Az 1949-ben elkezdett megyerendezés a szovjet típusú tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási reformfolyamat betetőzése volt. Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett új alkotmányból eltűnt a „vármegye” kifejezés, helyére a megye került.
1949-ben huszonöt megye és tizennégy törvényhatósági jogú város szerepelt a magyar jogrendben, ez változott tizenkilenc megyére és Budapestre, mint közigazgatási egységre. Ekkor vesztette el Baja megyeszékhely státuszát, lévén a megyerendezéssel az addigi Bács- Bodrog vármegye megszűnt. Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét. Érdekesség, hogy a tizenkilenc új megye közül kilenc csak március 16-ától létezett közjogi értelemben, a másik tíz- így Bács- Kiskun megye viszont 1950. február 1-től. Amely az addigi Bács- Bodrog vármegye teljes egészét magába foglalta, valamint Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyéből a dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi járások teljes területét, az alsódabasi járásból Kunadacs, Ladánybene és Lajosmizse községeket, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városokat. Baja és kecskemét1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Kiskunhalas
2024. 09. 05.
2024. 09. 05.
[ Kiskunhalas ]
Bócsa
2024. 09. 04.
2024. 09. 04.
[ Bócsa ]
Zsana
2024. 09. 03.
2024. 09. 03.
[ Zsana ]
Kalocsa, Szabadszállás
2024. 09. 02.
2024. 09. 02.
[ Kalocsa , Szabadszállás ]
Kalocsa
2024. 09. 02.
2024. 09. 02.
[ Kalocsa ]
Szabadszállás
2024. 08. 31.
2024. 08. 31.
[ Szabadszállás ]