A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés 2026. szeptember 25-én fogadta el az Integrált Területi Program félidei értékelését. A dokumentum a TOP Plusz végrehajtásának eddigi eredményeit, a települések fejlesztési igényeit és a program tanulságait veszi számba.

Az értékelés alapját az Irányító Hatóság által biztosított, 2026. január 8-i állapotot tükröző monitoringadatok, a program tervezése és végrehajtása során szerzett tapasztalatok, valamint a kedvezményezettek és a projektmegvalósításban részt vevő szereplők körében végzett kérdőíves felmérés adta. A vizsgálat így nem pusztán arra kereste a választ, hogy mennyi forrást sikerült lekötni, hanem arra is, hogy a fejlesztési rendszer mennyire képes reagálni Bács-Kiskun településeinek valós igényeire.

A fejlesztési igény meghaladta a rendelkezésre álló keretet

A félidei értékelés egyik fontos megállapítása, hogy Bács-Kiskunban jelentős fejlesztési igény mutatkozott a TOP Plusz forrásai iránt. 2026. január 8-ig 403 támogatási kérelmet nyújtottak be, összesen 111,07 milliárd forint támogatási igénnyel. A vizsgált időpontig 325 kérelem kapott támogató döntést, több mint 90 milliárd forint értékben. A benyújtott támogatási igények összességében már meghaladták a megye rendelkezésére álló 107,83 milliárd forintos TOP Plusz keretet.

A fejlesztési igény ugyanakkor nem egyformán jelentkezett az egyes térségekben és fejlesztési területeken. Az Integrált Területi Program ezért a végrehajtás során többször módosult, alkalmazkodva a szabályozási és szakpolitikai változásokhoz, valamint a megvalósítás során szerzett tapasztalatokhoz és az új fejlesztési igényekhez. A módosítások során a teljes megyei keret változatlan maradt, miközben az egyes fejlesztési területek között a tényleges igényekhez és a projektek előrehaladásához igazodó forrásátrendezések történtek.

Élhető települések, gazdaságfejlesztés, humán és klímacélok

A 107,83 milliárd forintos megyei keret több fejlesztési cél között oszlik meg. 31,3 milliárd forint szolgálja az Élhető megye, 10,7 milliárd forint a Klímabarát megye, közel 32 milliárd forint a Gondoskodó megye, további 33,9 milliárd forint pedig a Versenyképes megye célkitűzéseit.

A támogatott fejlesztések ennek megfelelően a települési infrastruktúrától és a gazdaságfejlesztéstől az energetikai beruházásokon és a közlekedésen át az egészségügyi, szociális és humán fejlesztésekig a megye életének számos területét érintik.

A félidei értékelés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a fejlesztési igények és a rendelkezésre álló források között egyes területeken jelentős különbségek alakultak ki. Ez a tapasztalat nemcsak a jelenlegi program hátralévő időszaka szempontjából fontos, hanem a következő fejlesztési ciklus forrásainak tervezésekor is.

A települések tapasztalatai is a területi szemlélet fontosságát igazolják

Az értékelés a programban részt vevő projektmegvalósítók tapasztalatait is vizsgálta. Ezek különösen fontosak a következő fejlesztési időszak tervezése szempontjából, hiszen közvetlenül mutatják meg, hogy a TOP Plusz területi alapú megközelítése mennyire tudott kapcsolódni a települések valós szükségleteihez.

A kérdőíves felmérés eredményei egyértelmű visszajelzést adnak erről: a válaszadók 87,9 százaléka szerint a támogatott tevékenységek jól illeszkedtek a helyi fejlesztési igényekhez. A támogatási kérelmek benyújtásának előzetes tervezhetőségét a válaszadók 90,9 százaléka ítélte kedvezően.

Még markánsabb eredményt mutat a területi szereplők közreműködésének megítélése: a válaszadók 97 százaléka szerint a megyei önkormányzat szakmai támogatása érdemben segítette a projektek előkészítését és megvalósítását. A kedvezményezettek számára különösen fontosnak bizonyult a helyi fejlesztési igények ismerete, a folyamatos kapcsolattartás, valamint a gyakorlati problémákra reagáló szakmai segítségnyújtás. Ezek a tapasztalatok a 2028–2034 közötti időszak tervezésekor is fontos szempontot jelentenek a területi szemlélet és a helyi, térségi szereplők érdemi bevonása mellett.

A félidei mérleg a nehézségeket is megmutatja

A dokumentum azokat a problémákat és kockázatokat is azonosítja, amelyek a program hátralévő időszakában figyelmet igényelnek. Egyes fejlesztési területeken az igények tartósan meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Az értékelés szerint a jelenlegi finanszírozási és átalányelszámolási rendszer több esetben nem biztosít megfelelő fedezetet, miközben a vizsgált időpontban még jelentős volumenű támogatási kérelem állt elbírálás alatt. Sajátos kockázatot jelentenek azok a projektek is, amelyek hazai finanszírozásba kerülnek át: ezek az operatív program monitoring- és indikátorrendszerében már nem jelennek meg, miközben ténylegesen továbbra is terhelik a megye rendelkezésére álló fejlesztési keretet.

Ezek a tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy egy területi program eredményessége nem mérhető kizárólag a lekötött források nagyságával. Legalább ilyen fontos a kiszámítható végrehajtási környezet, a projektek megfelelő finanszírozhatósága, valamint az, hogy a fejlesztések ténylegesen képesek legyenek reagálni az adott térség problémáira.

2028–2034: döntő lesz a hatékonyság 

A dokumentum szerint a következő években Bács-Kiskun fejlesztési kihívásai egyre összetettebbé válnak. A gazdasági, társadalmi, környezeti és technológiai folyamatok egyre erősebben kapcsolódnak egymáshoz, miközben felértékelődhet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a digitalizáció, a gazdasági szerkezetváltás, az energiabiztonság, valamint a társadalmi és területi alkalmazkodóképesség kérdése.

A következő időszak tervezése ezért nem pusztán új fejlesztési igények összegyűjtését jelenti. Legalább ilyen fontos annak meghatározása, hogy milyen területi és intézményi keretek között lehet a forrásokat a leghatékonyabban a helyi szükségletekhez igazítani. A mostani félidei értékelés egyik fontos tanulsága éppen az, hogy ebben meghatározó szerepe van a településekkel való közvetlen együttműködésnek és a térségi ismeretekre épülő tervezésnek.

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata ezért a jelenlegi program tapasztalatait is felhasználva készül a következő fejlesztési ciklusra. A cél, hogy a következő évek fejlesztéspolitikája még pontosabban épüljön Bács-Kiskun településeinek valós igényeire, a térségek sajátosságaira és a helyi szereplők tudására. A jelenlegi időszak tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy ehhez továbbra is szükség van erős területi szemléletre, közvetlen települési partnerségre és olyan megyei szerepvállalásra, amely összeköti a helyi fejlesztési igényeket a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekkel.