A nagy múltra visszatekintő kosárfonó találkozó és a Kanalas János népi iparművész életműkiállítását szervező Gergely Ramóna, a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész elmondta: a tavalyi, szűk körben megtartott találkozó után idén szép számmal érkeztek Tiszaalpárra a résztvevők és az érdeklődők is.

A Kanalas János életművét összefoglaló kiállítás megnyitóján dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere köszöntötte az egybegylteket, majd Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke mondott beszédet.

– Magyarországon ezeréves hagyománya van a kosárfonásnak, ami a mindennapi élethez kötődő tárgyak születésének is egyik fontos eszköze volt a szakrális események kellékeitől a különböző szakmák képviselői által használt eszközökön át az asszonyok piacra járó garabójáig. Manapság a virtuális világ dominál az életünkben, és ha nem vigyázunk, fontos, gyökereinket jelentő értékeket veszíthetünk el. De egy-egy ilyen találkozó, és egy-egy ember személye olykor elegendő garanciát tud adni arra, hogy ez ne történhessen meg. Ez esetben, hogy ez a gyönyörű hivatás fennmaradjon. Szívből gratulálok Kanalas Jánosnak az életművét átkaroló kiállításhoz! De gratulálok azért is, mert az alkotásai mellett a lelke, az embersége is szép. Az ilyen emberek, hagyományok, lehetőségek teszik gazdaggá Tiszaalpár települést – fogalmazott a megyei alelnök.

A 74 éves Kanalas János munkásságát F. Tóth Mária nyugalmazott minisztériumi vezető főtanácsos méltatta.

Mint elmondta, Kanalas János dédapja, nagyapja és az édesapja is kosárfonással foglalkozott, ez a mesterség tartotta el a családot. Már gyermekkorában bekapcsolódott a munkába. Fűzvesszőt gyűjtött, megtanulta a vessző hántolását, előkészítését a megmunkálásra, megtanult pókolni, feneket kötni. 10 éves korában már lejárt a Tisza partra vesszőt vágni és húzni. 13 évesen már, mielőtt az iskolába indult volna, megfonta édesapjának a gazdasági kosarak fenekét. Délután pedig a szegés és a fülezés várt rá. Így tanulta meg édesapja mellett a gazdasági kosár kötését. Később mesterétől, néhai Szabó Jánostól elleste a szakma fortélyait. Önállósuló legényként párt talált magának, természetesen egy kosárfonó családból. Házasságkötésük után, a feleségével közösen dolgoztak.

1951-ben alakult meg a kosárfonó szövetkezet, ami csak az alpári részen 280 embernek adott munkát, míg az újfalusi oldalon mintegy 120 főt foglalkoztattak ilyen munkakörben. Akkortájt nagyságrendileg 400-450 családnak e tevékenység volt a bevételi forrása.             Háziipari Szövetkezetként 1951-től már külföldre is exportálták az alpári kosarat: Németországba, Angliába, Franciaországba, Hollandiába, Amerikába… A ’60-as években éves szinten mintegy 170 ezerdarabos exportja volt a szövetkezetnek 110 fajta kosárból.

Kanalas János Tiszaújfalun, majd 25 éven át az alpári Háziipari Szövetkezetben dolgozott, ahol már az oktatással és a betanítással is őt bízták meg. 1989-ig dolgozott a Háziipari Szövetkezeteknél, majd – jelenleg is – magánvállalkozó.

A 70-es, 80-as évektől a hagyományos, vesszőből készített használati tárgyak mellett megnőtt a kereslet a lakásdíszek, karkosarak iránt, megindult a szövetkezetben az iparszerű termelés. Kanalas János állandóan kísérletezett, font pásztorcserényt, gyaloghintót, bekötött boros és pálinkás üveget, tyúkültető kosarat, halászati eszközöket, még hőlégballon kosarat is készített.

Önálló műhelye ma is nyitva áll a mesterség iránt érdeklődők számára. Tagja a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek, 1997-től 2014-ig tanított kosárfonást a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület nyári táborában. 2010-ben kezdeményezte és az önkormányzattal, valamint Székely Éva országosan elismert népi iparművésszel, szaktekintéllyel megszervezte az Országos Kosárfonó Találkozót Tiszaalpáron. Népi Iparművész, a Népművészet Mestere.

Szeptember 25-én első ízben adták át a Székely Éva Emlékdíjat, amelynek öt évvel ezelőtt elhunyt névadója meghatározó szerepet töltött be a népművészeti hagyomány tovább éltetésében, a kosárfonás átörökítésében, a tiszaalpári országos kosárfonó találkozó hagyományának megteremtésében. Az elismerést Legeza Márta kosárfonó, népi kézműves, Népművészet Ifjú Mestere vehette át.

Szeptember 26-án, vasárnap, a találkozó másnapján szakmai konferenciával folytatódott a kosráfonók találkozója, ahol Kozma Ilona kosárfonó népi iparművész és Kovács Tibor gyékényfonó mester előadását hallgathatták meg a jelenlévők.

Kanalas János életmű kiállítása október 8-áig látogatható.