Kiskunhalason mutatták be Bács-Kiskun vármegye 2026-2040 közötti időszakra vonatkozó Turizmusfejlesztési Stratégiáját. A Kincsem Kávézóban csütörtökön megrendezett konferencián a vármegye turisztikai szereplői gondolkoztak közösen arról, hogyan válhatnak a térség adottságai egymást erősítő, valódi turisztikai termékekké.
A stratégia és az azt bemutató konferencia a magyar kormány és az Európai Unió finanszírozásával, a TOP_Plusz-3.1.1-21-BK1-2022-00001 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.
Az elkészült stratégia közös irányt kíván adni Bács-Kiskun turizmusának a következő másfél évtizedre. A tervet a vármegye turisztikai szereplőinek részvételével rendezett Turizmusfejlesztési Konferencián ismertették. Mint elhangzott a dokumentum széles körű partnerségben készült: az önkormányzatok mellett turisztikai szolgáltatók, szakmai és civil szervezetek is bekapcsolódtak a tervezésbe, összességében több mint száz szereplő közvetlen részvételével.

Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: a stratégia elkészülésével nem lezárult, hanem új szakaszába lépett a közös munka. A következő feladat a fejlesztési elképzelések összegyűjtése és összehangolása, a térségi kapcsolódások és együttműködések kialakítása, valamint olyan előkészített projektek létrehozása, amelyekhez a későbbiekben a megfelelő finanszírozási források is megtalálhatók.
Az Ex Ante Kft. turisztikai szakértője, Kedves Csaba, a stratégia szakmai hátterét ismertetve elmondta: a dokumentum három fő termék pillérre, az egészségturizmusra, a kulturális örökségturizmusra, valamint az aktív és víziturizmusra épül. A célok között kiemelt helyet kap a jelenleg sok esetben pontszerű turisztikai kínálat összekapcsolása, a komplex, többnapos élménycsomagok kialakítása, a vendégek tartózkodási idejének növelése és a vármegyei turisztikai koordináció megerősítése.

A konferencián az is láthatóvá vált, hogy Bács-Kiskun nem a nulláról indul. A szakmai előadások bemutatták a TOP és TOP Plusz keretében megvalósult, illetve folyamatban lévő pontszerű és hálózatos turisztikai fejlesztéseket. A TOP keretében 28, több mint 6,7 milliárd forint értékű turisztikai projekt valósult meg, míg a TOP Plusz programban jelenleg 23, mintegy 9,9 milliárd forint összértékű fejlesztés megvalósítása zajlik. Az aktív turisztikai fejlesztések között vízi- és kerékpáros turisztikai beruházások is szerepelnek. A résztvevők két település – Bugac és Kiskunhalas - példáján keresztül a helyben formálódó további turisztikai fejlesztési elképzeléseket is megismerhették.
A délutáni pódiumbeszélgetések a stratégia megvalósításának gyakorlati kérdéseit járták körül. Szó esett a vármegye aktív turisztikai lehetőségeiről, a gyógy- és wellnessturizmus jövőjéről, valamint a turizmusmarketing változó eszközeiről és a mesterséges intelligencia térnyeréséről.
A beszélgetéseken részt vett többek között Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Fesztivál vezetője, Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Petényi Mirkó György, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
A különböző témákon végigvonult az a közös gondolat, hogy önmagában az érték még nem feltétlenül jelent turisztikai kínálatot, a meglévő kínálat pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a turista számára valóban elérhető. Egy kerékpárút, egy gyógyvíz vagy egy kulturális érték akkor válik valódi turisztikai termékké, ha szolgáltatások, programok, megfelelő infrastruktúra, információ és kommunikáció kapcsolódik hozzá, és mindez a turista számára könnyen elérhető, igénybe vehető kínálattá áll össze.

Az aktív turizmus kapcsán például az is felmerült, mi szükséges ahhoz, hogy a kerékpáros vagy vízi turista ne csupán áthaladjon a vármegyén, hanem megálljon, helyi szolgáltatásokat vegyen igénybe és akár több napot is eltöltsön a térségben. A cél tehát nem pusztán újabb attrakciók létrehozása, hanem a már meglévő értékek összekapcsolása és komplex turisztikai élménnyé formálása.
A beszélgetések ugyanakkor ennél is tovább mentek: ha sikerül kialakítanunk egy vonzó és ismert turisztikai terméket, vajon hosszú távon is biztosítani tudjuk-e ugyanazt az élményt? A klímaváltozás már ma is hatással van a vízi és aktív turizmus feltételeire, a természeti környezetre és a szezonalitásra.
A konferencia egyik fontos üzenete volt az is, hogy a turizmusfejlesztés nem feltétlenül jelent újabb beruházást. Egy térség vonzerejének növeléséhez sok esetben a már meglévő értékek jobb összekapcsolására, szolgáltatásfejlesztésre, közös marketingre és márkaépítésre, képzésre vagy a turisztikai szereplők közötti együttműködés erősítésére van szükség.
Ennek jegyében Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata a következő időszakban turisztikai projektötlet-gyűjtést indít. Nem csupán beruházási elképzeléseket várnak. A cél olyan fejlesztési ötletek összegyűjtése, amelyek illeszkednek a stratégia közösen meghatározott irányaihoz, kapcsolódnak a térség már meglévő kínálatához, és lehetőség szerint több szereplő együttműködésére épülnek. A Vármegyei Önkormányzat ebben koordináló és összekötő szerepet kíván vállalni, segíteni a kapcsolódási pontok felismerését, a szereplők egymásra találását és a térségi együttműködések kialakulását. A cél, hogy ne a később megjelenő forrásokhoz kelljen projekteket keresni, hanem a közösen meghatározott fejlesztési célokhoz álljanak rendelkezésre előkészített elképzelések, partnerségek és projektek.
2026. 10. 19.
2026. 10. 19.
2026. 10. 14.
2026. 10. 14.
2026. 10. 13.
2026. 10. 13.
2026. 10. 12.
2026. 10. 12.
2026. 10. 08.
2026. 10. 08.
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.