A szakemberek beszámolója szerint egy Baja melletti – vélhetően biztonsági okokból pontosan nem megnevezett – település művelés alatt álló területén a múzeum régészei egy feltehetően női sírt emberi maradvánnyal és több ékszerrel fedeztek fel. A szakemberek a terület műszeres átvizsgálásakor közvetlenül a szántás alatt egy pár bronz lábtekercset találtak. Ez adta az alapját a további régészeti feltárásnak.

A helyszín roncsolás mentes megőrzése érdekében először mentőfeltárást végeztek. Így találtak rá az igen gazdag, több mint 50 ékszert tartalmazó, érintetlen bronzkori, feltehetően női sírra. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek előtt, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő ilyen lelet együttes. A beszámoló szerint a háton fekvő, nagyon rossz megtartású csontvázat beborították a bronz leletek.

A női maradvány vállán két sarlós tű rögzítette az egykori köpenyszerű ruháját. Nyakában nagyméretű átfúrt, félgömb alakú (talán borostyán) gyöngyöt és két tengeri kagylót viselt. Mellkasán félkörívben elrendezve (vagy nyaklánc, vagy ruhát díszítő ékszerekként) több koncentrikus bordákkal díszített tüskés csüngő feküdt, körülöttük hosszúkás spirálgyöngyök. Karjai a test mellett kinyújtva pihentek. Mindkét csuklóján széles bordázott karperec, és minden egyes ujján egy-egy kettős spirállal díszített gyűrűt viselt. Az egymás mellett párhuzamosan fekvő lábán a bokák felett nagyméretű bronz lábtekercseket viselt. Elsősorban a jobb lába körül rengeteg tüskés bordázott korongcsüngő volt látható. A lábak alatt egy kisbögre, két csiga és egy tojás alakúra csiszolt kő feküdt – áll a közösségi médiában tett bejegyzésben.

A leírást azzal folytatják: a leletek alapján a sír a bronzkor második felében, feltehetően Kr.e. 1400 és 1200 között kerülhetett a földbe (vagyis kb. 3200-3400 évvel ezelőtt), de pontosabbat csak a tárgyak restaurálása után tudnak majd mondani. A területen ekkortájt egy úgynevezett Halomsíros kultúra néven számon tartott népcsoport lakott.

A múzeum szakemberei szerint a lelet egyedülálló a szakma számára is, mert ezek a viseleti tárgyak elsősorban kincs- vagy depóleletekben fordulnak elő, használatukról, pontos viseleti elrendezésükről csak feltételezések vannak. A ritkaságszámba menő kincseket a leletek restaurálását és tartósítását követően a bajai Türr István Múzeum állandó kiállítóterében lehet majd megtekinteni.

Fotó forrás: Türr István Múzeum/Facebook