Feledhazból Kiskunfélegyháza

Amire büszkék vagyunk két folyó közt

A 250 éves Kiskunfélegyháza

Mária Terézia királynő 250 évvel ezelőtt, 1774-ben adományozott mezővárosi rangot Félegyházának. A város azóta őrzi központi szerepét a térségben.

 

A Duna–Tisza köze Homokhátságára IV. Béla király telepítette le 1239-ben a tatárok elől menekülő kunokat. Kiskunfélegyháza nevét először egy 1389-ben kelt  királyi oklevél említi „Feledhaz” néven. Zsigmond király a feleségének, Borbálának ajándékozta ezt a középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét,  ettől kezdve királynéi kunoknak tekintették az itt lakókat. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, és a vidék több mint 200 évre lakatlan  pusztává változott. 1745-ben – mint a Jászkun Kerület egyik települése – a község részt vett a jászkun redemptióban: a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert. „Az igazi áttörést azonban 1774. február 4. hozta el, amikor Mária Terézia királynő  aláírta Félegyháza mezővárosi rangra emelő levelét, új jövőt, a változás és a fejlődés lehetőségét adva ezzel polgárainak kitartó újjáépítő, értékteremtő  munkájukért. Innentől városunk fejlődése töretlen, és büszkeséggel mondhatjuk, hogy – az elmúlt 250 év nehézségei dacára – Kiskunfélegyháza mindig megőrizte központi szerepét. Az itt élő emberek törekvéseinek köszönhető, hogy mára dinamikusan fejlődő, befogadó, nyitott városként tartjuk számon, ahol jó  élni, ahová érdemes családot tervezni, ahol érdemes megöregedni” – fogalmazott Csányi József polgármester a 250 éves jubileumot ünneplő gálán, február  elején. 

További híreink

Képillusztráció az ötletelésről

2026. 11. 12.

Mondja el véleményét Bács-Kiskun körforgásos gazdaság stratégiájáról!

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata társadalmi egyeztetésre bocsátotta a megye 2026 és 2040 közötti időszakra szóló körforgásos gazdaság stratégiáját. A dokumentum a fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb gazdaság működés megteremtéséhez jelöl ki hosszú távú célokat és fejlesztési irányokat. Az érintettek 2026. december 11-ig küldhetik meg észrevételeiket és javaslataikat.

2026. 11. 12.

down arrow
Radics Renáta tartja éppen az előadását

2026. 11. 09.

Csatári-pályázat: a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat díjaztak

Ötödik alkalommal hirdették meg a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat ösztönző Csatári Bálint-pályázatot, amelynek eredményhirdetésére 2026. november 5-én, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Projektzáró Konferenciáján került sor.  A több felsőoktatási intézmény bevonásával meghirdetett felhívásra idén hét pályamunka érkezett. A rendezvényen a díjátadás mellett az első helyezett kutatásának bemutatására is sor került.

2026. 11. 09.

down arrow
A konferencia tagjai ülnek és nézik az előadást.

2026. 11. 09.

A Homokhátsát vízért kiált!- Víz nélkül a megélhetés is veszélyben

A gazdálkodók megélhetése és a települések jövője a tét a szárazodó Homokhátságon, ahol a helyi vízmegtartás mellett évek óta előkészített vízpótlási beruházásokra is várnak. Kelemen Ágnes az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Homokhátság Cselekvési Tervének kecskeméti Projektzáró Konferenciáján a kormányzat elköteleződéséről, a lehetséges forrásokról és három időtávra tervezett intézkedésekről beszélt. Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a megvalósításhoz szükséges döntéseket sürgette. A jelen lévő polgármesterek, civil szervezetek és intézmények képviselői számára az volt a kérdés: milyen lépések következhetnek, és mikor juthat el több víz a tájba.

2026. 11. 09.

down arrow
Rendőrök tartják éppen az időseknek az előadást.

2026. 11. 09.

Bűnmegelőzési előadások segítették az időseket

Egyre rafináltabb módszerekkel próbálkoznak a csalók, és sokszor csak egy kis figyelmetlenség választ el minket attól, hogy áldozattá váljunk.De vajon felismernénk, ha éppen minket próbálnának átverni? Egy rossz kattintás, egy elhamarkodott döntés vagy egy gyanús telefonhívás is elég lehet a bajhoz.A Bács-Kiskun jó itt lenni projekt keretében öt helyszínen tartottak bűnmegelőzési előadásokat időseknek, hogy segítsenek felismerni a leggyakoribb online és telefonos csalásokat.

2026. 11. 09.

down arrow
Kis zsebet létrehozó vízfolyás látszik drónfelvételről

2026. 11. 09.

Bács-Kiskun büszkeségei: Kata a klímaváltozás ellen

Háromgyermekes családanyaként egy személyes élmény vezette arra, hogy mindent megtegyen a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodásért. Esőkerteket épít, kísérleti parkot működtet és persze szemléletet formál. Erőfeszítéseiért Farkas-Barta Kata Bács-Kiskun megye fenntarthatóságáért díjban részesült.

2026. 11. 09.

down arrow
Drop of Hungary logója egy ajándéktáskán

2026. 11. 07.

Fi200 tagoknál jártunk- Drop of Hungary

Egy édesanya személyes indíttatásából indult, mára pedig saját márkává és vállalkozássá nőtte ki magát Fülöpné Kiss Katalin kiskunmajsai kozmetikai manufaktúrája. A Drop of Hungary természetes alapanyagokból készült bőrápolási termékei mellett workshopokkal is népszerűsíti a tudatos bőrápolást, miközben a kiskunhalasi fi200 klub tagjaként üzleti kapcsolatait is folyamatosan építi.

2026. 11. 07.

down arrow
A gyógyító füge - fi200 klubtagoknál jártunk
A klímaváltozás rendkívül kevés pozitívuma közé tartozik, hogy ma már nálunk is megélnek az olyan mediterrán növények mint a füge, amelyet évezredek óta használnak nem csak étkezésre, hanem orvosságként is. Hogy milyen sokoldalú növényről van szó, azt bizonyítja a sükösdi Stróbl Mária és Stróbl Ferenc munkássága, akik két fügefájukra alapozva készítenek kézműves helyi termékeket. A történet évekkel ezelőtt hétköznapi módon kezdődött.
Megnézem

Legfrissebb videóink

Design by WEBORIGO