Az ország első irodalmi emlékháza Kiskőrösön nyílt meg 1880-ban. Azóta folyamatosan látogatható, időszakonként nemzeti zarándokhellyé vált. Külön értéke, hogy eredeti állapotában maradt meg az eredeti ház. Értelemszerűen az állag-megóvási és esetleges felújítási munkálatokat el kellett rajta végezni, ez mindenkor meg is történt a műemlék-felügyelőség irányításával vagy kontrollja alatt. Az épület és intézmény értéktári felvételét az is erősíti, hogy a világon legismertebb magyar költő Petőfi Sándor emlékének ápolására szülővárosában Kiskőrösön mindig egyedi formák és tartalmak kialakítására törekedtek.

A világviszonylatban legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes- és mészárosként a megye egész területét bejárta, így környékünk Petőfi-emlékekben igen gazdag. A költő szülővárosában, Kiskőrösön sikerült eredeti állapotában megőrizni és autentikusan berendezni a Szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot, melynek része egy kis galéria is.

A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, és itt áll a világ első köztéri Petőfi szobra is.

Az 1780 körül épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék, Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór. A szülőház Magyarország első irodalmi emlékháza.

1948-49-ben, a forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmával fogalmazódott meg az igény arra, hogy a szülőház teljes egészében múzeummá váljék. Hogy ez megvalósulhasson, rendbe kellett tenni a házat, és a család bútorait ide kellett hozatni a fővárosból. 1953-ra teljesült az álom, a szülőházban elhelyezték a család ide köthető bútorait.

Az immár múzeummá vált szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságában itt áll a család bútorai közül az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál faragott sarokpadok, székek, asztal és a falon egy míves téka idézik a kort, melyben Petőfi Sándor napvilágot látott.

A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence áll.

A középső helyiség a nyitott kéményes konyha, ahol ereklyeként a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője látható a konyhai felszerelési tárgyak között. Néprajzi ritkaság az itt álló középpadka; érdekes darab a több funkciójú nyitott kémény. Az egyik sarokban egy 48-as tulipános ládát őriz a múzeum, valamint azokat az évtizedek során összegyűlt szalagokat, melyeket a tisztelet koszorúira kötve hoztak a látogatók.

A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy tekinthető meg a kiállításon: az apa nyitott vándorládájában (1815.) olyan okiratok láthatók, amelyek a költő születése körüli időpontokban az apa itt-tartózkodását igazolják, s egyértelművé teszik, hogy az év fordulóján a Petrovics család huzamosan Kiskőrösön tartózkodott.

Hrúz Mária itt, Kiskőrösön várta első gyermekét, Sándort, akit a város evangélikus templomában Martiny Mihály lelkész újév napján sietve meg is keresztelt a csecsemő közismert gyengesége és vélhetően az ünnep miatt is. A keresztelési adatokat a kor hivatalos gyakorlatának megfelelően latin nyelven jegyezte be a lelkész.

A kiállításon az anyakönyv mellett többek között az ónból készült keresztelő kancsó, a keresztelő medence képe és az 1861-ből származó Grimm Vince-metszet látható; ez utóbbi az egyetlen ábrázolás a teljes családról, amelyen a Petrovics szülők és gyermekeik - Petőfi Sándor költő a feleségével és fiával, Zoltánkával, valamint István - Petőfi Sándor öccse - szerepelnek.

Fotó: Petőfi Sándor Szülőház És Múzeum