A cég régi keltetőüzemének tőszomszédságában épült fel az új keletetőüzem, amire összesen 835 millió forintot költöttek. Kiss István, a Bács-Tak Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy mindehhez 600 millió forint banki hitelre volt szükségük a saját erő mellett. A beruházás során a szociális épület is megújult.

A beruházás szorosan kapcsolódik a Hunent Zrt. – ami kapcsolódó vállalkozás a Bács-Tak Kft-hez – mélykúti vágóhídjának építéséhez. Mélykúton ősz végétől kezdődik a próbaüzem és teljes kapacitással, heti 200 ezer pecsenyekacsa és 500 ezer darab húsliba feldolgozását tervezik. Kiss István a mélykúti beruházásról elmondta: az építkezés 38 százalékos állapotban van, a technológiát májusban kezdik el beszerelni.

– A baromfitenyésztés és feldolgozás tényleg a „mi ügyünk” – amint köztudott – ez az ágazat közvetlen EU támogatásban nem részesül. A magyar agrárkormányzat tehát költségvetési forrásokból tud támogatást nyújtani a termelőknek. Az így nyújtott állatjóléti támogatás 2010 óta több mint a duplájára – 4 milliárdról 9 milliárd forintra – növekedett – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a keltető avatásán.  Mint hozzátette: a baromfitenyésztés és a baromfi-egészségügy jelentőségét híven tükrözi, hogy ez az ágazat adja a magyar mezőgazdasági kibocsátás mintegy 13 százalékát. A szektor 60 ezer embernek ad munkát, ráadásul csaknem 100 százalékban, magyar kézben van – tette hozza Zsigó Róbert.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselő úgy vélekedett: hogy a régió mezőgazdasági szerepét jelentősen növeli a Bács-Tak Kft. új beruházása. Hozzátette: a zárt tartású víziszárnyas piacon most szinte korlátlanok a piaci lehetőségek. A jánoshalmi származású képviselő örömmel számolt be arról, hogy erősödik a régió gazdasága, többek között indulhat majd a magyar fejlesztésű traktorgyártás Jánoshalmán, Kunfehértón pedig új gyógyszergyár épül.

Forrás: www.baon.hu