Szarmata kori település maradványait tárták fel a régészek Gátér határában. Az ásatásokat a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum munkatársai végezték el, amelynek során 83 szarmatakori objektumot tártak fel – mondta el dr. Knipl István régész, történész muzeológus, a félegyházi Kiskun Múzeum munkatársa A májusban zárult ásatás célzott volt. Mivel a terület ismert régészeti lelőhelynek számított, az önkormányzat által tervezett temetőbővítést kellett megelőznie.

A szarmata településeken a félig földbe mélyített, tartócölöpös, tapasztott falú, vagy vályogtéglás házak közötti térséget árkokkal tagolták, az élelem tárolására vermeket használtak, a kutakat és ciszternákat vagy a vízjárások közelében, vagy a házak között ásták ki – fejtette ki a szakember. A gátéri ásatáson a régészek két árkot, négy házat és többféle élelemtároló gödröt tártak fel, eközben töredékes kerámiák és állatcsontok is előkerültek, amelyek már a múzeumban várják a restaurálást. A leletek többsége tisztítás és restaurálás után a régészeti gyűjteménybe kerül, néhány különlegesebb darabot kiállítanak.