Önkormányzat
Szervezet
Tevékenységeink
Nemzetiségi önkormányzatok
Hírek
Fedezze fel Bács-Kiskunt
A mi vármegyénk
Turizmus
Értékeink
Eseményeink
Településeink
Barangoló
A mi vármegyénk
Köszöntő
Településeink
Történelem
Népesség
Kultúra és hagyomány
Természet
Vallás
Gazdaság
Petőfi 200
Fejlesztéseink
Választás
www.valasztas.hu
Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság
Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Iroda
Egészséges Bács-Kiskunért 2023
Bejelentkezés / Regisztráció
Kezdőlap chevron Fedezze fel Bács-Kiskunt chevron Turizmus chevron Kunsági Major

Kunsági Major

Kunsági Major

Kerekegyháza - Kecskeméti járás

A major Kerekegyházán (Kunpusztán) a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában helyezkedik el, 40 ha-os területen lévő szabadidős komplexum, amely tanyasi, magyaros programokkal várja az érdeklődőket.

 

Egyéb szolgáltatások:

  • bérelhető lovak
  • túralovaglás
  • fogatoztatás
  • lovas oktatás
  • lovas tábor
  • lovasbemutató

Kapcsolat

call20/257-8498

6041 Kerekegyháza Kunpuszta tanya 74B

Több Kevesebb chevron down

Május

29

Hétfő

2023

Pünkösdi csikósverseny

Hagyományos program Bugacon!

Bugac - 08:00 - 16:00

Június

03

Szombat

2023

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

07:00 - 15:00

Június

03

Szombat

2023

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

10:00 - 20:00

Június

10

Szombat

2023

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Kecskemét - 09:00 - 12:00

Június

10

Szombat

2023

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Kecskemét - 18:30 - 22:00

Június

11

Vasárnap

2023

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Tázlár - 09:00 - 12:00

Június

17

Szombat

2023

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Fülöpháza - 06:00 - 10:00

Június

24

Szombat

2023

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Madaras - 07:00 - 16:00

Június

24

Szombat

2023

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kunpeszér - 08:00 - 12:00

Június

30

Péntek

2023

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Bugac - 19:30 - 23:00

Augusztus

19

Szombat

2023

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Kiskunfélegyháza - 09:00 - 22:00

Szeptember

01

Péntek

2023

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

14:00 - 15:30

2023. 05. 28.

Boldog gyermeknapot, vármegyénk minden gyermekének!

,A gyermekek (...) homlokuk tiszta boltozatán a jövendőt hordozzák magukkal, a jövendőt, mely egyetlen értelme még ennek a világnak." Wass Albert gondolataival köszöntjük vármegyénk ifjúságát, gyermekeinket!  Kívánjuk, hogy egészségben és békességben válhassanak felnőtté, és alkotó tagjaivá a Hazának, vármegyénknek. 

2023. 05. 28.

két folyó közt

Részletek

Szeremle

2023. 05. 28.

Piros pünkösd napján új tartalmat kap az életünk

Hogy kinek mit jelent pünkösd, milyen módon engedi be életébe, azt ki-ki maga dönti el. Annyi bizonyos, hogy a kereszténység az egyház születésnapját ünnepli. A híres csíksomlyói búcsúra százezrek zarándokolnak a világ minden tájáról, a nyereg megtelik ünneplőbe öltözött zarándokokkal, ahogyan az idén is. Aki járt már ott, általában visszatér és mindig új tartalmat kap ott az életünk.

2023. 05. 28.

[ Szeremle ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Dunatetétlen

2023. 05. 26.

Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén

Dunatetétlen Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-2.1.3-16 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK felhívásra „Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00061). A projekt keretében 112 854 213 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén.

2023. 05. 26.

[ Dunatetétlen ]

Részletek

Harta

2023. 05. 26.

Indul a szezon! Még nem késő csatlakozni az újdonságokkal kecsegtető MyFarm-kertekhez.

Idén már gomba és feldolgozott kézműves élelmiszerek is az asztalunkra kerülhetnek amellett, hogy a szezonális vegyszermentes zöldségeket is házhoz szállítják nekünk a MyFarm zöldségkosár-közösségekből. 

2023. 05. 26.

[ Harta ]

két folyó közt

Részletek

Kalocsa

2023. 05. 26.

Összeállt a II. Pünkösdi Népművészeti Fesztivál programja

A Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ szervezésében, idén második alkalommal megvalósuló Pünkösdi Népművészeti Fesztivál program kínálatát néptáncosok felvonulása, népművészeti kézműves bemutatók és színpadi produkciók színesítik.

2023. 05. 26.

[ Kalocsa ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Kiskunhalas

2023. 05. 26.

Díjugratás: Grass Masters I. forduló a pünkösdi hétvégén

Háromnapos, pünkösdi ünnepi lovasprogram következeik pénteken, szombaton és vasárnap a Hirling József Lovasparkban. Kiskunhalas ad helyet egy újszerű díjugrató versenysorozatnak, az úgynevezett Grass Master fordulóknak. A három fordulóból álló sorozatban a füves pályák mestereit keresik a díjugratók. A most hétvégi I. forduló versenyei naponta 8 órától késő délutánig tartanak. A lovasparkba ingyenes a belépés.

2023. 05. 26.

[ Kiskunhalas ]

két folyó közt

Részletek

Kapcsolódó útvonalak

chevron left
event card

Kontyvirág tanösvény - Szikra és az Alpári-rét (Lakitelek-Tőserdő)

arrow
A tanösvény a Tőserdei Holt-Tisza (Szikra) hídjától indul. A sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható.  Hossza: 3500 méterMegközelítés: A Lakitelek-tőserdei üdülőtelep Kecskemétről a 44. számú főúton és vasúton is elérhető. A tanösvény a tőserdei híd mellett indul. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi. A tanösvények, valamint a jelzett turistautak mind kitűnő lehetőséget nyújtanak a természet felfedezésére. A 3,5 km hosszú Kontyvirág-tanösvény tájékoztató táblákkal ellátott, sárga félkör jelzésű hurokszerű útvonal, mely a holtág és az ártéri erdő megismerésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. A magasabb térszintek a Tisza mente ma már ritka tölgy - kőris - szil keményfa ligeterdejét őrzik. Aljnövényzetében él az alföldön ritka kontyvirág, a madarak közül a szürke küllő és a fekete harkály.Az árvízjárta, vízparti területek maradványerdeje a fűz- és nyárfákból álló puhafa ligeterdő, mely baglyok és ritka denevérek otthona. A nyílt vízfelületek, morotvák szép növénye a tavi- és tündérrózsa. E területek ritkaságnak számító lakója a réti csík. A fokozottan védett Alpári-réten gémfélék fészkelőtelepe található. Állomások:1. Szikra és az Alpári-rét2. Fűz-nyár ligeterdő3. Tölgy - kőris - szil ligeterdő4. Majális rét5. Földtani jellemzők forrás: www.knp.hu

sun /1
moon /1
event card

Réce tanösvény - Felső-Kiskunsági puszta (Apaj)

arrow
A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad.   Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Hossza: 1 km A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürkemarha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Utunk az egykori Apaji-halastavak mellett vezet. Az 1950-es években kialakított halastórendszer egykori hasznosítására ma már csak az elnevezése utal. A halgazdálkodás felhagyása után a tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások. A terület 1975 óta védett. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye. A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén. forrás és további info: www.knp.hu

sun /1
moon /1
event card

Varangykő tanösvény – Csólyospálos

arrow
A csólyospálosi földtani feltárás egyike a Duna-Tisza köze DK-i részén korábban létrejött kővágó helyeknek, ahol a kőfejtés révén feltárt szelvényben jól tanulmányozható a réti mészkő és dolomitiszap előfordulás. A település melletti feltárás egy felhagyott bánya, melynek anyagát – kb. fél méter vastag fedőréteg elhordása után – kézi szerszámokkal fejtették ki. A településen kőzet bányászata az 1970-es években szűnt meg.A túraútvonal bebarangolása során hiteles képet kaphatunk a darázskő természeti és néprajzi örökségéről. A túrázni vágyókat az útvonal mentén elhelyezett információs tábla segíti a tájékozódásban. Aki ellátogat ide, nemcsak egy geológia időutazásnak lehet tanúja, hanem megfigyelheti az egykori szikes tó még napjainkig is fennmaradt színes élővilágát, egy elfelejtett mesterség és népi építészet gazdag szeletét. Megközelítés: A feltárás Csólyospálos településtől ÉK-re, a temetővel szemben lévő dűlőúton közelíthető meg. Parkolni a polgármesteri hivatal vagy a községi temető melletti parkolóban lehet.  (GPS: 46°25’41,59” É, 19°51’03,45” K). Innen a bemutatóhely kb. 1500 méter sétával homokos dűlőúton közelíthető meg. Át kell haladni egy tanya melletti gyepen. A bemutatóhelyet táblák jelzik. GPS: 46° 25’ 35,915” É,  19° 51’ 54,944” KÁllomások száma: 4A földtani feltárás fokozottan védett természeti terület, ezért hatósági engedély nélkül kizárólag a helyszínen kialakított feltáró út (pallósor) mentén látogatható! Bejárható: egész évben, de főként tavasszal javasolt, kiváló sétaalkalom is. Hossza: 3 km   Állomások száma: 4   Hazánk majd’ minden vidékén találunk kőbányákat, kőnyerő helyeket. Meglepő és kevésbé ismert módon még az Alföld egyes vidékein is. A Duna-Tisza közén ugyanis foltokban bányászható és építkezésre alkalmas réti mészkövet lehet találni. Ilyen egykori réti mészkő kitermelő hely a csólyospálosi földtani feltárás. A terület 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp kőzettani típusszelvény, amilyen a Duna-Tisza közén nagyon sok másik semlyékben is kialakítható lenne. Ám miközben itt, Magyarország közepén térségi léptékben is jellemző ez a képződmény, addig ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyről (Kalifornia, Belső-Anatólia, Irán, Dél-Ausztrália térségében) ismerünk. A Csólyospálosi földtani feltárás építményei a Duna-Tisza Közi pásztorépítmények, a népi építészet hagyományaira támaszkodik. A fogadó kapu stilizált kapuoszlop galambdúccal. A vasaló a szél és eső ellen védte a pásztorokat. Hasonló volt régen a pásztorok konyhája, de ebben őrizték ruhájukat, eszközeiket is. Szintén nádból készült építmény a kontyos kunyhó, ami a szél, az eső vagy a tűző nap ellen nyújtott enyhelyet. A vesszőfonású cserény mintáját követi a madárfigyelő hely faragott bíbiccel. A látófa az alföldi pásztorok őr- vagy állófája 5–7 méter magas, lecsonkolt ágas fa volt, ami többféle célt is szolgált. A pásztor erre felmászva adott jelet a messze legeltető társának, innen figyelte a jószág mozgását. Erre akasztották a tarisznyáikat is. Régebben olyan jelnek is tekintették (címerfa), amivel a számadó kijelölte kizárólagos legeltetetési területét. Érdekességek A vasoxidtól barnásfehér kőzetet a Homokhátság népe „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezetéről kapott, de a népi emlékezetben szép és kifejező sárkő, gyepkő, mocsárkő, varangykő és cupák elnevezésekkel is illették. A darázskő a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett képződménye.A Csólyospálosi réti mészkő- és dolomit-feltárás nemcsak geológiai és természetvédelmi, hanem jelentős kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen egy évszázadokon át művelt népi foglalatosság: a kővágás emlékhelye.A szilárd építőkőzeteket gyakorlatilag nélkülöző Duna-Tisza közén az Árpád-kor óta folyamatosan bányászták a darázskövet.Számos Árpád-kori, vagy késő középkori templom alapozása és falazata épült darázskő felhasználásával: közülük a legismertebbek a soltszentimrei Csonka-torony, a kecskeméti Szent Miklós templom támpillérei és hajdani temetőkertjének csontháza, az ócsai premontrei prépostság temploma, a lajosmizsei Pusztatemplom, Szer monostora az Ópusztaszeri Emlékparkban. Szintén darázskőből épült középkori emlék a Csengelén talált kun sírkamra vagy a napjainkban folyó ásatás során Bugac-Felsőmonostoron előkerült kolostor.A 20. század eleji építkezéseken is találkozhatunk darázskővel módosabb gazdák borospincéiben, tanyák épületalapjaiban, melléképületek falazatában. Csólyospálos környékén kővágás 1970 táján szűnt meg. Hogyan keletkezett a réti mészkő? A Duna-Tisza közi Homokhátság felszínét változatos formájú, helyenként több méter magasságú homokbuckák, lösszel fedett területek jellemzik. A közöttük található mélyedésekben kialakult időszakos vízállások – semlyékek, kiszáradó rétek – az édesvízi karbonát képződés helyeinek őrzői. A Duna-Tisza közének állandó és időszakos szikes tavaiban a jégkorszak végétől, a holocén időszak kezdetétől karbonátos üledékképződés indult el, amely folyamat az intenzívebb emberi megtelepedéshez kötődő, növekvő foszfát/foszforterheléssel a bronzkorban, – megközelítőleg 3500 évvel ezelőtt – leállt, de a képződéséhez szükséges feltételek megléte esetén néhány helyen még ma is folytatódik. Képződéséhez kedvező viszonyokat a nyári csapadékszegénység, a sekély, ingadozó vízszint, a jelentős párolgás és a tavak vizének kémiai összetétele adja. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésű területeken, ahol a talajvízszint (akár éghajlati okokból, akár vízrendezés hatására) tartósan és nagymértékben csökken, ott tó már nem maradhat fönn, jobbára csak rövidebb időtartamú tavaszi vízborítottság alakulhat ki. Az ilyen kisvizeket nevezik semlyéknek. Fenékszintjükben a korábban keletkezett dolomitiszap a talajvíz-ingadozás zónájába kerül, az üledék folyadéktartalma is erősen ingadozó, összmennyisége lecsökken. Az ilyen geokémiai körülmények között, a kalcitkristályok beépülésével megy végbe az üledék kemény karbonát-kőzetté szerveződése, vagyis a darázskő kialakulása. forrás: knp.hu   

sun /1
moon /1
event card

Várdomb tanösvény - Tiszaalpár

arrow
Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül. A tanösvény a bronzkor közepén, a Vatya-kultúra népe építette és lakta földvár megismerését segíti.Hossza: 300 méterMegközelítés: Az Árpád tér mellett levő várdombon levő tanösvény a bronzkori földvár maradványait mutatja be. Állomások: 1. A bronzkor2. A bronzkori vár3. A középkori vár4. Élet a bronzkorban5. A bronzkori település6. Az Alpári-rét madárvilága   A terület kialakításában elsődleges szerepet a Tisza folyó játszotta, mely kb. 15 000 évvel ezelőtt kanyargásai során – romboló és építő munkája következtében – 5-10 km széles területet alakított át. A folyó oldalirányú mozgása következtében több helyen is elérte a Duna-Tisza közi Hátság peremét, így Tiszaalpárnál a Templomdomb lösz anyagát mosta alá. Ezeken a helyeken a folyóvízi üledék és a Hátság üledéksora meredek partfallal találkozik, mely magaspart Tiszaalpártól egészen Csongrádig követhető. A Tisza jelenleg kb. 4 km távolságra folyik, ez azonban a XIX. század közepi vízszabályozások eredménye, addig a folyó közvetlenül a falu mellett, a magas löszterasz aljában folyt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet Alpáron a Várdomb oldalából ástak ki. Kada Elek első feltárása során 1900 és 1905 között bronzkori leleteket és két avar kori sírt talált a földvár területén. 1949-ben Patay Pál, 1974-75-ben Bóna István, 1977-ben Nováki Gyula végeztek ásatásokat a Várdomb platójának északkeleti és déli részén és a nyugati sánc területén. Az ásatások során középső bronzkori települések házai kerültek elő. Az 1949-ben és 1977-ben elvégzett sáncátvágások azt mutatták, hogy az eredetileg faszerkezettel rendelkező földmű a településsel együtt a középső bronzkori vatyai kultúra III. időszakában épült.  Régészeti kutatás a földváron  A vár jelenlegi alapterülete távolról sem felel meg a kb. 3500 évvel ezelőtt kialakított sáncokkal és meredek partfallal védett településnek. Valószínű, hogy az eredeti várnak a Tisza által formált ártér eróziós munkájának következtében csak 2/5-e maradhatott meg napjainkra. A régészeti feltárások során nem sikerült tisztázni a Várdomb erődtelepe és a Templomdomb nyílt telepének viszonyát. A fúrások azt mutatják, hogy a Templomdombon az egykori őshumusz felett a Várdomb belső rétegeződésével közel azonos szintemelkedés van. Ennek alapján valószínűleg a bronzkori vár fennállása idején a Templomdombon egy kisebb külső település létezett, mely elszórt házakból és vermekből, csűrökből, istállókból állt. A késő bronzkorban elnéptelenedett telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi megtelepedésnek a Várdomb területén. A népvándorlás korában feltehetőleg a Templomdombon sátrat verő avar nagycsalád használta a Várdombot temetkezőhelyül. A hely honfoglalás előtti jelentőségéről Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Zalán bolgár fejedelem tulajdonában állt, kinek seregét a honfoglaló Árpád űzte el erről a vidékről 894-ben. Bóna István feltételezi, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század (a legkorábbi lelet a XII. század elejére keltezhető), jelentőségét pedig már a XIII. században – a tatárjáráskor – végleg elveszthette. A vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb. A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg. Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a Várdombon. A megtalált késői cserepek és egy kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakhatták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül, és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása valamikor a XVI-XVII. századra tehető. Látnivaló a környéken: Árpád kori falurekonstrukció, Tiszaalpár  A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó.   forrás: knp.hu  

sun /1
moon /1
event card

Tartós szegfű tanösvény – Kiskunmajsa_Bodoglár

arrow
Kiskunmajsa és Tázlár között, az un. olajos úttól kőhajításnyira alakították ki az egy kilométer hosszú Tartós szegfű tanösvényt, mely az uniós védettségi szintet jelentő Natura 2000 területen vezet keresztül, ami helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. A tanösvény végigjárása során a látogatók megismerkedhetnek a bennszülött tartós szegfűvel és élőhelyével, védelme érdekében – a LIFE program keretében tett – természetvédelmi erőfeszítésekkel, valamint a Natura 2000 hálózat jelentőségét is megismerhetik. Megközelítés: a Soltvadkert-Kiskunmajsa közötti úton, Tázlár és Bodoglár települések között a 16,3 km szelvénynél a táblával megjelölt földútnál kell letérni.(GPS: 46°32'13,76"N 19°35'23,767"E  WGS: 46,537145; 19,589937) Bejárható: egész évben, gyalogosan Látogatásra ajánlott időszak: a tartós szegfű virágzási ideje, júniustól késő őszig. Hossza: 1000 m A Tartós szegfű tanösvény csodája  Kiskunmajsa határában található a tartós szegfű egyik élőhelye, a bodoglári homokbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, amely kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb állománya Bodoglár térségében található. A tanösvény az uniós védettségi szintet jelentő Natura 2000 területen vezet keresztül, mely helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. A tartós szegfű 20-50 cm magas, az egész növény viaszbevonattól hamvasszürke. A száron átellenesen álló levelei 2-5 cm hosszúak, néhány mm szélesek. A virágok a szár végén magányosan, vagy kisebb csomókban állnak, a szirmok rózsaszínűek, 6-8mm hosszúak. A virágzás júniustól egészen a fagyokig tarthat, innen ered a „tartós” szegfű elnevezés. A hosszan tartó virágzás oka, hogy a virágok rövid kocsányon, tömött csomókban fejlődnek, de a virágzaton belül a virágok nem egyidőben nyílnak, maximum 4(-5) virág nyílik egyszerre. A nyárközepi-nyárvégi aszály teljesen visszavetheti a virágzást, azonban az augusztusban-szeptemberben érkező esők nyomán újból nyílásnak indulhat a növény. A tanösvény végigjárása során a látogatók megismerkedhetnek a bennszülött tartós szegfűvel és élőhelyével, a védelme érdekében LIFE program keretében tett természetvédelmi erőfeszítésekkel, valamint a Natura 2000 hálózat jelentőségét is bemutatjuk. A tanösvény a Bács-Kiskun Vármegye Értéktárába is bekerült a Kiskunmajsai Települési Értéktár Bizottság javaslata alapján 2018-ban. Szervezett, csoportos túrákra Kiskunmajsán a Tourinform Irodánál lehet jelentkezni. Az érdeklődők így túravezetővel nézhetik meg a Homokhátság természeti szépségeit. Elérhetőségek: Tourinform Iroda, Kiskunmajsa (Zárda u. 2.); telefon: (77) 481-327.  Mobil: 06 70 367 6768E-mail: tourinformmajsa@gmail.com, kiskunmajsa@tourinform.huhttp://kiskunmajsaturizmus.hu/)  A tartós szegfű fajvédelmi programról itt olvashat: www.tartosszegfu.hu  forrás: knp.hu    

sun /1
moon /1
event card

"Hej Dunáról fúj a szél!"

arrow
Bács-Kiskun vármegye egydülálló tulajdonsága, adottsága, hogy a két folyó ölelésében számos vizes attrakciót is magáénak tudhat. Tisztelve, megbecsülve és óvva a Duna és a Tisza nyújtotta lehetőségeket, őrizzük múltjának értékeit és igyekszünk új elemekkel bővíteni az ideérkezők élménytárát. Szálláshelyek tekintetében Baja a legfőbb bázis, de alkalmi szálláshelyeket a településeken is lehet találni. Ugyanakkor egynapos kirándulás keretében is kellemes időtöltésre, élményszerzésre ad lehetőséget minden település.  1. Hajómalom és Halászati MiniskanzenHelyszín: Baja, Türr István kilátóA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gasztronómiai ismeret; A Duna teljes hajózható szakaszán ez az egyetlen működő, folyóvíz által hajtott hajómalom. A skanzen Baja legszebb pontjánál, a Sugovica és a Duna találkozásánál található. Csodálatos látvány maga a sétaút is, ami a kilátóhoz vezet.  2.Népi halászszerszám-készítés, Kobolya SajtműhelyHelyszín: 6513 Dunafalva, Ady E. u. 26.A tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; gasztronómiai ismeret; A sokoldalú Pencz családból az édesapa révén népi iparművészeti tevékenységgel, a halászszerszám-készítéssel, halászeszközökkel, a fiú jóvoltából a sajtkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg Bajától délre egy kis településen, Dunafalván.  Azért is számít kuriózumnak, mert a dunai halászok -bár egyre kevesebben vannak-  még ma is használnak sok eszközt őseik hagyatékából.   3.Hogyan öltöttek nagyanyáink? -  Bukovinai székely szálánvarrott keresztszemesHelyszín: Községi Könyvtár CsátaljaA tevékenység típusa: hagyomány éltetés  A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy átmentsék az utókornak a készítés folyamatát. 

Halászati Miniskanzen

sun /3
moon /1
chevron right

Kapcsolódó Helyeken

chevron left
event card

Kettős keresztek

arrow

2023-02-20

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Épített örökségeink

event card

Karaván-pihenő

arrow

2023-01-19

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Aludj jól! Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások

event card

Varga Tanya Hotel Konferencia és Szabadidő Központ

arrow

2023-01-19

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Szállodák

event card

Karaván-pihenő

arrow

2023-02-20

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Falusi szálláshelyek

chevron right

Hírek

chevron left

2023. 05. 28.

Boldog gyermeknapot, vármegyénk minden gyermekének!

,A gyermekek (...) homlokuk tiszta boltozatán a jövendőt hordozzák magukkal, a jövendőt, mely egyetlen értelme még ennek a világnak." Wass Albert gondolataival köszöntjük vármegyénk ifjúságát, gyermekeinket!  Kívánjuk, hogy egészségben és békességben válhassanak felnőtté, és alkotó tagjaivá a Hazának, vármegyénknek. 

2023. 05. 28.

két folyó közt

Részletek

Szeremle

2023. 05. 28.

Piros pünkösd napján új tartalmat kap az életünk

Hogy kinek mit jelent pünkösd, milyen módon engedi be életébe, azt ki-ki maga dönti el. Annyi bizonyos, hogy a kereszténység az egyház születésnapját ünnepli. A híres csíksomlyói búcsúra százezrek zarándokolnak a világ minden tájáról, a nyereg megtelik ünneplőbe öltözött zarándokokkal, ahogyan az idén is. Aki járt már ott, általában visszatér és mindig új tartalmat kap ott az életünk.

2023. 05. 28.

[ Szeremle ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Dunatetétlen

2023. 05. 26.

Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén

Dunatetétlen Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-2.1.3-16 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK felhívásra „Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00061). A projekt keretében 112 854 213 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Dunatetétlen község területén.

2023. 05. 26.

[ Dunatetétlen ]

Részletek

Harta

2023. 05. 26.

Indul a szezon! Még nem késő csatlakozni az újdonságokkal kecsegtető MyFarm-kertekhez.

Idén már gomba és feldolgozott kézműves élelmiszerek is az asztalunkra kerülhetnek amellett, hogy a szezonális vegyszermentes zöldségeket is házhoz szállítják nekünk a MyFarm zöldségkosár-közösségekből. 

2023. 05. 26.

[ Harta ]

két folyó közt

Részletek

Kalocsa

2023. 05. 26.

Összeállt a II. Pünkösdi Népművészeti Fesztivál programja

A Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ szervezésében, idén második alkalommal megvalósuló Pünkösdi Népművészeti Fesztivál program kínálatát néptáncosok felvonulása, népművészeti kézműves bemutatók és színpadi produkciók színesítik.

2023. 05. 26.

[ Kalocsa ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Kiskunhalas

2023. 05. 26.

Díjugratás: Grass Masters I. forduló a pünkösdi hétvégén

Háromnapos, pünkösdi ünnepi lovasprogram következeik pénteken, szombaton és vasárnap a Hirling József Lovasparkban. Kiskunhalas ad helyet egy újszerű díjugrató versenysorozatnak, az úgynevezett Grass Master fordulóknak. A három fordulóból álló sorozatban a füves pályák mestereit keresik a díjugratók. A most hétvégi I. forduló versenyei naponta 8 órától késő délutánig tartanak. A lovasparkba ingyenes a belépés.

2023. 05. 26.

[ Kiskunhalas ]

két folyó közt

Részletek
chevron right

Kapcsolódó eseményeink

chevron left
event card

Pünkösdi csikósverseny

Hagyományos program Bugacon!

Pünkösdi csikósverseny

2023.05.29.

08:00

Bugac

event card

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

Nyári Strázsa Túra

2023.06.03.

07:00
event card

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

2023.06.03.

10:00
event card

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.10.

09:00

Kecskemét

event card

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

2023.06.10.

18:30

Kecskemét

event card

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.11.

09:00

Tázlár

event card

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

2023.06.17.

06:00

Fülöpháza

event card

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Családi sportnap

2023.06.24.

07:00

Madaras

event card

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.24.

08:00

Kunpeszér

event card

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.30.

19:30

Bugac

event card

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Félegyházi Napok

2023.08.19.

09:00

Kiskunfélegyháza

event card

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

Értéktár Konferencia

2023.09.01.

14:00
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Kettős keresztek

arrow

2023-02-20

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Épített örökségeink

event card

Karaván-pihenő

arrow

2023-01-19

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Aludj jól! Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások

event card

Varga Tanya Hotel Konferencia és Szabadidő Központ

arrow

2023-01-19

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Szállodák

event card

Karaván-pihenő

arrow

2023-02-20

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Falusi szálláshelyek

chevron right

Értékeink

chevron left
event card

Római katolikus templom Kerekegyháza

arrow
Magyarország első vasbeton szerkezetű temploma, mely helyi védettségű középület, s a városkép egyik meghatározó létesítménye. 

2023-02-25

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Épített környezet, Értékeink

event card

Kunpusztaiság

arrow
A „kunkerekegyháziság”, illetve ma a „kunpusztaiság” a természetközeliség, a hagyományos, zárt paraszti életforma nyomán megjelenő „lassú turizmus.

2023-02-14

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Turizmus és vendéglátás, Értékeink

event card

Arató Fesztivál

arrow
Az Aratófesztivál, melyet Kerekegyházán rendeznek meg minden év augusztus 19-én, Ádám Kálmánné és Boldizsár András helyi vállalkozók kezdeményezése. A hagyomány szerint az aratás befejezésének végét zenés-táncos felvonulással, táncmulatsággal, evés-ivással, aratókoszorúk készítésével ünnepelték. 

2022-12-16

Kerekegyháza - Kecskeméti járás
Kulturális örökség, Értékeink

chevron right
A megfelelő élmény biztosításához sütikre van szükség.

©2022 BKMÖ, minden jog fenntartva.

Design by WEBORIGO