Hogy kinek mit jelent pünkösd, milyen módon engedi be életébe, azt ki-ki maga dönti el. Annyi bizonyos, hogy a kereszténység az egyház születésnapját ünnepli. A híres csíksomlyói búcsúra százezrek zarándokolnak a világ minden tájáról, a nyereg megtelik ünneplőbe öltözött zarándokokkal. 
Aki járt már ott, általában visszatér és mindig új tartalmat kap ott az életünk.

"Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak."

                                                                                                                                                                                     Apostolok cselekedetei 2:1 - 2:4, (RÚF, 2014)[4
 

ÉLŐ HAGYOMÁNYAINK 

De kalandozzunk egy kicsit a hagyományok világába. Ilyekor szokás kitáncolni a májusfát, pünkösdi királyt és királynőt választani, és még számos hagyomány kötődik az ünnephez. 

 Szeremlén a Kárpát-medencében is egyedülálló a pünkösdi ladikázás.Hasonló, de nem a pünkösdi ünnephez köthető a szintén sárközi Bátán megtartott kalinkózás, amikor a fiatalok májusban ugyancsak zöld ágakkal, virágokkal feldíszített csónakokon szálltak vízre. A népszokás nemzedékről nemzedékre száll a lakosság körében.

A Baja melletti Szeremlén szokásban lévő pünkösdi ladikázás az ünnepkör párválasztó, udvarló szokásai közé sorolható. A néprajzkutatók az adatközlők visszaemlékezése alapján rögzíthették a népszokás 19. század végi állapotát. A néphagyomány – ugyan kissé megváltozott tartalommal – az 1920-as években élte virágkorát, az 1930-as évek közepére „kiment a divatból” és az 50-es évek elejére meg is szűnt.

A ladikázás napja hagyományosan pünkösd hétfőjén volt. Ilyenkor a lányok az istentisztelet után a vízparton sétálgattak, majd hazamentek levenni a templomi ruhát, és átöltöztek a ladikázáshoz. Az ünnepet megelőzően a falubeli fiatal legények díszesen faragott evezőlapátot, leányevezőt ajándékoztak a kiszemelt lányoknak. A rituális ajándékozás egyben invitálást is jelentett a pünkösdi csónakázásra. A falusi rendezvény a 21. század elejétől borsos kalács fesztivállal egészült ki. A gasztronómiai program a szeremleiek jellegzetes népi ételét, a borsos tejfölbe mártott fonott kelt kalácsot helyezi előtérbe. A könyvár és falumúzeum udvarán megépített kemencében sül ilyenkor tepsiszámra az ízletes kalács a turisták, faluba látogatók nagy örömére.

Szeremlén az 1950-es évek elején megszűnt pünkösdi népszokás 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére éledt újjá. Azóta a faluban minden évben megszervezik a pünkösdi ladikázást, amelynek népviseletbe öltözött szeremlei táncosok a főszereplői.