A Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum által létrehozott munkacsoport augusztus 28-án tartotta hetedik tematikus ülését a kecskeméti Megyeházán. A tanácskozás célja ezúttal kifejezetten a közös jövőtervezés volt: a települések és szervezetek fejlesztési igényeinek feltárása, valamint olyan beavatkozások megfogalmazása, amelyek hosszabb távon is javíthatják Bács-Kiskun élhetőségét és az itt élők életminőségét. A munka kiemelt célcsoportjai az idősek és a mélyszegénységben élők voltak.

A Felzárkózási Fórum és munkacsoportjának tevékenysége a TOP Plusz-3.1.3-23-BK2-2024-00001 azonosítószámú „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” projekt keretében zajlik. A program egyik fontos feladata a vármegye társadalmi és szolgáltatási problémáinak feltárása, valamint az ezekre reagáló beavatkozások előkészítése. Ennek részeként készült el a Szolgáltatási Út Térkép (SZÚT), amely a meglévő szolgáltatási hiányokat és hozzáférési problémákat tárja fel, és erre épül a Vármegyei Esélyteremtő Paktum (VEP), amely már konkrét beavatkozási és együttműködési javaslatokat fogalmaz meg.

Nem elég, hogy van szolgáltatás – elérhetővé is kell tenni

A Vármegyei Esélyteremtő Paktum készítésének aktuális állásáról Nyüsti Szilvia, az EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. szakértője számolt be. A munka öt nagy területre – az egészségügyre, a szociális és gyermekjóléti ellátásokra, az oktatásra és képzésre, a lakhatásra és infrastruktúrára, valamint a közösségi programokra – terjed ki.

A felmérések egyik fontos tapasztalata, hogy egy szolgáltatás formális megléte önmagában nem jelenti azt, hogy az érintettek valóban hozzá is férnek. Sok esetben az információhiány, az utazási nehézségek, a költségek, a digitális ügyintézés vagy éppen a személyes segítség hiánya jelenti az akadályt. A készülő paktum ezért nem feltétlenül új szolgáltatások létrehozását, hanem a meglévők elérhetőségének javítását, megerősítését és a különböző szereplők közötti együttműködés fejlesztését helyezi előtérbe.

A vármegye előtt álló feladat nagyságát a számok is mutatják. Bács-Kiskunban már 107 ezer 65 év feletti ember él, arányuk eléri a népesség 22 százalékát. A szegénységnek erős területi vetülete is van: a vármegye 119 településéből 87 tanyás település, 15 településen pedig összesen 27 szegregátumot vagy szegregációval veszélyeztetett területet tartanak nyilván.

Idősödő társadalom

Cserbán Józsefné, a Modus Alapítvány képviselője az idősek magyarországi helyzetét mutatta be. Előadásából kiderült, hogy az elöregedés hosszú távú társadalmi folyamat: míg 1990-ben a 65 év felettiek a lakosság 13 százalékát adták, 2017-re arányuk 19 százalékra nőtt, 2070-re pedig elérheti a 29 százalékot. Különösen a kistelepüléseken jelent problémát az elöregedés, ahol ehhez gyakran az egészségügyi és szociális szolgáltatások nehezebb elérhetősége is társul.

Az előadó arra is rámutatott, hogy az idősek többsége saját otthonában szeretné tölteni élete későbbi szakaszát, miközben a házi segítségnyújtás területi lefedettsége egyenetlen, a bentlakásos intézményekben pedig akár többéves várakozási idő is kialakulhat. Mindez egyre nagyobb terhet helyez a családokra és a hozzátartozókra is.

Mélyszegénységben élők

Temesvári Ágnes, a kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Család- és Gyermekjóléti Központjának szolgálatvezetője a mélyszegénységben élők helyzetéről és a velük végzett munka tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy a mélyszegénység nem pusztán jövedelmi kérdés: a lakhatási, egészségi és kapcsolati hátrányok, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei gyakran egymást erősítik. A tartós felzárkózáshoz ezért korai, összehangolt és helyben elérhető segítségre, valamint a családokkal való bizalmi együttműködésre van szükség.

2028-ra már most készülni kell

A tanácskozás egyik központi témáját Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke vezette fel, aki a 2028–2034 közötti következő hétéves uniós költségvetési és tervezési időszakról, valamint a Bács-Kiskun vármegyei projektötletek összegyűjtésének lehetőségeiről adott tájékoztatást.

Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata jelentősen átalakítaná az uniós fejlesztéspolitika rendszerét. A jelenlegi Partnerségi Megállapodás és az operatív programok helyett egyetlen integrált nemzeti terv készülne, miközben a területi tervezésben felértékelődne a NUTS3, vagyis Magyarország esetében a (vár)megyei szint. A tervezet ráadásul az eddiginél lényegesen gyorsabb és előkészítettebb projektmegvalósítást irányoz elő.

Mindez Bács-Kiskun számára azt jelenti, hogy nem 2028-ban kell elkezdeni gondolkodni a következő fejlesztésekről, hanem már most. Fel kell mérni a helyi igényeket, össze kell gyűjteni a projektötleteket, ki kell alakítani a fejlesztési csomagokat és azokat a partnerségeket, amelyekkel a vármegye felkészülten kapcsolódhat majd az új uniós finanszírozási rendszerhez. A következő időszak tervezésének egyik konkrét feladata éppen a térségi projektgyűjtés és a helyi fejlesztési igények feltárása lesz.

A jelenlegi bizottsági elképzelések alapján ráadásul a források legalább 14 százalékát szociális célokra és társadalmi befogadásra kellene fordítani, ezért a Felzárkózási Fórumon most megfogalmazott problémák és fejlesztési elképzelések közvetlenül is kapcsolódhatnak a következő ciklus programozásához.

A problémáktól a programokig

Az ülést követően a résztvevők szekciókban folytatták a munkát, ahol az idősek és a mélyszegénységben élők helyzetéből kiindulva konkrét fejlesztési és beavatkozási javaslatokat dolgoztak ki, majd ezeket közösen is megvitatták.

A készülő Vármegyei Esélyteremtő Paktum lehetséges beavatkozásai között olyan megoldások szerepelnek, mint a szolgáltatások helybe vitele, a mobilitás és az eljutás segítése, a személyes megszólítás és bizalomépítés, az ügyintézésben való kísérés, a korai jelzőrendszerek fejlesztése, a hozzátartozók és segítő szakemberek támogatása, a digitális kompetenciák fejlesztése vagy az idősbarát lakhatási megoldások kialakítása.

A mostani tanácskozás így egyszerre szolgálta a „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” projekt keretében készülő Vármegyei Esélyteremtő Paktum kidolgozását és a 2028–2034 közötti fejlesztési időszakra történő felkészülést. 

A "Bács-Kiskun, jó itt lenni!" projekt a TOP_Plusz-3.1.3-23-BK2-2024-00001 azonosítószámmal, az Európai Unió támogatásával valósul meg.