Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések egyike az a megállapodás, amely trianoni békeszerződésként él a köztudatban. Nevét a kis Trianon- palotáról kapta. A háborúban győztes antant- hatalmak (Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország) és a vesztes Magyar Királyság- mint az Osztrák- Magyar Monarchia egyik utódállama- közt jött létre. A szerződés értelmében Romániához került a történelmi Magyarország 102 724 négyzetkilométernyi területe több mint ötmillió lakossal. Az újonnan alakított Csehszlovákiához 61 661 négyzetkilométernyi terület és 3,5 millió lakos került. Jugoszláviához – a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz- 20 913 négyzetkilométert rendelt a békeszerződés négymillió lakossal. Ezek voltak a legnagyobb területi és népességbeli veszteségek. A 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodás mellett elfogadott törvény kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.