Már zajlanak a próbaőrlések a Bács-Kiskun megyei Felsőszentiván újraépített szélmalmában, ahol a látogató betekintést nyerhet abba, hogy a régi korokban miként készült a mindennapi kenyerünk.

Stílusosan lovasszekéren hozták a búzát a napokban megtartott a próba- és bemutatóőrléshez a felsőszentiváni szélmalomhoz. A zsákokba került „Bács-Kiskun búzájából” is – a megyei önkormányzat ugyanis minden évben felkéri a településeket, hogy a Megye Kenyere elkészítéséhez ajánljanak fel a településükön aratott legszebb búzából. A helyi és a megyei gabona elegye egyúttal szimbolikus is: a térség turisztikai kínálatát ugyanis izgalmas elemmel gazdagítja az elkészült felsőszentiváni szélmalom.

„A szélmalom a falu meghatározó szimbóluma volt megépülése óta, ezt a szerepét szeretnénk visszaállítani” – mondja Vörös Szilárd, a Bajától alig 20 kilométerre fekvő, 2000 lelkes Felsőszentiván polgármestere. Hogy pontosan mikor épült az eredeti szélmalom, azt pontosan nem tudni, mindenesetre a 20. század elején a Nagy Torma család tulajdonában volt - az 1950-es években viszont már csak községi darálóként üzemeltették az épületet, amelyben motoros meghajtás helyettesítette a szélenergiát.

A polgármester elmondása szerint konstrukciós „sajátosságok” miatt – a komolyabb alap nélkül, sárba rakott téglából készült épület alá utólag pincét is építettek –, csak idő kérdése volt, hogy a szélmalom mikor omlik be. Ehhez elég volt két, átlagosnál esősebb év 2005-ben és 2010-ben – a romokat végül az önkormányzat vásárolta meg a családtól.„2015-ben kezdtük el tervezni az újjáépítést. A bajai építésügyi hatóságnál az első egyeztetésen nem is vették komolyan, hogy működő szélmalmot akarunk megvalósítani, nem volt hozzá eljárási mintájuk. Végül nagyon sok segítséget kaptunk tőlük” – elevenítette fel Vörös Szilárd, hozzátéve, hogy 2016-ban nyújtottak be pályázatot a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által koordinált, uniós TOP-támogatásra. El is nyertek 214 millió forintot, ám a pályázati döntés csak 2018-ban született meg, akkora viszont az építőipari árak durván megemelkedtek.

„Kiváló szakemberek önzetlen összefogása kellett ahhoz, hogy a támogatási összegből felépülhessen a szélmalom. Önmagában a statikai tervezés szinte tudományos munkát igényelt, hiszen a vitorlaszerkezet az elforgatható tetővel 40 mázsa, ezt kell az épületnek megtartania mozgás közben” – mondja a polgármester, hangsúlyozva, hogy mindenképpen működő létesítményt szerettek volna megalkotni, ehhez pedig korszerű építészeti megoldásokra volt szükség. Hozzátette: a tervezési szakaszban az ország összes olyan szélmalmát meglátogatták, amely elvileg működőképes, de különféle okok miatt egyiket sem tudták beindítani.

„Abban, hogy nálunk őröl a szélmalom, elévülhetetlen érdemei vannak a gyergyószentmiklósi gépésztudósnak, Dr. Márton Lászlónak, aki a bajai hajómalmot is építette. Aligha van nála komolyabb szakember a malmokat illetően, bár egy működő szélmalom kivitelezése számára is szakmai kihívás volt.”

A szélmalom 4 méter/szekundumos szélnél már 6 kW energiát termel, amellyel óránként akár 200 kg gabonát képesek megőrölni a 80 centiméter átmérőjű malomkerekek. Ha nincs szél, akkor elektromos meghajtással is működik a szerkezet.

Vörös Szilárd kiemelte: a malom és a mellé épült létesítmény családbarát környezetben mutatja majd be, hogy annak idején hogyan őrölték a gabonát, illetve hogyan készült a mindennapi kenyér. Az oktatási célokra is alkalmas attrakció hasznosításban sokat segít az is, hogy a település mellett vezet a Szeged Baja között megépült kerékpárút.

A próba- és bemutatóőrlésről készült videót itt tekintheti meg.