HOTEL FORTUNA

HOTEL FORTUNA

Dávod - Bajai járás

A hotel közvetlenül a Dávod Gyógy- és Strandfürdő szomszédságában található, annak bejáratától 45-50 méternyire.
A hotel számos szolgáltatással vívta ki a szállóvendégek szeretetét, ilyen például a saját wellness részleg sóbarlanggal, szaunákkal, pezsgőfürdővel, vagy a bowling centrum és azzal szomszédos bár, és étterem.

Kapcsolat

+36 30 730-1675

Dávod

Több Kevesebb chevron down

chevron down

Június

10

Szombat

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Kecskemét - 09:00 - 12:00

Június

10

Szombat

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Kecskemét - 18:30 - 22:00

Június

11

Vasárnap

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Tázlár - 09:00 - 12:00

Június

17

Szombat

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Fülöpháza - 06:00 - 10:00

Június

24

Szombat

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Madaras - 07:00 - 16:00

Június

24

Szombat

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kunpeszér - 08:00 - 12:00

Június

30

Péntek

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Bugac - 19:30 - 23:00

Augusztus

19

Szombat

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Kiskunfélegyháza - 09:00 - 22:00

Szeptember

01

Péntek

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

14:00 - 15:30

Szeptember

08

Péntek

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,Azt gágogja, hogy taliga.Paradicsompaprika.Papucsba jár a liba.

Kiskunfélegyháza - 12:00 - 23:59

Szeptember

16

Szombat

Pincenyitogató

Őszi pincenyitogató a Pincefaluban!

Hajós - 14:00 - 23:00

Szeptember

23

Szombat

Tartósszegfű Nordic Túra

Nordic walking túra Szankon!

07:00 - 15:00

2023. 06. 08.

Medárd

Az egyik legismertebb népi hiedelem szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. Jelentős mennyiségű csapadékra a következő napokban is számítani kell: a katasztrófavédelem a vármegyéből az átlagosnál jóval több riasztást kapott.

2023. 06. 08.

Részletek

Kelebia

2023. 06. 07.

250 millió forintot kap Kelebia külterületi utak építésére

Negyedmilliárd forint kormányzati támogatást kapott a déli határ menti település külterületi utak fejlesztésére – tudatta Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

2023. 06. 07.

[ Kelebia ]

gazdaságfejlesztés

Részletek

Tiszakécske

2023. 06. 06.

Egyre több a gyermek: új főzőkonyhát kell építeni Tiszakécskén

Egy 600 adagos új főzőkonyhát és egy több mint 140 férőhelyes étkezőt építenek Tiszakécskén. Korábban nem volt elegendő férőhely a gyermekek étkeztetésére – a TOP Plusz forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően ez most megoldódik.

2023. 06. 06.

[ Tiszakécske ]

TOP-fejlesztések

Részletek

Kiskunhalas

2023. 06. 06.

Befogadó játszótér épül a Sóstónál – további fejlesztésekre is pályáznak

Többfunkciós játszótér épülhet hónapokon belül a kiskunhalasi Sóstónál. A hírt Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Fülöp Róbert polgármester jelentették be. A Szerencsejáték Zrt. támogatja a 60 millió forintos beruházást. Már az ország több pontján működnek hasonló befogadó játszóterek, ahol ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játék élményén keresztül ismerhetik meg egymást.

2023. 06. 06.

[ Kiskunhalas ]

Részletek

Bugac

2023. 06. 06.

Pásztorok és betyárok nyomában a Petőfi emlékév alkalmából

Hogyan éltek elődeink az egykori "Kecskeméti pusztákon" ? Erre ad választ ez a néprajzi tárgyú séta.

2023. 06. 06.

[ Bugac ]

Részletek

2023. 06. 05.

TOP Plusz: így vonzza a vállalkozásokat Tázlár

55 millió forint fejlesztési támogatást nyert el Tázlár önkormányzata a TOP Plusz programból. Az összeget egy új ipari terület kialakítására használják fel – az alacsony iparűzési adó mellett ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a betelepülésre.

2023. 06. 05.

TOP-fejlesztések

Részletek

A gyalogos természetjárás ugyan egyre inkább teret hódít, mégis itt az Alföldön, kevésbé elterjedt mozgásforma, aminek több oka lehet: a rohanó világ, a nyári forróság, vagy éppen az egysíkúnak képzelt alföldi táj. A turistautakon bejárt Kiskunság magától és magáról fogja elárulni, hogy mivé lett ez a nagyszerű homokpusztaság. A változatos formakinccsel, felszíni vízállásokkal tarkított, laza szerkezetű erdős-ligetes táj már alig mutat magából valamit. Egy átalakult, beerdősített és kiszárított homokpuszta maradványa jutott a jövő generációjának. Ennek a táji egyhangúságnak éppen Bugac az ellenpéldája. Aki bejárja ezt a vidéket gyalog vagy a gyér forgalmú utakon kerékpározik, képet alkothat homokvidékekről, azok mai állapotáról és garantáltan olyan egyedi élményekkel tér haza, amit másutt nem talál meg az országban. Ha szeretsz játszani, tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat. Ne aggódj, valódi sáskákkal nem igazán találkozol, útközben azonban választ kapsz arra, hogy miért éppen sásakjárás az út neve. A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat. Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik! Megközelítés: a bugaci Karikás Csárdától kb. 1,5 km a földúton, GPS: 46°39’34,100”É, 19°36’56,572”K. A kiállítóhely üzemeltetője a Bugacpuszta Kft. Mielőtt útnak indulunk, érdemes tájékozódni a nyitva tartás a jegyvásárlás lehetősége felől. Információ: +36-76/ 575-112, info@bugacpuszta.hu A bugaci pusztán A jelzett turistautak és tanösvények útvonala Bugacon az elmúlt tíz évben teljesen megváltozott, ennek az az oka, hogy a 2012-es bugaci tűz az ökoturisztikai berendezéseket is elemésztette. 2020-ra lehetőség nyílott arra, hogy ezeket az útvonalakat újra gondolják, az ezek mentén található tájékoztató elemeket újakra cserélték. A korábbi három tanösvény útvonalait módosítva jött létre a Boróka tanösvény az új nyomvonala, ami egy rövid szakaszon együtt halad a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű turistaúttal. A bakancsos turizmus alapját jelenleg a piros sáv, félkör és kereszt jelzésű útvonalak jelentik Bugacon. A piros sáv jelzésű útról érhetők el a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű lokális turistautak. Ezek közül a piros félkör jelzésű bugaci körséta út a leghosszabb (9 km), ezt azoknak ajánlják, akik legalább egy fél napot eltöltenek Bugacon. Ez a turistaút a Karikás-Csárdától indul a Pásztormúzeum irányába, egy széles földúton. Kb. 1500 méter megtétele után érjük el a Pásztormúzeumot. Útközben egy pusztai kereszt, majd később régi időket idéző pásztorépítmények mellett halad el utunk. A pásztorok szálláshelyénél található tájékoztató táblák a múltban használatos építményeket mutatják be. Még egy gémeskút is van itt, mely a puszta fontos víznyerő helye volt. A tájat mélabús marhák és legelésző lovak látványa teszi változatossá. Tovább haladva egy madárodú bemutatóhelyhez érünk, aminek árnyékában megpihenhetünk. Egy régi fahíd maradványa mellette kétoldalt betemetett csatornaszakasszal mementóként őrzi az értelmetlen vízelvezetés emlékét. Kiemelkedő látványosság a pusztán a Pásztormúzeum kúp alakú építménye, melynek új kiállítása látványos elemekkel állít emléket a szilaj pásztorkodásnak. A múzeum közelében található a Sáskajárás játékos sétaút, melynek közeli állomásai játékos módon dolgozzák fel pusztai állattartás formáját. A múzeum mellett a nemzeti parkot alapító igazgatók emlékhelye látható. A múzeum előtti tölgyfák alatt a híres fafaragó, Polyák Ferenc alkotása őrzi a puszta csendjét. Arrébb Josef von Ferenczy családja által állított kopjafa emlékeztet a Ferenczy család bugaci kötődésére. A múzeumtól néhány száz méterre van a Bugaci Méntelep, vagyis az őshonos magyar háziállatfajták bemutatóhelye. Itt rendezik meg a lovasbemutatókat is, csodálatos pusztai környezetben. A Boróka tanösvényt elhagyva a piros körséta jelzésű úton tovább menve eljutunk az ún. "dózerolt útig". Aki nem akar sokat gyalogolni, az innen egy széles földúton térhet vissza a Méntelep istállóihoz. A "dózerolt út" elnevezés az 1950-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A tanösvényt és a dózerolt utat elhagyva a pusztai körséta útvonala a Hittanya nevű volt vasúti megálló irányába halad, majd az egykori kisvasút nyomvonala mellett megy, végül nagyobb kerülőt téve pusztai homokutakon kanyarogva tér vissza a Karikás-csárdához. A piros kereszt jelzésű út pedig az Alföldfásítási Múzeumhoz visz, elérve újból a piros sáv jelzést. Sáskajárás, a játékos sétaútEzt a tanösvényt főleg óvodás és alsó tagozatos korú gyerekek részére javasoljuk tanári vagy szülői segítség igénybevételével. A sétaút állomásai egymástól nincsenek messze, egy-egy állomást sáska figurák szimbolizálnak, az utolsó állomás az állattartó telepen található. Az egyes állomásokon végrehajtandó feladatokhoz leírás és eszközök a Pásztomúzeumban igényelhetők. forrás:knp.hu

A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Hossza: 1 km A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürkemarha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Utunk az egykori Apaji-halastavak mellett vezet. Az 1950-es években kialakított halastórendszer egykori hasznosítására ma már csak az elnevezése utal. A halgazdálkodás felhagyása után a tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások. A terület 1975 óta védett. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye. A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén. forrás és további info: www.knp.hu

A sváb sarok egyik gyönyörű településén járunk, amikor a Vörös-mocsár tanösvényre térünk, hogy megismerjük állat - és növényvilágát. Sétautunk végén szánjunk időt a helyi borok ízlelgetésére is a császártöltési pincesoron. A tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók. Hossza: 2500 mMegközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27’ 3132” 19° 11’3227”)A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni. Egész évben bejárható, látogatható terület, de ajánlott vízálló lábbelit és szúnyogriasztót használni, és jól jöhet a távcső is. Állomások:1. A mocsár kialakulása2. A rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő fauna3. A halak szerepe a táplálékláncban4. A nádasok és a nyílt vizek madarai5. A löszpart élővilága6. A környező erdők Amit a Vörös - mocsárról tudni kell A két és fél kilométer hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók.A tanösvény állomásain levő táblák ismertetik a mocsár kialakulását, a rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő faunát, s nádasok és nyílt vizű tőzegbánya tavak madárvilágát, halait és a löszpartok megmaradt élővilágát. Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg. A különleges zamatú borokat a löszfalba vájt pincékben érlelik. Császártöltés belterületén több mint 1000, a közeli hajósi pincefaluban önálló településformaként 1100, Nemesnádudvaron 700 pince sorakozik. A tájvédelmi körzetet érinti az Alföldi Kéktúra (Császártöltés belterületén) és a kék négyzet jelzésű túraút is. A Vörös-mocsár kialakulása A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A Vörös mocsár (és a Kalocsai Sárköz) területén a jégkorszak elejétől jelentek meg az Ős-Duna folyóágai. A Kalocsa-mohácsi süllyedék újholocén kori erőteljes tektonikus mélyülése nyomán már végérvényesen dunai ártérré vált a terület. A lassú fejlődésű Duna-ágakban tömött, iszapos-agyagos üledékek rakódtak le. A jégkorszak után a lefűződött Vörös-mocsári folyóágakban gyorsuló feltöltődés indult meg. Ennek során a víz tükrét ellepte a növényzet, összezsugorította a vízfelületet, majd idővel az egész víztükör eltűnt. A hatalmas tömegű elhalt növényi maradvány felhalmozódott, lassan tőzeggé alakult. A tőzeg kitermelése már a 20. század elején megkezdődött, de csak az 1950-es évektől vált ipari méretűvé. Az ország legnagyobb tőzegbányája működött itt. A Vörös mocsár 930 hektár területű része 1990 óta természetvédelmi terület. A tőzegbányászat megszűnésével a természet vette uralma alá a területet. forrás: knp.hu

Az országos piros sáv behálózza hazánkat, főként a hegyvidéki területekre jellemző a jelzés. Bács-Kiskun vármegyében a Ladánybene-Petőfiszállás 100 km-es szakasza tartozik a sávba. Az Alföld hamisítatlan szépsége tárul elénk az út során, Petőfiszállásra érve pedig szakrális élményben lehet részünk, megismerkedhetünk a Pálos Rend életével. A Pálos RendrőlA Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, melynek megszervezője Boldog Özséb esztergomi kanonok, aki 1250 körül a Pilis hegység remetéinek lett a vezetője. Ehhez a remeteközösséghez később az országban található más remeteközösségek is csatlakoztak.A Pálos Rend sok egyéb hagyományos értékkel együtt a felvilágosodás értelmetlen és kritikátlan pusztításának esett áldozatául: II. József a tevékenységüket "nem látta hasznosnak", ezért 1786-ban kihirdette a rend eltörlését, birtokainak kisajátítását, elkobzását, konfiskálását. A rendnek ezután Lengyelországban maradt meg mindössze két kolostora. A pálosok 1934-ben települtek vissza Lengyelországból Magyarországra (amelynek során a Gellért-hegyi Sziklatemplomot is birtokba vehették), de a második világháború után a rendre rászabadult a kommunizmus és az ÁVH kegyetlensége, és lehetetlenné tette a működésüket. A rendet 1950-ben sok más szerzetesrenddel együtt be is tiltották. A rendszerváltás után 1989-ben pécsi központtal újraindult a rend hazánkban, és napjainkban a pécsi kolostoron kívül a budapesti Sziklatemplomban, Márianosztrán, a Petőfiszállás melletti Pálosszentkút kegyhelyen, valamint az erdélyi Hargitafürdőn működik. Útvonal: Ladánybene - PetőfiszállásHosszúság: 100 kmÉrintett védett területek: KNP Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bugac

A túraút érdekessége, hogy ez Kecskemét első kijelölt turistaútja. Az út hossza 10 km és többségében Belső- és Külsőnyír lankáshátú, tanyás vidékének dűlőútjain halad, érintve több helyi védett értéket (Kápolna rét, Móricz-fa emlékhely). Kecskemétnek ezt a részét északkelet felől löszös maradékgerincek, míg északnyugatról lankás lepelhomok hátak uralják. Az ellaposodó hátak közötti mélyületekben néhány helyen még részben nedves rétek foltjait és kisebb zsombékos tavat is felfedezhetünk. A táj egykori arculata teljesen átformálódott, az összefüggő szántóföldi táblák egyhangúságát tanyák és modern lakótelkek szakítják meg kisebb telepített erdőfoltokkal. A zöld sávval jelölt turistaút a „Kápolnák útja” nevet kapta utalva a kezdő és végpontja közti emlékhelyekre. A túraút a természetbarátok és természetvédők közös munkájának az eredményeként valósult meg. Hossza: 10 kmMegközelítés: Kecskeméti Arborétum Valójában a Kápolnák útja egy Duna-Tisza közén észak-déli irányban végighaladó turistaút. Kecskemét és Ócsa között húzódik, kb. 90 km hosszan. Az útvonal érinti a Kecskeméti Arborétumban álló régi búcsújáró helyet, az 1710-es évekből származó Mária-kápolnát, majd elmegy a hetényegyházi templomrom közelében (ezt közvetlenül nem érinti), aztán a kidőlt Móricz-fa emlékhelyét (Móricz Zsigmond egykori birtoka volt), hogy a Nagynyír nevű határrészen elérje a környék legszebb parkerdejét, benne pihenőhelyeket, egy országosan is ritkaságszámba menő 1848-as emlékmúzeumot és a Szent Hubertusz-vadászkápolnát, amely csupa fából épült, berendezése is fa.Innen az út Méntelekre (parkerdő, Zombory-birtok), majd Lajosmizsére megy. A település központjában érinti a katolikus templomot (Szent István-csontereklye, Torinói lepel hiteles másolat), majd az Iskola-tó szép fűzfás partját mellőzve, nagyrészt dűlőutakon halad a középkori Mizse falu templomának ma is álló romjaihoz, az úgynevezett Pusztatemplomhoz – a Mizse nádor-pihenővel kiegészítve. A Mizsében védett öreg fákat felkeresve, eléri a pusztavacsi határt (a híres és szép Pusztavacsi-erdőt). Idáig tart a Mária-kápolnától felfestett ZÖLD SÁV jelzés. Innen néhány kilométer MÉG jelzetlen, de kissé északabbra, Pusztavacs központjától folytatódik a ZÖLD SÁV, egészen az Ócsai románkori bazilikáig.Pusztavacson ugyancsak van egy középkori templomrom, tőle nem messze az Ország Közepe emlékmű. A régi Kőrösi országúton kanyargó turistaút eléri Csévharaszt területét, ahol ugyancsak áll a pusztában egy középkori romtemplom, Pótharasztpusztán.Innen már nem sokat kell menni, még mindig a ZÖLDÖN, szép erdős környezetben, hogy az ember Ócsára érjen, ahol a település központjában áll a kéttornyú, szinte teljesen érintetlen XII-XIII. századi bazilika, értékes szentélyfreskókkal, körülötte kanyargós utcák, műemlék parasztházakkal és egy több épületből álló tájházzal. Részletes útleírás: petofiturakor.hu

Bács-Kiskun vármegye egydülálló tulajdonsága, adottsága, hogy a két folyó ölelésében számos vizes attrakciót is magáénak tudhat. Tisztelve, megbecsülve és óvva a Duna és a Tisza nyújtotta lehetőségeket, őrizzük múltjának értékeit és igyekszünk új elemekkel bővíteni az ideérkezők élménytárát. Szálláshelyek tekintetében Baja a legfőbb bázis, de alkalmi szálláshelyeket a településeken is lehet találni. Ugyanakkor egynapos kirándulás keretében is kellemes időtöltésre, élményszerzésre ad lehetőséget minden település. 1. Hajómalom és Halászati MiniskanzenHelyszín: Baja, Türr István kilátóA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gasztronómiai ismeret; A Duna teljes hajózható szakaszán ez az egyetlen működő, folyóvíz által hajtott hajómalom. A skanzen Baja legszebb pontjánál, a Sugovica és a Duna találkozásánál található. Csodálatos látvány maga a sétaút is, ami a kilátóhoz vezet. 2.Népi halászszerszám-készítés, Kobolya SajtműhelyHelyszín: 6513 Dunafalva, Ady E. u. 26.A tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; gasztronómiai ismeret; A sokoldalú Pencz családból az édesapa révén népi iparművészeti tevékenységgel, a halászszerszám-készítéssel, halászeszközökkel, a fiú jóvoltából a sajtkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg Bajától délre egy kis településen, Dunafalván. Azért is számít kuriózumnak, mert a dunai halászok -bár egyre kevesebben vannak- még ma is használnak sok eszközt őseik hagyatékából. 3.Hogyan öltöttek nagyanyáink? - Bukovinai székely szálánvarrott keresztszemesHelyszín: Községi Könyvtár CsátaljaA tevékenység típusa: hagyomány éltetés A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy átmentsék az utókornak a készítés folyamatát.

Kapcsolódó Helyeken

Dávod - Bajai járás

Dávod - Bajai járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Vendégházak

Dávod - Bajai járás
Templomok

Dávod - Bajai járás
Templomok, Műemlékek

Hírek

2023. 06. 08.

Medárd

Az egyik legismertebb népi hiedelem szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. Jelentős mennyiségű csapadékra a következő napokban is számítani kell: a katasztrófavédelem a vármegyéből az átlagosnál jóval több riasztást kapott.

2023. 06. 08.

Részletek

Kelebia

2023. 06. 07.

250 millió forintot kap Kelebia külterületi utak építésére

Negyedmilliárd forint kormányzati támogatást kapott a déli határ menti település külterületi utak fejlesztésére – tudatta Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

2023. 06. 07.

[ Kelebia ]

gazdaságfejlesztés

Részletek

Tiszakécske

2023. 06. 06.

Egyre több a gyermek: új főzőkonyhát kell építeni Tiszakécskén

Egy 600 adagos új főzőkonyhát és egy több mint 140 férőhelyes étkezőt építenek Tiszakécskén. Korábban nem volt elegendő férőhely a gyermekek étkeztetésére – a TOP Plusz forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően ez most megoldódik.

2023. 06. 06.

[ Tiszakécske ]

TOP-fejlesztések

Részletek

Kiskunhalas

2023. 06. 06.

Befogadó játszótér épül a Sóstónál – további fejlesztésekre is pályáznak

Többfunkciós játszótér épülhet hónapokon belül a kiskunhalasi Sóstónál. A hírt Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Fülöp Róbert polgármester jelentették be. A Szerencsejáték Zrt. támogatja a 60 millió forintos beruházást. Már az ország több pontján működnek hasonló befogadó játszóterek, ahol ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játék élményén keresztül ismerhetik meg egymást.

2023. 06. 06.

[ Kiskunhalas ]

Részletek

Bugac

2023. 06. 06.

Pásztorok és betyárok nyomában a Petőfi emlékév alkalmából

Hogyan éltek elődeink az egykori "Kecskeméti pusztákon" ? Erre ad választ ez a néprajzi tárgyú séta.

2023. 06. 06.

[ Bugac ]

Részletek

2023. 06. 05.

TOP Plusz: így vonzza a vállalkozásokat Tázlár

55 millió forint fejlesztési támogatást nyert el Tázlár önkormányzata a TOP Plusz programból. Az összeget egy új ipari terület kialakítására használják fel – az alacsony iparűzési adó mellett ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a betelepülésre.

2023. 06. 05.

TOP-fejlesztések

Részletek

Kapcsolódó eseményeink

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,
Azt gágogja, hogy taliga.
Paradicsompaprika.
Papucsba jár a liba.

Pincenyitogató

Őszi pincenyitogató a Pincefaluban!

Tartósszegfű Nordic Túra

Nordic walking túra Szankon!

Turisztika

Dávod - Bajai járás

Dávod - Bajai járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Vendégházak

Dávod - Bajai járás
Templomok

Dávod - Bajai járás
Templomok, Műemlékek

Csobbanj!

Fedezd fel

Parti-túrázz

Borozz!

Aludj jól

Ízeld meg!

Településeink

©2022 BKMÖ, minden jog fenntartva.

Design by WEBORIGO