kunhalmok
A kunhalom elnevezés a mai értelmezésben gyűjtőfogalom, mely magában foglal minden mesterséges kiemelkedést; sírdombokat (kurgán, korhány), lakódombokat (tellek), határhalmokat és őrhalmokat. A Kárpát-medence területén élt elődeink által emelt, a síkságból szigetszerűen kiemelkedő sajátos földépítmények meghatározó elemei a tájnak, de tájképi értékükön túl felszínalaktani, régészeti, kultúrtörténeti, esetenként botanikai és zoológiai értékeik miatt is védelemre érdemesek. A hazai halmok többsége rézkori, bronzkori, szarmata, honfoglalás és Árpád-kori keletkezésű, és csak ritkán őrzik a kun temetkezések nyomait. A természetvédelmi törvény hatálybalépése óta ex lege – azaz a törvény erejénél fogva védett – országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek.

A halmok száma a Duna-Tisza közén egykor több száz is lehetett, azonban ezek töredékét lehet napjainkban beazonosítani. A természetvédelmi oltalom alá helyezhető – a terepen meghatározó térszíni formaként megjelenő – halmok száma a folyamatosan zajló régészeti-, természetvédelmi szempontú hitelesítés és értékelés eredményeként jelen ismereteink szerint 124, számuk folyamatosan nő. Veszélyeztetettségük napjainkra felerősödött, pusztulásuk felgyorsult. Vegetációjuk és kultúrrétegük anyaguk elhordása, mélyszántás, beerdősítés következtében károsodik