Ha új házat épít, mindenképpen a jövő követelményei alapján tegye azt! Némi többletráfordítással hosszú távra búcsút mondhat a magas rezsiszámláknak és még az éghajlatot is védi közben. A megfelelő megoldások alkalmazásával maximális lakókomfortot hozhatunk létre a felhasznált energia minimalizálása mellett, télen-nyáron egyaránt.

2021. január 1-től kezdődően csak úgynevezett közel nulla energiaigényű családi házak részére adható használatbavételi engedély. További követelmény, hogy az energiaigény negyedét megújuló forrásból kell majd kielégíteni. E követelményrendszer az itt bemutatott kategóriák közül leginkább az alacsony energiaigényű háznak feleltethető meg.

Az alacsony energiaigényű házak a hagyományos és a passzívházak között „félúton helyezkednek el”. Építészeti és részben gépészeti megoldások tekintetében is sokban hasonlítanak a passzívházakhoz: jellemzőjük a hatékony hőszigetelés, a Nap járásához igazított tájolás, a megújuló alapú fűtési rendszerek széleskörű használata. Mindazonáltal hiányzik belőlük a hővisszanyerő gépi szellőztetés és nem jellemző a fokozott légtömörség sem.

Mindezek eredményeképpen az ilyen épületek energiaigénye körülbelül fele a hagyományos házakénak, beruházási költségeik viszont nagyságrendileg nem magasabbak az utóbbiakénál.

Mi a passzívház?

A passzívháznak csak olyan épületek nevezhetők, amelyek a vonatkozó szabványokban rögzített, igen szigorú energetikaikövetelményeknek megfelelnek. Hazai éghajlaton valamilyen hőtermelő berendezésre a passzívházakban is szükség van, de a kellemes komfortérzethez szükséges hő kétharmadát a napsugárzás, valamint az épület használói, így az ott lakó emberek, és működő berendezések biztosítják.

- megfelelő tájolás a napsugárzás maximális kihasználása érdekében;

- extrém hőszigetelés valamennyi határoló felületen;

- hővisszanyerő gépi szellőzés;

- légtömörség;

- szükség esetén napkollektorok, hőszivattyúk alkalmazása;

- hatékony árnyékolórendszerek.

Mindezek eredményeképpen az épületek fűtési és hűtési igénye a hagyományos épületekének a töredéke, mindössze 10%-a. Ehhez képest nem is kirívóan magas a beruházási költségük, a hagyományos házakénál átlagosan 15%-kal magasabb.

Mi az aktívház?

Az aktívház olyan épület, amely a saját energiaszükségletén felül képes energiát termelni és azt a villamosenergia-hálózatba betáplálni. Általában olyan passzívházakról van szó, amelyek napelemek által megtermelt árammal működő hőszivattyús fűtési/hűtési rendszerrel rendelkeznek, ugyanakkor éves átlagban több villamosenergiát képesek megtermelni, mint amennyire a hőszivattyús rendszernek szüksége van.

Mi az autonóm, vagy reziliens ház?

Ebbe a kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek nem csak az áram-, illetve földgáz-, hanem az ivóvízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés terén is a nagy ellátórendszerektől való függetlenségre törekednek.

Melyiket válasszam a sok közül?

Nem vitás, hogy a döntést – a szándékaink mellett – mindenekelőtt a pénztárcánk fogja meghatározni. Ami biztos: 15-20 éves távlatot vizsgálva egyértelműen a passzívház a legjobb megoldás. Amennyiben azonban forrásaink csak az olcsóbb megoldásokat engedik, úgy is sokat tehetünk a jövőnkért, hiszen az optimális megtérülési idővel rendelkező alacsony energiaigényű ház is sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint napjaink házainak szinte mindegyike!

Alacsony energiaigényű házat akár egy régi ház felújításával is teremthetünk a megfelelő eljárások alkalmazásával. A lényeg ebben az esetben is a nyitottság, érdeklődés és utánajárás.