Hét új elemmel gazdagodott a Bács- Kiskun Vármegyei Értéktár. Szellemi örökség, munkásság, építmény és egy Grúziából származó eljárás is a gyűjtemény része lett.
A Bács- Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság keddi ülésén hat település hét értékének felvételéről döntött.
Hajósról Schőn Mária munkássága került be az értéktárba. A hajósi helytörténeti kutató "A hajósi táj története a sváb földrajzi nevekben" című, legújabb könyve májusban került a nagyközönség elé.
Ugyancsak az értéktárba került Tarjányi József kiskunfélegyházi lakos felterjesztése alapján a Félegyházi Őskereszt. A mívesen faragott késő barokk stílusú kőkereszt 1799-ben készült, a közutak mentén felállított, máig megmaradt szakrális emlékekből a városban a legkorábbi.
Jászszentlászló mától két új vármegyei értékkel büszkélkedhet: az egyik Nagy Péter és fiai által alkalmazott borkészítés: Grúziában több ezer éve úgynevezett qvevrik-ben (kvivrékben) erjesztik a bort. Ezek olykor hatalmas, égetett agyag amforák, amelyeket lezárva beásnak a földbe. Nagy Péterék ezt a több mint nyolcezer éves eljárást alkalmazzák.
Szunyi Sándor tárogatófúvóka-készítő szaktudása és tevékenysége is az értéktár része lett. A tárogató tipikusan magyar hangszerként ismert eszköz, mely a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült. Kimondottan tárogató fúvókát nem lehet kapni az üzletekben, mivel egyedi megmunkálást igényel. Hazánkban két ember készít fúvókákat, közülük az egyik a jászszentlászlói Szunyi Sándor, aki egyedi, a modern eszközöket is igénybe vevő új technológiát alkalmaz a fúvókakészítés során.
Kecelről a Dr. Bárth János által szerkesztett Kecel története és néprajza című monográfia is a vármegyei értéktárat gyarapítja. Ez a mű a megye egy jelentős településének történetét tudománytörténetileg is korszakalkotó módon és máig érvényes módszerrel bemutató történeti-néprajzi szemléletű kiadvány.
Kiskunmajsáról Járitz Józsa alföldi festészete került a vármegyei értéktárba. A festőnő egyedülálló, az egész XX. századot átívelő életművet hozott létre. Megmaradt alkotásai jelentős részét a kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ahol szeptember 30-ig még megtekinthető a műveit bemutató kiállítás.
Vármegyei értékké nyilvánította a Bizottság a kecskeméti Városháza épületét is, amely 1893 és 1897 között épült. A kecskeméti Városháza a magyar szecesszió gyöngyszeme, Kecskemét egyik leghíresebb épülete, teljeskörű felújítása idén fejeződött be.
A bizottság keddi döntése után 322 eleme van a vármegyei értéktárnak.
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
