Az éghajlatváltozás nem egy a jövő fenyegetései közül, hanem mindennapi valóság, különösen Bács-Kiskun vármegyében Tény, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete napjainkban már mintegy 1 °C-kal meghaladja az ipari forradalom előtti szintet. Vármegyénkben azonban ennél is jóval gyorsabb a változás: Bács-Kiskun vármegye évi középhőmérséklete jelenleg már körülbelül 1,5 °C-kal magasabb a XX. század elején mért értékeknél.
Fotó: Daróczi Csaba
De miért baj ez? Egy-két fok melegedés önmagában nem tűnik soknak, mégis teljesen felborítja Földünk légkörének érzékeny egyensúlyát. Ez pedig ahhoz vezet, hogy megszokott éghajlati rendszereink megváltoznak. Bolygónk legtöbb pontján az időjárás sokkal kiszámíthatatlanabbá válik, a ma szélsőségesnek ítélt helyzetek a jövőben mindennaposak lehetnek, és nemcsak a hőmérséklet alakulása, hanem a lehulló csapadék esetében is. Bács-Kiskun vármegyében a folyamat következményeit már a saját bőrünkön is érezzük: minden korábbinál súlyosabb hőhullámok, aszályok sújtják megyénket, de gyakoribbá váltak az özönvízszerű esőzések, viharok, jégesők is. Az éghajlatváltozás tehát nem önmagában a felmelegedés, hanem annak következményei, így például a szélsőséges időjárási helyzetek fokozódása miatt jelent veszélyt az emberiség számára. Az éghajlatváltozás elsődleges okai mi vagyunk, az emberek! Sokan felteszik a kérdést: ha az éghajlat már ősidők óta állandóan változik, miért lenne ez most másként? Miért tegyünk erőfeszítéseket, ha az egész jelenséget úgysem tudjuk befolyásolni? Valójában a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, a légkör felmelegedése és szén-dioxid-tartalma igazolható módon összefügg egymással. Azaz minden jel arra mutat, hogy az iparosítás és a fosszilis eredetű energiahordozók használata az elsődleges kiváltó oka napjaink éghajlatváltozásának. A kőolaj, földgáz és szén eltüzelésével felszabaduló szén-dioxid – a többi üvegházhatású gázzal, így pl. a metánnal, dinitrogén-oxiddal együtt – a légkörben feldúsul, és üvegházhatást idéz elő. Ezek a gázok ugyanis a Napból érkező rövid hullámú sugárzást átengedik, de a földfelszínről a világűr felé irányuló hosszú hullámú sugárzás, vagyis a Föld által kibocsátott hő nagy részét csapdába ejtik: elnyelik vagy visszasugározzák a felszín felé. Ennek következtében egyre több energia marad a felszínhez közeli légrétegekben, megváltoztatva annak jellemzőit. Ezt érzékeljük éghajlatváltozásként.
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
Részletek
Lakitelek
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
[ Lakitelek ]
Részletek
2026. 09. 04.
2026. 09. 04.
Részletek
2026. 09. 01.
2026. 09. 01.
Részletek
Bátya
2026. 08. 26.
2026. 08. 26.
[ Bátya ]
Részletek
Újtelek
2026. 08. 25.
2026. 08. 25.
[ Újtelek ]
Részletek
