Az 1949-ben elkezdett megyerendezés a szovjet típusú tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási reformfolyamat betetőzése volt. Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett új alkotmányból eltűnt a „vármegye” kifejezés, helyére a megye került.
1949-ben huszonöt megye és tizennégy törvényhatósági jogú város szerepelt a magyar jogrendben, ez változott tizenkilenc megyére és Budapestre, mint közigazgatási egységre. Ekkor vesztette el Baja megyeszékhely státuszát, lévén a megyerendezéssel az addigi Bács- Bodrog vármegye megszűnt. Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét. Érdekesség, hogy a tizenkilenc új megye közül kilenc csak március 16-ától létezett közjogi értelemben, a másik tíz- így Bács- Kiskun megye viszont 1950. február 1-től. Amely az addigi Bács- Bodrog vármegye teljes egészét magába foglalta, valamint Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyéből a dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi járások teljes területét, az alsódabasi járásból Kunadacs, Ladánybene és Lajosmizse községeket, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városokat. Baja és kecskemét1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Szalkszentmárton
2026. 04. 01.
2026. 04. 01.
[ Szalkszentmárton ]
Részletek
Dunavecse
2026. 04. 01.
2026. 04. 01.
[ Dunavecse ]
Részletek
2026. 03. 31.
2026. 03. 31.
Részletek
Érsekcsanád
2026. 03. 31.
2026. 03. 31.
[ Érsekcsanád ]
Részletek
Akasztó
2026. 03. 31.
2026. 03. 31.
[ Akasztó ]
Részletek
Ballószög
2026. 03. 30.
2026. 03. 30.
[ Ballószög ]
Részletek
