BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONAL: LÁTVÁNYOS MUNKÁLATOKKAL ÉPÜL AZ ÚJ VÁGÁNY KISKŐRÖSÖN

A V-Híd Zrt. kivitelezésével több helyszínen párhuzamosan zajlanak a területelőkészítési, bontási és építési munkálatok a 150-es vasútvonalon.

Tavaly októberben tették le az alapkövét a Budapest−Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezésnek. A munka a MÁV Zrt. 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonalát érinti, mely a X-es számú páneurópai vasúti folyosó része.
Az egyvágányú, villamosított vasútvonal idén 140 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt. A pálya 100 kilométer/órás sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de a közelmúltban már csak néhány szakaszon lehetett ezzel a sebességgel közlekedni, mert a vonal nagy részén 80, 60, 40, 20 vagy 10 kilométer/órás sebességkorlátozások vannak érvényben. Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is nehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti.
A vasútvonal korszerűsítése két szakaszra osztható: a déli − Fülöpszállástól Kelebiáig tartó közel 77 kilométeres – rész fővállalkozója a magyar RM International Zrt., amelynek megbízásából a V-Híd Zrt. dolgozik alvállalkozóként.
Az átjárhatóség érdekében egységes vonatbefolyásoló rendszert építenek ki. A felújítás után a hozzávetőleg 150 kilométer hosszú pályán a teljes szakaszon 160 kilométer/óra lesz az engedélyezési sebesség. A régi vágányokat elbontják, újjáépítik, és mellette egy teljesen új második vágányt építenek ki. A felsővezeték-hálózatot szintén elbontják, és újjáépítik. Mindemellett sor kerül a vonali és állomási biztosítóberendezések átépítésére és az ETCS (European Train Control System−Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) 2-es szintjének telepítésére. A rendszer elsődleges feladata a pályamenti berendezések és a vontatójármű közötti kapcsolat megvalósításával a vonatok közlekedésének felügyelete, ezáltal a vasúti forgalom biztonságának növelése, valamint a nemzetközi átjárhatóság biztosítása.
Új állomásépületeket alakítanak ki Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön és Kiskőrösön, továbbá átépítik a soroksári, kiskunhalasi és kelebiai felvételi épületeket. A vonal mentén zajvédőfalakat emelnek és P+R parkolókat alakítanak ki. A projekt részeként számos új műtárgyat is kialakítanak: elsősorban kerethidakat és peronaluljárókat.
A déli szakaszon már zajlanak a munkálatok, Csengődön és Kiskőrösön, valamint Kiskunhalas és Kelebia között régészeti feltárásokat folytatnak. Kiskőrösön és Csengődön elkezdődött a vasúti pálya bontása, a felsővezetéket pedig már a Csengőd−Pirtó, illetve a Kiskunhalas−Kelebia szakaszon is bontják. A biztosítóberendezési kábelek bontását Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Pirtó állomásokon végzik. A fentiekkel párhuzamosan zajlik az alépítmény és vágány építése Kiskőrösön, továbbá a keretműtárgyak és a peronaluljáró építése. Csengőd megállóhelyen szintén megkezdődött a peronaluljáró kialakítása, a forgalmi kitérő építése, és jól haladnak a keretműtárgyak építési munkái. Az építéshez szükséges anyagok tárolása több helyszínen történik: Csengődön és Kiskőrösön sín, betonalj, zúzottkő és kitérő depóniák láthatók, Balotaszálláson az új felsővezeték oszlopokat tárolják, a legnagyobb lerakatot azonban jelenleg Kisszálláson alakították ki, ahol zúzottkő-hegyekkel és betonaljakból kialakított több méter magas, és több tíz méter hosszú „folyosókkal” találkozhatunk. 
Az északi egységet kivitelező kínai cég alvállalkozóként bevonta a V-Hidat. Itt az északi, Soroksártól Fülöpszállásig tartó szakaszon is tapasztalni már bontási munkákat: több helyen hiányzik a felsővezeték, a biztosítóberendezés elbontása is megkezdődött. Látványos különbség, hogy a déli szakaszon látott hatalmas depókkal szemben itt építési anyagokat még nem találtak.
A beruházás során kiemelt figyelmet kap a természet védelme. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai rendszeresen ellenőrzik a kivitelezés helyszínét és az ő közreműködésükkel zajlik – amennyiben szükséges – a védett növényfajok áttelepítése és a madárvédelem.

Fotó/Forrás: magyarepitok.hu

További híreink

A Vármegyei Közgyűlés elnöke, a két díjazott és Kunszentmiklós polgármestere állnak a képen egymás mellett

2026. 11. 17.

Két vármegyei elismerést adtak át Kunszentmiklóson

A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés szeptemberi ünnepi közgyűlésén odaítélt elismerések közül kettőt Kunszentmiklóson vehettek át személyesen a kitüntetettek. A díjakat ünnepélyes keretek között, a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatalban Vedelek Norbert, a Vármegyei Közgyűlés elnöke adta át. Az eseményen részt vett Lesi Árpád, Kunszentmiklós polgármestere is.

2026. 11. 17.

down arrow
Képillusztráció az ötletelésről

2026. 11. 12.

Mondja el véleményét Bács-Kiskun körforgásos gazdaság stratégiájáról!

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata társadalmi egyeztetésre bocsátotta a megye 2026 és 2040 közötti időszakra szóló körforgásos gazdaság stratégiáját. A dokumentum a fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb gazdaság működés megteremtéséhez jelöl ki hosszú távú célokat és fejlesztési irányokat. Az érintettek 2026. december 11-ig küldhetik meg észrevételeiket és javaslataikat.

2026. 11. 12.

down arrow
Radics Renáta tartja éppen az előadását

2026. 11. 09.

Csatári-pályázat: a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat díjaztak

Ötödik alkalommal hirdették meg a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat ösztönző Csatári Bálint-pályázatot, amelynek eredményhirdetésére 2026. november 5-én, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Projektzáró Konferenciáján került sor.  A több felsőoktatási intézmény bevonásával meghirdetett felhívásra idén hét pályamunka érkezett. A rendezvényen a díjátadás mellett az első helyezett kutatásának bemutatására is sor került.

2026. 11. 09.

down arrow
A konferencia tagjai ülnek és nézik az előadást.

2026. 11. 09.

A Homokhátsát vízért kiált!- Víz nélkül a megélhetés is veszélyben

A gazdálkodók megélhetése és a települések jövője a tét a szárazodó Homokhátságon, ahol a helyi vízmegtartás mellett évek óta előkészített vízpótlási beruházásokra is várnak. Kelemen Ágnes az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Homokhátság Cselekvési Tervének kecskeméti Projektzáró Konferenciáján a kormányzat elköteleződéséről, a lehetséges forrásokról és három időtávra tervezett intézkedésekről beszélt. Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a megvalósításhoz szükséges döntéseket sürgette. A jelen lévő polgármesterek, civil szervezetek és intézmények képviselői számára az volt a kérdés: milyen lépések következhetnek, és mikor juthat el több víz a tájba.

2026. 11. 09.

down arrow
Rendőrök tartják éppen az időseknek az előadást.

2026. 11. 09.

Bűnmegelőzési előadások segítették az időseket

Egyre rafináltabb módszerekkel próbálkoznak a csalók, és sokszor csak egy kis figyelmetlenség választ el minket attól, hogy áldozattá váljunk.De vajon felismernénk, ha éppen minket próbálnának átverni? Egy rossz kattintás, egy elhamarkodott döntés vagy egy gyanús telefonhívás is elég lehet a bajhoz.A Bács-Kiskun jó itt lenni projekt keretében öt helyszínen tartottak bűnmegelőzési előadásokat időseknek, hogy segítsenek felismerni a leggyakoribb online és telefonos csalásokat.

2026. 11. 09.

down arrow
Kis zsebet létrehozó vízfolyás látszik drónfelvételről

2026. 11. 09.

Bács-Kiskun büszkeségei: Kata a klímaváltozás ellen

Háromgyermekes családanyaként egy személyes élmény vezette arra, hogy mindent megtegyen a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodásért. Esőkerteket épít, kísérleti parkot működtet és persze szemléletet formál. Erőfeszítéseiért Farkas-Barta Kata Bács-Kiskun megye fenntarthatóságáért díjban részesült.

2026. 11. 09.

down arrow
A gyógyító füge - fi200 klubtagoknál jártunk
A klímaváltozás rendkívül kevés pozitívuma közé tartozik, hogy ma már nálunk is megélnek az olyan mediterrán növények mint a füge, amelyet évezredek óta használnak nem csak étkezésre, hanem orvosságként is. Hogy milyen sokoldalú növényről van szó, azt bizonyítja a sükösdi Stróbl Mária és Stróbl Ferenc munkássága, akik két fügefájukra alapozva készítenek kézműves helyi termékeket. A történet évekkel ezelőtt hétköznapi módon kezdődött.
Megnézem

Legfrissebb videóink

Design by WEBORIGO