Az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio/Orchis morio) a legkorábban nyíló és leggyakoribb orchideánk, az országban sokfelé találkozhatunk vele. Hegyi réteken, lápréteken, száraz- és félszáraz gyepeken, cserjésekben egyaránt előfordul. A Duna-Tisza közén elsősorban homoki sztyeppréteken, illetve a szikesekbe ékelődő löszös magaslatokon bukkanhatunk rá április közepétől május végéig. Ha szórványosan is, de szinte a teljes Kiskunságban előfordul, így érdemes nyitott szemmel járnunk. Magassága virágzáskor 6-20(-35) centiméter, tőlevelei sötétebb fűzöldek, a virág általában bíborlila, a külső lepellevelek zölden csíkozottak. Az egyes virágok mérete 0,5-0,7 centiméter, a füzér hossza kb. 5-8 centiméter, általában 8-20 virág alkotja. A nagyobb állományokban gyakoriak a halvány virágú, akár krémszínű példányok és a különböző színárnyalatok is – olvasható a knp.hu oldalon. Az agár sisakoskosbor védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Az orchideákon belül is érdekes nemzetség a bangóké, külsejüket és szaporodásukat tekintve egyaránt. Mivel nem termelnek nektárt, másképp kell a beporzókat magukhoz csalogatniuk. Virágjuk mézajka szőrös, sötétszínű, felületesen szemlélve rovarnak tűnnek. Ez a hasonlóság nem véletlen: a bangókat hártyásszárnyú rovarok (méhek, darazsak) porozzák be, amelyeket a virág külseje, és az általa termelt vegyi anyagok egyaránt saját nőstényeikre emlékeztetnek.  Miután a rovarok gyorsan rájönnek, hogy átverés áldozatai lettek, legfeljebb 2-3 virágot látogatnak meg.

Mint írták: a pókbangó (Ophrys sphegodes) a legkorábban nyíló bangónk: alapvetően május első felében nyílik. Közelről mutatós, de nem feltűnő, a gyepen nehezebben észrevehető, ezért könnyű kitaposni. Domború mézajka egy kövér pók utótestére emlékeztet (innen kapta a nevét is), melyen legtöbbször egy H vagy X alakú kopasz, világosabb mintázat található. Magassága 5-20(-30) centiméter között mozog, erősen függ a csapadék mennyiségétől, és a növénynek otthont adó gyep fűmagasságától is. A külső lepellevelei zöldek, ritkán fehérek, vagy rózsaszínesek; a belsők zöldek, sárgászöldek, olykor vöröses szegéllyel, vagy akár teljesen pirosas-zöldek is lehetnek. A hazai bangók közül viszonylag gyakori, de az elmúlt évtizedekben több élőhelyén visszaszorult. Mocsárréteken, lápréteken, szikes gyepeken, löszgyepeken és homoki gyepeken egyaránt előfordul. A pókbangó fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Hosszú évekig tart, mire előbújik és virágzik az ifjú orchidea

Az extenzív legeltetés az orchideás gyepek kezelésének a legjobb módja. Egy-egy tő akár százezres nagyságrendben bocsátja ki porszemnél is kisebb magjait bízva abban, hogy néhány közülük olyan helyre is eljut, ahol adottak számára az életfeltételek. A legelő állatok taposásukkal felnyitják a gyepfelszínt, így a magoknak lehetőségük van a földre hullani, és megfelelő gombakapcsolat (mikorrhiza-partner) esetén kihajtani. Többnyire elég sokáig, hosszú évekig tart, mire előbújik és virágzik az ifjú orchidea; a piros madársisaknál ez például 15 év is lehet, de az őszi füzértekercsnek is 8 év kell, hogy föld feletti leveleket hozzon és újabb 3 év, hogy virágozzon – írták a knp.hu oldalon.