A Soproni Egyetem oktatójának vezetésével egy kutatókból álló csapat a fülöpházi homokbuckák száraz homoki gyepein ugróvillás (Collembola) fajokat keresett, mikor megakadt a szemük egy narancssárgás példányon. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a tudományra nézve új fajról van szó, melyet sokáig egy másik, korábban leírt fajjal (Entomobrya nigriventris) azonosítottak, amely szintén jellegzetes ugróvillása a kiskunsági száraz homoki gyepeknek.

Az új faj az Entomobrya arenaria nevet kapta, melyből nyolc példányt gyűjtöttek, egy nőstényt és hét hímet.

Az ízeltlábúak osztályába tartozó ugróvillások a legősibb szárazföldi állatok közé tartoznak, testfelépítésük lényegében nem változott az elmúlt 400 millió évben. A rovarokhoz hasonlóan hat lábuk van, ám szárnyuk nincs, szájszervük pedig belső elrendeződésű. Nevüket a negyedik potrohszelvényen eredő jellegzetes mozgásszervükről, az ugróvilláról kapták. Nyugalmi állapotban az ugróvilla a potroh alá van hajlítva, mozgáskor erőteljesen hátracsapva az állat felfele pattan.

Ezek az apró, 1 mm-nél alig nagyobb élőlények tömegesen fordulnak elő a talajban és korhadó növényi részek között. Néhány fajuk élőhelye a vízfelszín, ahol az év minden szakában találkozhatunk velük. Nagy szerepük van a szervesanyag-lebontásban és a talajképződésben. Egy részük bomló szerves anyagokkal táplálkozik, ami felgyorsítja a bomlási folyamatot, míg más fajaik pedig ragadozók, náluk is kisebb talajmikrobákra vadásznak.

A Kiskunsági Nemzeti Park cikkéből többek között az is kiderült, hogy négy új gombafajt is feldedeztek a Fülöpházi-buckákon.