A gondolkodásmód megváltoztatására, a közös pontok és az együttműködési lehetőségek keresésére biztatta a konferencia résztvevőit Patkós Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottságának elnöke a rendezvény megnyitóján. Mint fogalmazott, az értelmes, cselekvő emberek képesek formálni egy-egy közösség és egy egész megye jövőjét. A konferencián elhangzó szakmai tapasztalatok akkor válhatnak igazán hasznossá, ha a résztvevők saját környezetükben is alkalmazzák azokat. „Hogyan tudok a másik emberrel olyan kapcsolatot kialakítani, és megkeresve a közös pontokat olyan együttműködési lehetőséget találni, amely nemcsak a saját vállalkozásom, nemcsak a település saját érdekét, hanem a település, a térség és a megye érdekét is egyaránt szolgálja” – fogalmazott Patkós Zsolt. Hangsúlyozta: éppen ez a szemlélet hívta életre a megyei marketingstratégia társadalmasítását is. A közös munka alapja, hogy a települések, vállalkozások és más térségi szereplők ne elszigetelten gondolkodjanak, hanem felismerjék az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Huszonhárom program három célcsoportnak

A 2026 és 2040 közötti időszakra készült marketingstratégia fő irányait Magyar Nóra, a dokumentumot készítő Ex Ante Kft. marketing szakértője mutatta be. Előadásának egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy a megyei márkaépítés nem történhet kizárólag a meglévő értékek felsorolásával: meg kell ismerni az itt élőket, az igényeiket és azt is, hogyan gondolkodnak saját térségükről – ezt számos interjú és műhelymunka szolgálta a stratégiaalkotás során.
Magyar Nóra szerint Bács-Kiskunnak ki kell lépnie a „rejtett kincs” szerepéből. „A megye számos természeti, kulturális, gasztronómiai és gazdasági értékkel
rendelkezik, ezek azonban sok esetben nem állnak össze olyan egységes képpé, amely a kívülállók számára is könnyen felismerhetővé és vonzóvá tenné a térséget. A stratégia célja ezért az, hogy Bács-Kiskun ismert, szerethető és tudatosan választott desztinációvá, egyben vonzó élettérré és gazdasági környezetté váljon” – fogalmazott.

A stratégia 23 programja három nagy célcsoport köré szerveződik: a helyi lakosság, a vállalkozások, valamint a turisták és látogatók. A helyieknek szóló kezdeményezések célja, hogy erősítsék a megyeismeretet, a helyi identitást, a közösségi aktivitást, és bevonják az itt élőket a megye értékeinek bemutatásába. A nagyköveti program például az elszármazottak, a visszaköltözők és a véleményformálók hiteles márkaképviselői hálózatának kialakítását célozza. A vállalkozói célcsoport megszólításának célja többek között a társadalmi felelősségvállalás kommunikálása, illetve az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok erősítése. Továbbá ide tartozik például a közösségi gazdaságfejlesztést célzó fi200 üzleti klubok szerepének erősítése, illetve a helyi termékek népszerűsítése. A turistáknak szóló programok a megye turisztikai értékeinek összekapcsolását és értékesíthető élményekké formálását helyezik előtérbe. A digitális rendezvénynaptár, a bor-, gasztro- és falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, vagy éppen a megye kulturális örökségének tematikus turisztikai kínálatba rendezése mellett egyebek mellett az egészség- és rekreációs lehetőségekre is hangsúlyt helyez a stratégia.

A dokumentum fontos sajátossága, hogy a 23 programot nem kötelezően végrehajtandó feladatlistaként, hanem választható eszköztárként határozza meg. A megvalósítás sorrendjét és ütemét a rendelkezésre álló pénzügyi, humánerőforrás- és partnerségi lehetőségekhez lehet igazítani. A megyei önkormányzat ebben elsősorban koordináló szerepet tölthet be, a programok megvalósításában pedig a települések, a civil szervezetek és a piaci szereplők is részt vállalhatnak.

A marketing 6.0-ban is az ember marad a középpontban

A konferencia másik kiemelt előadója Piskóti István professzor, a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Intézetének alapítója és vezetője volt, aki a harmonikus marketingről és a települések, térségek márkaépítéséről beszélt. Előadásában a marketing 6.0 szemléletét állította középpontba. E szerint az új technológiai eszközök segíthetik a kommunikációt, a célcsoportok megismerését és a személyre szabott élmények kialakítását, de nem helyettesíthetik az emberi kapcsolatokat. „A gépek által vezérelt történetek csak segítői kell, hogy legyenek az embernek” – hangsúlyozta. Piskóti István a településmarketinget sem pusztán külső imázsépítésként értelmezte. A település elsődleges feladata, hogy az ott élők számára teremtsen jó életminőséget, és csak erre épülhet hitelesen a kifelé irányuló kommunikáció. Ez a gondolat szorosan kapcsolódik a megyei marketingstratégia egyik alapvetéséhez is: Bács-Kiskun márkáját nem lehet kizárólag a turisták vagy a befektetők számára építeni. A helyiek kötődése, büszkesége és aktív részvétele nélkül a külső kommunikáció sem lehet hiteles. A megyei márka akkor válhat valódi értékké, ha az itt élők is magukénak érzik, és a mindennapi életükben is megtapasztalják azokat az előnyöket, amelyeket a térség kínál.

Jó gyakorlatok más térségekből

A konferencia további előadásai azt mutatták be, milyen gyakorlati megoldásokkal lehet erősíteni egy település vagy térség vonzerejét. Dr. Bari Bernadett bajai polgármester és Éberfy István, a bajai Creatum Kft. ügyvezetője az identitás és a gasztronómia kapcsolatáról beszélt. Magyarics Gábor, a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület TDM-menedzsere a turisztikai fogadóterület fejlesztésében fontos partnerségi és együttműködési tapasztalatokat ismertette. Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője a gyulai TDM-modell tanulságait mutatta be, míg Szolga Judit, a KÉSZ Csoport Edupark Ágazati Képzőközpontjának vezetője a társadalmi felelősségvállalás, a szakképzés és a közösségépítés összefüggéseiről tartott előadást. A konferencia egy műhelymunkával zárult, amely a résztvevők bevonásával a Marketingstratégia megvalósításához kapcsolódó együttműködési lehetőségek feltárását szolgálta.

A marketingstratégia itt érhető el.