Petőfi-kultusz régen és ma címmel szervezett tudományos konferenciát és szakmai találkozót október 12-én, szerdán, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata és a Kiskun Múzeum. A rendezvényen a megyei Petőfi-emlékhelyek vezetői, muzeológusok, tanárok és levéltárosok számoltak be arról, hogyan ápolták régen Petőfi-kultuszát és hogyan adhatjuk azt tovább a jövő nemzedékének.

– A találkozón nem a Petőfihez kapcsolódó új kutatási eredményeket mutatják be az előadók, hanem a költő kultuszát, annak ápolását járják körbe. Azt szeretnénk mélyebben is megmutatni a résztvevőknek, hogyan ápoljuk ma Petőfi kultuszát és mi az, amit tovább kell adnunk a jövő nemzedéknek – fogalmazott Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója. Elmondta: egy összetett előadói kört szólítottak meg, a Bács-Kiskun megyei Petőfi-emlékhelyek képviselői mellett olyan szakembereket és művészeket, akik a jelenkorban ápolják és adják tovább saját eszközeikkel Petőfi példaképét.

– Az egyik előadó Kis-Tóth Zalán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója a közelmúltban készített a Petőfi-emlékhelyeket bejárva egy riportfilmet, megszólítva az emlékhelyek kutatóit, kultuszápolóit. Az előadók között drámapedagógus, történelemtanár, muzeológusok, levéltárosok is szerepelnek. Az ő példájukat és dilemmáikat szeretnénk megmutatni arról, hogyan is ápoljuk ebben a kiemelt emlékévben a költő kultuszát – tette hozzá.

A rendezvény megnyitóján Balla László alpolgármester elmondta: Petőfi kultuszának ápolása mindig is szívügye volt a félegyháziaknak. A költő születésének kerek évfordulóját ezúttal is méltó módon ünnepli meg a város.

– 200 éve született a géniusz, azóta sokat változott a világ, a haza és a szülőföldje is. Ezen az időutazáson az emlékév rendezvényeivel átélhetjük nemzetünk elmúlt két évszázadának viharos és felemelő eseményeit. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készül az ország, a megye és városunk is – fogalmazott az alpolgármester, majd részletesen kitért a programokra.

A rendezvény első előadójaként Kispálné dr. Lucza Ilona, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnöke elevenítette fel a Petőfi-kultusz változását és jelenlegi helyzetét.  Ezt követően dr. Filus Erika igazgató a 2021-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított kiskőrösi Petőfi Szülőházról és Emlékmúzeumról beszélt, részletesen is kitérve a szülőház felújítására és az emlékévre készült két új kiállításra. Török László Dafti drámapedagógus, magyartanár a szabadszállási és szalkszentmártoni Petőfi-kultuszt ismertette pedagógus szemszögből, míg dr. Gyenesi József a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára igazgatója levéltári nézőpontból beszélt a költő helyi kultuszáról. Mészáros Szilvia közművelődési szakember a Szalkszentmártonban található Petőfi-emlékhelyeket mutatta be. A délelőtti programot Kis-Tóth Zalán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezőhallgatója zárta, aki Petőfiről szubjektíven, objektívvel címmel tartott előadást. Délután Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor előadásával folytatódott a tanácskozás, aki többek között a versek lélekápoló szerepére és a Petőfi versek fiataloknak közvetített szabadságvágyára hívta fel a figyelmet. Vörös Sándor, Dunavecse polgármestere többek között helyi Petőfi „szentélyükről”, himnuszukról és hagyományaikról számolt be, míg Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője reformerként mutatta be Petőfit és részletesen beszámolt a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó honlap tartalmáról, jelentőségéről, valamint az emlékévhez kötődő egyéb kezdeményezésekről is. Végezetül Mászáros Márta a történelmi tények, helyszínek ismertetésével tette közérthetőbbé a költőgéniuszt övező szóbeszédeket.