Az 1949-ben elkezdett megyerendezés a szovjet típusú tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási reformfolyamat betetőzése volt. Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett új alkotmányból eltűnt a „vármegye” kifejezés, helyére a megye került.
1949-ben huszonöt megye és tizennégy törvényhatósági jogú város szerepelt a magyar jogrendben, ez változott tizenkilenc megyére és Budapestre, mint közigazgatási egységre. Ekkor vesztette el Baja megyeszékhely státuszát, lévén a megyerendezéssel az addigi Bács- Bodrog vármegye megszűnt. Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét. Érdekesség, hogy a tizenkilenc új megye közül kilenc csak március 16-ától létezett közjogi értelemben, a másik tíz- így Bács- Kiskun megye viszont 1950. február 1-től. Amely az addigi Bács- Bodrog vármegye teljes egészét magába foglalta, valamint Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyéből a dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi járások teljes területét, az alsódabasi járásból Kunadacs, Ladánybene és Lajosmizse községeket, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városokat. Baja és kecskemét1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
2026. 03. 17.
2026. 03. 17.
Részletek
2026. 03. 17.
2026. 03. 17.
Részletek
2026. 03. 17.
2026. 03. 17.
Részletek
Fülöpjakab
2026. 03. 16.
2026. 03. 16.
[ Fülöpjakab ]
Részletek
Bácsbokod
2026. 03. 12.
2026. 03. 12.
[ Bácsbokod ]
Részletek
Izsák
2026. 03. 10.
2026. 03. 10.
[ Izsák ]
Részletek
