![](https://www.bacskiskun.hu/storage/news/March2024/TIXyTcD58akVCyfFsaIPuR4gpLM35f-metaZHVuYXZlY3NlLWZlaMOpcmVneWjDoXphIHB1c3p0YWkgdGFyc29seWxlbWV6IGZvdMOzLmpwZw==-.jpg)
![](https://www.bacskiskun.hu/storage/news/March2024/TIXyTcD58akVCyfFsaIPuR4gpLM35f-metaZHVuYXZlY3NlLWZlaMOpcmVneWjDoXphIHB1c3p0YWkgdGFyc29seWxlbWV6IGZvdMOzLmpwZw==-.jpg)
A vármegyei motívumvilág következő állomása Dunavecse. Ott is a tarsolylemezzel ismerkedhetünk meg ezúttal.A tarsolylemezt 1910-ben gyűjtötte a helyszínen Kada Elek, a megbolygatott sír tárgyait „részben szétszórták, részben a gyermekek kezei közt mint játszó tárgyak elvesztek” (Kada). E tarsolylemezen centrálisan szimmetrikus elrendezésben jelennek meg a lemez „sarkai” felé középvonalukkal nyíló palmetta csokrok.
A lemez középpontját – melyben a megtaláláskor még egy fehér gyöngy volt – veszi körbe az oldalak felé, négy irányba mutató rombikus elrendezésű „palmettarozetta”, mellyel egy szimmetrikus nyolcszögű elrendezés jön létre. A felső-tiszaiaktól eltérően az alsó-tiszai és Duna–Tisza közi tarsolylemezeken központos elrendezésű a motívumrendszer, melynek magyarázata talán az itt letelepedett törzs vagy törzsek általunk már nem ismert identitásában keresendő. Mindazonáltal a honfoglalók jellegzetes motívumkincse régészeti tárgyakon az Uráltól a Kárpát-medencéig fellelhető, viszont eredetét tekintve belső-ázsiai, alapjában szogd és szászánida perzsa motívumokból építkezik. A szalagfonatos, palmettás, levélcsokros stílus pedig a 7-8. században kialakult iszlám arabeszkek egymásba fonódó struktúrájával rokonítható, feltehetően a magyarság díszítőstílusára ez is hatással lehetett.
Katona József Múzeum, Kecskemét
Tiszakécske
2024. 07. 26.
2024. 07. 26.
[ Tiszakécske ]
Hajós
2024. 07. 24.
2024. 07. 24.
[ Hajós ]
2024. 07. 23.
2024. 07. 23.
Lakitelek
2024. 07. 18.
2024. 07. 18.
[ Lakitelek ]
Érsekhalma
2024. 07. 17.
2024. 07. 17.
[ Érsekhalma ]
Kiskunfélegyháza
2024. 07. 17.
2024. 07. 17.
[ Kiskunfélegyháza ]