A kínai-magyar együttműködés keretében megvalósuló beruházásra azért volt szükség – emlékeztetett Pál László –, mert a korábbi egyvágányú vasútvonal a hatvanas-hetvenes években esett át utoljára jelentős felújításon, és legfeljebb 100 km/h sebességre volt alkalmas. A hosszú menetidő, az elavult pálya és a számos lassújel miatt nem felelt meg a mai személyszállítási és logisztikai igényeknek. Mindeközben a pireuszi kikötő forgalmának gyors növekedése, valamint az onnan induló áruk szárazföldi szállításának igénye stratégiai szintre emelte a Budapest–Kelebia vasútvonal korszerűsítését.

A magyarországi projekt két szakaszból áll: egy 152,5 km-es déli szakaszból (Soroksár–Kelebia) és egy 7 km-es budapesti bevezető szakaszból (Ferencváros–Soroksár). Utóbbi kivitelezése később indult, mivel a terület ipari előélete miatt jelentős talajszennyezéseket kellett felszámolni.

Ahogy az igazgató részletezte: a pálya kétvágányú, villamosított, 160 km/h engedélyezett sebességű, európai színvonalú biztosító- és forgalomirányító rendszerekkel ellátott lesz. A központi forgalomirányítás Kiskunhalason lesz, innen távvezérelhetők lesznek a váltók és jelzők, így az állomások jelentős részén nem lesz szükség helyszíni személyzetre.

A déli szakasz kivitelezése jelentős részben befejeződött vagy a befejezés küszöbén áll:

A vágányhálózat 100%-ban elkészült
A felsővezeték 95–99%-os készültségű
A peronok, aluljárók, liftek 80–90%-os állapotban vannak
Az állomásépületek és biztosítóberendezések 60–70%-os szinten állnak
Pál László hangsúlyozta: a műszaki ellenőrzést egy magyar mérnöki konzorcium végzi, a tanúsítást pedig független szervezet látja el az európai uniós előírások szerint.

Kérdésre válaszolva az igazgató arról is beszélt, hogy azért kellett meghagyni több mint 90 vasúti szintbeni átjárót, mert az aluljárók, illetve felüljárók irreálisan megdrágították volna a projektet. Ugyanakkor – hangsúlyozta – ezek az átjárók műszakilag alkalmasak arra, hogy a személyvonatok 160 km/óra sebességgel közlekedjenek rajtuk. Arra vonatkozóan pedig, hogy mikor indulhat el a személyszállítás, Pál László úgy nyilatkozott, hogy műszaki oldalról megvan a realitása annak, hogy a korábbi terveknek megfelelően 2025 év végén vagy 2026 legelején ez megtörténjen.