Solton a város leendő legnagyobb befogadóképességű épületének, a sportcsarnoknak az alapozása előtt régészek kutatják az Árpád-kori település alatti földrétegeket. Nem is hiába, a Kecskeméti Katona József Múzeum május első napjai óta dolgozó régészei kerámiákban, fémleletekben, pénzérmékben gazdag leletanyagra bukkantak. Az ásatások nyomán egy őskori település nyomai is kirajzolódnak.

Solt középkori városmagját már régen ismerik, így nem volt kétséges, ha a város mindeddig nélkülözött sportcsarnokának építésébe fognak, még az alapozási munkák megkezdése előtt régészek kutatják, tanulmányozzák majd a helyszínt.

A múlt május eleje óta tartó faggatása, feltárása izgalmas felfedezéseket hozott. A középkori városmag kutatásakor a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei igazi városi rétegsorokra bukkantak. Az egyes rétegek feltárásakor Solt mozgalmas története a jelenkortól egészen a XI. századik tárulkozott ki a szakemberek előtt.

Mint megtudtuk, az egykori élet nyomai mintegy másfél-két méteres kultúrréteget hoztak létre, melyben több égési szintet is meg lehet figyelni. Mindez a város többszöri pusztulására utal.

A KÜLÖNBÖZŐ KORSZAKOK SZINTJEIT A FELTALÁLT MINTEGY 100 DARAB PÉNZÉRMÉNEK KÖSZÖNHETŐEN MEGLEHETŐSEN NAGY PONTOSSÁGGAL LEHET MEGHATÁROZNI.

A leletanyag kifejezetten városias, kerámiában, fémeszközökben gazdag, de ez ideig hat-hét épületet is feltártak. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikben úgynevezett  szemeskályha nyomaira bukkantak. A most folyó feltárás azért izgalmas, mert Solt, mint Árpád-kori település alatt egy olyan humuszréteg található, amelynél lejjebb ásva egy őskori település nyomai is kirajzolódnak.

A régészeti kutatások Solton és térségében nem új keletűek, legutóbb tavaly nyáron fejeződött be az a négyhetes ásatás a solti Tételhegyen, amely az Árpád-ház program keretében a hazai ispáni központok feltárását tűzte ki célul.

A város keleti határán található Tételhegy komplex, több tudományágat magában foglaló kutatása 2005-ben kezdődött.

A TIZENHÉT MÉTER MAGAS, MINTEGY NÉGYEZER ÉVES MÚLTRA VISSZATEKINTŐ FÖLDHÁTAT A KÖZÉPSŐ BRONZKORTÓL EGÉSZEN A KÉSŐ KÖZÉPKORIG LAKTÁK, EMIATT RÉGÉSZETI EMLÉKEKBEN NAGYON GAZDAG.

A nyári feltárás célja annak a feltételezésnek az igazolása volt, hogy a solti Tételhegy az Árpád-korban is fontos szerepet töltött be. A Várdombnak nevezett, háromszög alakú, közel 1,8 hektár kiterjedésű erődítés az Árpád-korban feltehetőleg ispáni várként működött, de erre vonatkozó írott forrásokat csupán a XIV. századtól találtak.