Nagy István ismertette: a projekt utolsó lépéseként a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert, mintegy 797 millió forintból létrehozott hűtőház révén a jánoshalmi termelőknek, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak lehetőségük nyílik a tárolásra, a szezonon túli értékesítésre, új piacokon történő megjelenésre. Ez pedig jótékonyan befolyásolja a helyi gazdaság volumenét és a foglalkoztatást. A miniszter kapcsolódva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójához, úgy fogalmazott: a jánoshalmi és a hozzá hasonló beruházásokkal "tovább építjük azt a Magyarországot, amelyet a márciusi ifjak kezdtek megalkotni". Törekvéseik ugyanis egy olyan országról szóltak, amely kiáll a nemzet függetlensége mellett, és olyan gazdasági lehetőségekről, amelyek munkát, megélhetést, fejlődést kínálnak az embereknek - emelte ki. Nagy István emlékeztetett: az elmúlt időszakban a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással nézett szembe. A magyar gazdatársadalom azonban megmutatta, hogy "a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály árnyékában is folyamatosan képes ellátni friss és egészséges élelmiszerrel a magyar családokat és az egész országot".

Ehhez a magyar kormány 2022-ben is minden segítséget megadott - jelentette ki. Kifejtette: az agrárium e próbatételek során nemzetstratégiai ágazat lett. Ennek szellemében született kormányzati döntés történelmi mértékű források biztosításáról az agrárium és élelmiszertermelés fejlesztése számára. Az elmúlt két évben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára több mint 1200 milliárd forint összegű támogatást hagytak jóvá fejlesztéseikhez kapcsolódóan, felhasználva az összes forrást, amit a kormányzat az agráriumra szánt. Az agrárminiszter emlékeztetett: 2014-től a Vidékfejlesztési Programnak közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai keretében 6907 pályázat nyertes pályázat számára 184,2 milliárd forintot ítéltek meg. Az elnyert források egyebek mellett 800 ezer négyzetméter új üvegház és 465 ezer négyzetméter új fóliaborítású növényház építését, illetve 452 ezer köbméter új hűtőház létrehozását szolgálták. Nagy István szerint, "a történelmi idők történelmi lehetőséget is jelentenek az agrárium számára". A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával, több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig. Hangsúlyozta: az uniós források a kiemelkedő arányú, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt teszik ki ezt a hatalmas összeget. A magyar kormány számára a kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen - tette hozzá.

A miniszter szerint a mezőgazdaság, a termelés az elmúlt több mint tíz évben sokat haladt előre. Következő lépésként a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlesztését nevezte meg. "A termelő mezőgazdaság mellé fel kell építeni a feldolgozó mezőgazdaságot, és fel kell támasztani a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart" - tette hozzá.

Bányai Gábor kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondása szerint a hűtőház jelenleg több mint ezer tonna áru tárolására és hűtésére képes, az óránkénti ezer liter teljesítményű feldolgozó pedig naponta akár 20 tonna gyümölcsöt képes fogadni. Jelezte: a beruházást több ütemben még fejlesztenék.

Rideg László, Bács-Kiskun Vármegye Közgyűlésének elnöke arról számolt be, hogy az ország legnagyobb megyéjében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az elmúlt hat évben több mint 100 milliárd forint támogatásból mintegy 770 beruházás valósult meg. Az elmúlt időszakban a megye valamennyi településére sikerült fejlesztési forrást juttatni.

Czeller Zoltán, Jánoshalma polgármestere bízik benne, hogy az agrárlogisztikai központ kialakításával újra felvirágozhat a térség zöldség- és gyümölcstermelése. A létesítményt, a feldolgozót és a hűtőházat helyi és környékbeli gazdákból alakult szövetkezet működteti majd - tette hozzá.

Az agrárlogisztikai központ kialakításához először az egykori laktanya területén lévő ipari parkot fejlesztették mintegy 250 millió forint TOP-os forrásból, majd szintén 250 millió forintból alakították ki a gyümölcsfeldolgozó üzemet, végül pedig a hűtőház épült meg.

Forrás: MTI
Fotó: Szilágyi Pál Ferenc