„Nincs alternatívája a vízutánpótlásnak” – jelentette ki az ülésen Szépe Ferenc agrármérnök, gazdálkodó, aki a tanács előtt számolt be arról a kísérleti projektről, amelyet Jászszentlászló térségében végeztek el 2018-ban Móricgát és Szank településekkel közösen – illetve ennek utóéletéről. A kísérlet lényege az volt, hogy a területen összegyűlt vizet nem engedték elfolyni, amivel pozitívan befolyásolták a mikroklímát. A termésadatok látványosan jobbak voltak ebben az évben, mint vízvisszatartás nélkül. A módszer tehát sikerrel kecsegtetett, ugyanakkor 2022-re a helyzet tovább romlott, így gyakorlatilag nem volt már csapadékvíz, amit vissza tudtak volna tartani a területen. A 25-30 méteres csőkutak elkezdtek kiszáradni, számos gazda pedig befejezte a gazdálkodást. A szakember szerint egyértelmű, hogy vízpótlás nélkül nem lehet hatékonyan küzdeni az elsivatagosodás ellen. „Ha nem lesz víz, csomagolhatunk” – fogalmazott. 

Amint arról korábban már beszámoltunk, a homokhátsági vízutánpótlási projekt első ütemének tervei már elkészültek, a második ütem tervezése pedig folyamatban van. Ezek lényege, hogy a Dunából és a Tiszából kivett vizet víztározókba vezetik, majd onnan juttatják el a Homokhátság területére. A tervezés uniós forrásból valósult meg – a több mint 1600 milliárd forintba kerülő megvalósításra azonban egyelőre nincs forrás. 

Az ülésen most elhangzott: amennyiben megfelelő lobbival sikerülne elérni, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz által finanszírozott „vizes” projektek között előbbre kerüljenek azok, amelyeknek már van engedélyes kiviteli terve, akkor elkezdődhetne a Homokhátságon a megvalósítás – még ha csak részleteiben is.  „Egy hatalmas beruházásról van szó, ezért uniós nyílt közbeszerzésre lenne szükség, amelynek a lefutási ideje 9 hónap. Tehát, ha most lenne is forrás, akkor is 2026-ban kezdődhetne el a munka leghamarabb” – mondta el Lenkei Róbert, a tanács elnöke.

Hozzátette: egy másik vonalon is lehetőség nyílhat arra, hogy közvetlen uniós forrást vonjanak be. „Ebben az ügyben zajlanak tárgyalások. Az előzetes információk alapján rendelkezésre áll 600 millió euró, nagyjából 240 milliárd forint. Amennyiben Brüsszel úgy ítéli meg, hogy a vármegyei önkormányzat alkalmas a pályázásra, akkor a fejlesztési ügynökségünk meg tudja írni ezt a pályázatot” – tette hozzá Lenkei Róbert.  

Az ülésen a tagok egyhangúlag megszavazták a napirendi pontokat, többek között a tanács 2024-es tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a 2025-re szóló munkatervet, illetve költségvetést.