MIÉRT KELL HŐSZIGETELNI?

Mert egy 15 cm vastag homlokzatszigetelés akár 15-20 %-os energia-megtakarítást is eredményezhet.

Egy átlagos családi ház energiaveszteségének csaknem 30 %-a a külső falakon keresztül távozik, további 45-50 % pedig a tető- és pincefödémen keresztül. A nyílászárókon keresztül ugyanakkor akár az energia 20 %-a is eltávozhat.

Szigetelni csak kívülről! Számos előnye lehet a belső oldali szigetelésnek, de legalább annyi hátránya is (pl. hőhidak, penész). Csak legvégső esetben válasszuk a belső oldali szigetelést!

Az épületek energiahatékonyságának növelésére az egyik legköltséghatékonyabb módszer a határoló szerkezetek megfelelő hőszigetelése, amelynek kivitelezésére egy sor anyag és megoldás áll rendelkezésre. Azt, hogy melyik módszert választjuk, nagyban meghatározza, hogy milyen épületről van szó, újonnan építjük a házunkat, vagy esetleg egy meglévő házat akarunk utólagos szigeteléssel ellátni? A hőszigetelő anyagok között találhatunk természetes alapú, szilikát- és kőolaj alapú anyagokat. Klímavédelmi szempontból legjobb, ha az elsők közül válogatunk!

A természetes anyagok között elsősorban a növényi rostokat (szalma, nád, kender stb.) említjük, amelyeket az idők során falazóelemként és tetőfedésre is használták.

A természetes anyagok legfőbb tulajdonsága, hogy mivel a természetben megtalálható elemekből állnak, kevésbé szennyezik a környezetet az előállításukkal, hulladékká válva pedig könnyen lebomlanak. Jó hőszigetelő hatásuk mellett páraáteresztő tulajdonságokkal bírnak, így mindenféle faltípus esetében használhatók a penészképződés veszélye nélkül.

A szilikát alapú anyagok közé (pl. kőzetgyapot, üveggyapot, pórusbeton, perlit) olyan anyagokat sorolhatunk, amelynek alapanyagai a természetben is előforduló ásványi anyagokból ipari technológiával előállított szigetelések. Ezek állékonysága jobb, mint a természetes anyagoké, páraáteresztő tulajdonságokkal is bírnak, azonban gyártásuk és a belőlük keletkezett hulladék is környezetszennyező, hőszigetelő tulajdonságai pedig csak kicsivel jobbak, mint a természetes anyagoké.

A kőolaj alapú szigetelések között a polisztirol és a poliuretán a legelterjedtebb, mivel hőszigetelő hatásuk a legjobb a természetes és mesterséges anyagokéhoz képest. Mivel azonban teljes egészében szintetikus anyagok, így nagyon körültekintően kell alkalmazni őket. Egyes faltípusok esetében (pl. vályogfal) egyáltalán nem javasolt, előállításuk pedig nagyon magas szén-dioxid kibocsátással jár együtt.

Hulladékból szigetelés?

A fogyasztói társadalom által generált hulladékok egy részét hőszigetelő anyagok gyártására is fel lehet használni. A cellulóz szigetelést újságpapírból, a habüveg hőszigetelést üvegpalackok és törött síküvegek újrahasznosításával állítják elő, a farost szigetelést pedig fűrészipari hulladékok felhasználásával gyártják. Ezeknek az anyagoknak a hőszigetelő és páraáteresztő tulajdonságai a természetes anyagokéhoz hasonlóak.