A tavalyi év hozott némi izgalmat a Fülöpházi-buckavidék homoki gyepein dolgozó kutatóknak. Egy ugróvillás faj és négy új gombafaj lépett a buckákról a tudomány színpadára.
A Soproni Egyetem oktatójának vezetésével egy kutatókból álló csapat a fülöpházi homokbuckák száraz homoki gyepein ugróvillás (Collembola) fajokat keresett, mikor megakadt a szemük egy narancssárgás példányon. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a tudományra nézve új fajról van szó, melyet sokáig egy másik, korábban leírt fajjal (Entomobrya nigriventris) azonosítottak, amely szintén jellegzetes ugróvillása a kiskunsági száraz homoki gyepeknek.
Az új faj az Entomobrya arenaria nevet kapta, melyből nyolc példányt gyűjtöttek, egy nőstényt és hét hímet.
Az ízeltlábúak osztályába tartozó ugróvillások a legősibb szárazföldi állatok közé tartoznak, testfelépítésük lényegében nem változott az elmúlt 400 millió évben. A rovarokhoz hasonlóan hat lábuk van, ám szárnyuk nincs, szájszervük pedig belső elrendeződésű. Nevüket a negyedik potrohszelvényen eredő jellegzetes mozgásszervükről, az ugróvilláról kapták. Nyugalmi állapotban az ugróvilla a potroh alá van hajlítva, mozgáskor erőteljesen hátracsapva az állat felfele pattan.
Ezek az apró, 1 mm-nél alig nagyobb élőlények tömegesen fordulnak elő a talajban és korhadó növényi részek között. Néhány fajuk élőhelye a vízfelszín, ahol az év minden szakában találkozhatunk velük. Nagy szerepük van a szervesanyag-lebontásban és a talajképződésben. Egy részük bomló szerves anyagokkal táplálkozik, ami felgyorsítja a bomlási folyamatot, míg más fajaik pedig ragadozók, náluk is kisebb talajmikrobákra vadásznak.
A Kiskunsági Nemzeti Park cikkéből többek között az is kiderült, hogy négy új gombafajt is feldedeztek a Fülöpházi-buckákon.
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
