A krónikus vízhiány nem csak a mezőgazdasági termelésre van hatással, de a dominó elv alapján számos terület, a szolgáltatások, a turizmus, a globális gazdaság, az élővilág is megsínyli a víz hiányát. Okait szinte már kívülről fújjuk, a klímaváltozás egyre erősödő ha­tásainak, másrészt az emberi te­vékenységek vízgazdálkodásban okozott változásainak következ­tében alakult ki az aszály Európa szerte. 

Hazánkban a legérzékenyebb terület éppen a miénk, a Duna-Ti­sza ölelésében. A 20. század elején a Duna-Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, amelyek­nek mára csupán a nevük emlé­keztet a hajdani vadvízi országra és élővilágára. A Homokhátság vízhi­ányos ökológiai állapotának javí­tása közel 12 ezer km2 területet, 4 vármegyét, 17 kistérséget, 171 ön­kormányzatot érint, négy vízügyi igazgatósági területre vonatkozó­an. A komplex vízpótlási terv pe­dig közel egymillió magyarországi állampolgár életére lesz hatással. 

A vízpótlási rendszer a Duna vízkészletét használva, jellemzően nyomóvezetékeken juttatná el a szükséges vízmennyiséget a vízhi­ányos területekre. Nagy előrelépés, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Homokhát­ság vízutánpótlását, és 2023-ban befejeződött a vízjogi létesítési engedélyes tervek készítése, a be­ruházás rendelkezik a szükséges környezetvédelmi engedélyekkel és részterületenként elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok is. Miután a beruházást közel 1700 milliárd forintra becsülik, szaka­szosan tervezik a megvalósítást. Ebben jó hír számunkra, hogy el­sők között szerepelnek a várme­gyénket érintő vízhiányos terüle­tek. 

A klímaváltozás és az évtizedek alatt regenerálódó vízkészletek miatt, stratégiai jelentőségű, hogy a mezőgazdaság, és az itt élők is alakmazkodjanak a várhatóan hosszú évtizedekig fennálló viszo­nyokhoz. 

Az alkalmazkodást, a klíma vé­delmet is segítik a vármegyei önkor­mányzat Klímakódexei, amelyek az intézményeket, a vállalkozásokat és a lakosságot is felvértezik hasznos tudással.