Bács-Kiskun boldoggá tesz

Projekt indokoltsága és célja a közösségek, helyi partnerség, együttműködés, a civil szféra, valamint általában a közösségi, térségi identitás, a településhez, térséghez kötődés a legtöbb településen, térségben erősítése. Fontos a társadalmi aktivitás és együttműködés növelése. A települési, térségi, megyei közösségek erősítésében kiemelt szerepet képesek betölteni a célzott közösségi programok, rendezvények. Cél, hogy a helyben lakó a közösségek motorját alkotó emberek részesei legyenek a projektnek, akiket képezve, akiket motiválva, akikkel a projekten túlmutató közösségi aktivitást lehet generálni. Az összes projekttevékenység a fenti gondolatok mentén lett megtervezve: Bács-Kiskun megyében olyan önszerveződő közösségek alakuljanak ki, amelyek a későbbiek során finanszírozási források nélkül képesek önállóan is fennmaradni, erősödjön a helyi identitáson túl a megyei identitás és a társadalmi kohézió, a helyi emberek büszkék legyenek Bács-Kiskun megyére, és az valóban BOLDOGGÁ TEGYE őket.

A fő célkitűzésen keresztül az alábbi részcélok is megvalósíthatók:
• a megyei identitás megerősítésével és az aktív közösségi léttel csökkenteni az elvándorlást
• az eddig rejtett, a közösség számára nem elérhető, de a közösség tagjainál „megbújó” hagyományok, kulturális, természeti, gazdasági, szakmai tudást igénylő értékek feltárása, integrálva a jelenleg a birtokunkban lévő tudással, annak érdekében, hogy a közösség látható értékei minél gazdagabbá és ismertebbé váljanak.
• a jelenlegi civil aktivitás, az alulról jövő kezdeményezőkészség megerősítése a projekt keretében foglalkoztatott szakemberek munkája által, valamint a helyi lakosok aktivitásának növelésén keresztül.

A projekt végrehajtásával 443 fő hátrányos helyzetű személyek bevonását tervezzük, 8851 fő résztvevőt tervezünk a helyi társadalmi akciókban résztvevőjeként, 4420 fő nő részvételével.

A projekt végrehajtása során elérendő eredmények:

1. Településvezetők képzése identitást erősítő eszköztár alkalmazás érdekében.
2. Megyei vagy települési értéktárak bővítése.
3. 2 darab rajzfilm készítése.
4. 7 alkalommal nyomtatott megyei periodika megjelentetése.
5. Nyomdai formában a Klíma Kódex 3 kötetének megjelenítése.
6. Óvodásoknak szóló foglalkoztatási füzet elkészítése.
7. Polgármesteri fórumokon keresztül identitás erősítése.
8. Megyei legendárium kiadása.
9. Bács-Kiskun megye 2. mesekönyvének kiadása.
10. Elért eredményeket népszerűsítő közösségi találkozók szervezése.
11. Legendástérkép létrehozása és kiadása.
12. Megyei jelentőségű fesztiválok szervezése és lebonyolítása.

Projekt tervezett befejezési dátuma: 2022. november 30.

Projekt azonosító száma: TOP-5.3.2-17-BK1-2019-00002

HÍREK

SIKERES 40. ORBÁN-NAPI BORÜNNEP ÉS MI NAPUNK A HAJÓSI PINCEFALUBAN

Hajós betelepítésének 300. évfordulóját ünnepli
Idén négy évtizedes hagyomány, hogy Hajós- Pincefaluban május utolsó hétvégéjén rendezik meg az Orbán-napi borünnepet, amelyhez ezúttal számos programelemmel, Mi Napunk elnevezéssel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, az Örjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Családi Nappal csatlakozott. Hajóson hagyományosan az Orbán-napi Borünnepen hirdetik ki a borverseny eredményeit, avatják fel az új borlovagokat, mely eseményre szinte az ország összes borlovagrendje idén is a városba látogatott. A május 27-29-ig tartó borünnep különös jelentőségét nem csak az adta, hogy a pandémia szorításából szabadulva, két év kényszerszünet után végre korlátozások nélkül lehetett nagyrendezvényt tartani, hanem hogy Hajós idén ünnepli betelepítésének 300. évfordulóját. A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a vasárnapi gyermeknapra figyelemmel több, a kicsiknek szóló izgalmas program várja a családokat.
Az alapos szervezést, előkészületeket, no’ és persze a borús, esős időt látva és tapasztalva Szent Orbán azért megérdemel egy kis dorgálást. A rendezvény fő sodrának számító szombati napra a hőmérséklet legalább 10 fokot zuhant, a péntek este kezdődő esőzés pedig egészen szombaton 12:30-ig kitartott. Az érdeklődés ennek ellenére nem lankadt, de azért a szabadba tervezett bábszínházat a Cabernet Látogató Központba kellett áthelyezni. 

Szombaton reggel 9 órára készen állt a borutca és a kézműves vásár, és elindult a Nyitott pincék bortúra, amelyhez a jegyeket elővételben, illetve a Látogató Központtal szemben lehetett megvásárolni.Hogy a hajósi bor nem csak egy termék, hanem a helyi identitás egyik letéteményese, azt az is bizonyította, hogy Európa egyik legnagyobb összefüggő pincerendszere és a hajósi bor távolabbi településekről is sok baráti társaságot vonzott. Mégpedig azért, mert mindezt évszázadok tradíciói érlelték, a hajósi bor, a borászat mesterségének titkai és az ezt megalapozó sváb hagyományok és kultúra híre messze a város határain túl mutat.

A Cabernet parkoló és teraszán berendezett mesebusz, a népi játékok, bábelőadás, a Lóca együttes gyermekkoncertje, a Kacagó Bábszínház műsora, valamint az egészségügyi felmérés és tanácsadás, Kiskunmajsa kézműveseinek bemutatkozása egész nap vonzotta a látogatókat. 

A 12 órakor kezdőd Simson motoros felvonulás elsősorban az idősebb korosztályokban keltett nosztalgikus érzéseket, ám a megyei önkormányzat sátra előtt kiállított Simson motorkerékpárokra - természetesen álló helyzetben - a kicsik is szívesen felkapaszkodtak.

Délután 2 órakor aztán megkezdődött az eseményre érkezett borlovagrendek felvonulása, amelynek középső állomásán, az alkalomra virágdíszbe öltöztetett Orbán szobornál Estók Mihályné polgármester és Bányai Gábor országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket. 
A szónokok nem feledkeztek meg arról, hogy Szent Orbán, a borászok védőszentje idén mintha nem jól végezné a dolgát, hiszen szerdán komoly jégeső zúdult a településre, amely szerencsére a szőlőültetvényekben csak kisebb károkat okozott. 

A polgármester felidézte, hogy sorrendben 2020-ban lett volna a 40. Orbán-nap, azonban a járvány miatt 2 év kényszerszünet következett. 

A hajósi Orbán–nap Bács-Kiskun, és talán az ország egyik legnagyobb hagyományokkal bíró ilyen jellegű rendezvénye”– mondta a polgármester, hozzátéve:

Az idei Orbán-nap ezért is jelentős, mert most tartjuk Hajós betelepülésének 300. évfordulóját. Honfoglaló sváb őseink a dokumentumok szerint 1722-ben jelentek meg Hajóson, ők voltak az úttörők, és ezen az akkor mocsaras, nehéz terepen mégiscsak úgy döntöttek, hogy egy lakható, élhető települést építenek, benne a mai pincefaluval."A polgármester végezetül kijelentette: 

Ha kisbalták esnek az égből, akkor is itt maradunk és ünnepelünk ezen az Orbán-napon! Legrosszabb esetben behúzódunk a pincék mélyére, és hogy ott jó boraink vannak, azt hamarosan igazolja majd az eredményhirdetés.”– zárta beszédét Estók Mihályné.

Miután bemutatták az idei év borkirálynőjévé választott Nebl Evelint, aki a hajósi Szent Imre Általános Iskola 8/B osztályos tanulója, és kimagasló, kiváló tanulmányi eredményével és közösségi munkájával érdemelte ki a megtisztelő címet, a Hajósi Szent Orbán Borlovagrend királynőjét is köszöntötték, aki Nagy István, a Hegyközség vezetőjének és Knehr István hegybírónak segített a díjak átadásban.

Nagy István elmondta: a Hajósi Hegyközség 2022. május 3-án tartotta meg a Hegyközség Borversenyét, amelyre

56 TERMELŐ, 247 MINTÁVAL NEVEZETT BE. HÁROM NAGY ARANYÉREM, 77 ARANY, 121 EZÜST, 41 BRONZ ÉS ÖT OKLEVÉL ELISMERÉS SZÜLETETT. 

Az oklevelek átadása már május 6-án megtörtént, így ezúttal csak a jelenlévő aranyérmeseknek adják át a díjakat és a vele járó oklevelet. 

Mint egyebek mellett elhangzott,

A BECK PINCE MERLOT 2021 BORA ARANYÉRMET KAPOTT, EGYÚTTAL EZT VÁLASZTOTTÁK A KASTÉLY BORÁNAK IS. 

BERECZ JÓZSEF MERLOT ROZÉ BORA A KISTERMELŐI ORBÁN-SZOBOR LOCSOLÓBOR CÍMET ÉRDEMELTE KI.

HELTAI GÁBOR 2018-AS VÖRÖSBORA NAGY ARANYÉRMET KAPOTT, ÉS 94,4 PONTTAL A VERSENY CHAMPION-DÍJAS BORA LETT.

A HODOVÁN PINCE MERLOT CABERNET FRANC 2020. ÉVJÁRATÚ VÖRÖSBORA ARANYÉRMET KAPOTT, EGYÚTTAL A BORVIDÉKI BORVSERSENYEN, 91 PONTTAL A LEGMAGASABB ÉRTÉKELÉSŰ VÖRÖSBOR CÍMET ADOMÁNYOZTÁK SZÁMÁRA.

A HUBER PINCE KÉKFRANKOS 2021-ES ÉVJÁRATÚ VÖRÖSBORÁT  LOCSOLÓBORNAK, ÉS A VÁROS BORÁNAK IS MEGVÁLASZTOTTÁK.

KISS ERNŐ 2021-ES KÉKFARNAKOS VÖRÖSBORA ARANYÉRMET KAPOTT ÉS KISRTERMELŐI LOCSOLÓBOR LETT, VÖRÖSBOR KATEGÓRIÁBAN.

A KOVÁCS BORHÁZ ADÓRAKTÁROS FEHÉR LOCSOLÓBORA A CSERSZEGI FŰSZERESE LETT.

A MATOS PINCE KAVALKÁD ROSE BORA LETT AZ ADÓRAKTÁRI LOCSOLÓBOR, EBBEN A KATEGÓRIÁBAN.

A borversenynek a Rittgasszer pincészet lett - több aranyérem mellett - a legeredményesebb pincészete. 

Schönfelder Ferenc Furmint jégbor 2021. bora aranyérmet kapott és ez lett a kistermelői fehér locsolóbor. 

A Szemerei pince Cabernet Franc bora nagy aranyérmet szerzett és a Champion - díjas bor kategóriába sorolták. 

Az eredményhirdetés végén a Hegyközség vezetője Koch Csabát abból az alkalomból köszöntötte, hogya Hajós-Bajai Borvidék elnökét május 24-én, kedden a Magyar Borakadémia elnökévé választották. 

Az Orbán - szobornak a díjnyertes borokkal történt meglocsolását követően az egyes borlovagrendek - a Hajósi Fúvószenekar által előadott indulókra - a főszínpadhoz vonultak, ahol az idei év borlovagjait avatták fel. 

A Hajósi Szent Orbán Borlovagrend 2022-ben Matos Patrikot, Wiczker Ádámot és Báthori Balázst avatta borlovaggá, a három borász bemutatkozását és a próbák kiállását követően tettek fogadalmat. 

A nagyszínpadon a műsor a Hajósi Fúvószenekar és a Hajósi Hagyományőrző Sváb Énekkar fellépésével folytatódott, majd a Megyébe bújva című divatbemutató következett, Bács-Kiskun motívumainak ruhán történő megjelenítésével.

Az est hátralévő részében a Milogra-Santana Tribute Band, majd a fő attrakció, Keresztes Ildikó koncertje következett, akkor már több száz néző jelenlétében.
A hajósi 40. Orbán-napi forgatag kitartó közönségét az Éppen ráérünk zenekar hajnali 3 óráig szórakoztatta. 

Az Örjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Családi Napja programjairól külön cikkben számolunk be.

POLGÁRMESTEREK SZAKMAI FÓRUMA, LAJOSMIZSE, 2022. ÁPRILIS 21.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében több éves hagyománya van a Polgármesterek Szakmai Fórumának. A tavaszi és őszi eseményen megyénk településeinek vezetői, alpolgármesterei és jegyzői teszik tiszteletüket. A 2022-es tavaszi rendezvénynek a lajosmizsei Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar adott otthont. 
A két napos fórumon neves előadók, elismert szakemberek hozták el azokat az információkat, tudnivalókat, jó gyakorlatokat, amelyek segítik a települések vezetőinek munkáját, a helyi közösségek, valamint a települése fejlődését. 
A szakmai fórum első napja Rideg László megyei elnök köszöntőjével indult, aki beszédében kiemelte, hogy ez a tizedik alkalom a polgármesteri találkozásokra, 2 év kihagyás után, amelyet a pandémia okozott. A korábbiakban Kiskőrösön, Lakitelken és Zomborban is rendeztek már fórumot, közeljövőben pedig a tervek között szerepel egy Kolozsvárott megrendezett polgármesteri fórum.
A közgyűlés elnöke beszélt megyénk óriási fejlődéséről, amelyet az elmúlt évtizedben ért el és így már jelenleg, az előkelő ötödik helyen áll a megyék között. Az elmúlt uniós ciklusban már 600 projekt került megvalósításra, amelyet a megyei önkormányzat koordinált.  A közel 100 milliárdos beruházási keret lehetővé tette, hogy Bács-Kiskunban az összes településen megvalósulhattak településfejlesztési (TOP) beruházások. Az elnök bevezetőjében kiemelte azokat az Örömteli adatokat, amelyek megmutatták, hogy megyénkben nőtt a lakosságszám, a házasságkötések és a gyermekszületések száma. 
A Polgármesterek Szakmai Fórumát megtisztelte jelenlétével Petőfi Sándor is, akivel az előadások szünetében kötetlen beszélgetéseket folytathattak a vendégek, de sok közös fénykép is emléket állít ennek a napnak. 
A házigazda település nevében Basky András polgármester köszöntötte kollégáit, aki a „szamóca fővárosának” is nevezete Lajosmizsét. „Isztambul és London között félúton” cím, már régen is középpontba helyezte a várost, amely szlogent egy régi hirdetés szövegéből adoptálták, így látott újra napvilágot, mosolyt csalva sokak arcára a településvezetők között.  Napjainkban már több mint 12 ezer ember lakja a települést, ahol a nagy külterületek, ipari övezetek teszik lehetővé, hogy számos mezőgazdasági, ipari vállalkozás nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet.
A 2021-27-es programozási időszak fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást Dr. Ágostházy Szabolcs, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár. A miniszterelnökség nevében a szakember kifejtette az uniós források jelentős fejlesztéseket hoztak Bács-Kiskun megye mind a 119 településére. Kormányzati támogatások reflektálásánál a megyei önkormányzat és az országgyűlési képviselők aktív munkája is jelentős szerepet kap. 11 év alatt csaknem a felére esett vissza a munkanélküliség, a rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetése pedig hozzájárult a mélyszegénységben élők életszínvonalának érdemi javításához. 
A négy leghátrányosabb magyarországi régióba jelentős Eu-s források érkeznek a következő években, a helyreállítási alapból pedig a közlekedésre, egészségügyre, oktatásra és zöld fejlesztésre lesz lehetőségük a városoknak, községeknek.  Mindezek mellett a településfejlesztés és a turisztika is kiemelt fontossággal bír a kormányzat részéről. A magyar cél, hogy 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon Magyarország!
„Plusz-on innen, TOP-on túl, újdonságok az új területi programban” volt a címe Kicsiny László előadásának. A BKMFÜ Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője a Bács-Kiskun Megye Előzetes Integrált Területi Programjának 2021-2028-as szakaszáról beszélt, ami a megyénkre jutó fejlesztési (TOP Plusz) források közel 100 milliárd forintos keretének és felhasználásának alapvetéseit rögzíti. A programban az élhető települések, a helyi gazdaságfejlesztés, a belterületi utak fejlesztése, a helyi és térségi turizmusfejlesztés, a szociális célú városrehabilitáció, az energetika, a gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése, a helyi egészségügyi és a szociális infrastruktúra fejlesztése szerepelnek.  

Különleges építészeti stílus jellemzi Katkics Tamás építész, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnökének munkásságát. Előadásában a közösségi épületek tervezésének jó gyakorlatait mutatta be a meghívottaknak. Az építész többek között az „Év Homlokzata 2021" pályázaton a Baumit Kft. különdíját kapta, az általa tervezett szabadszállási Mézeskalács Bölcsőde homlokzatáért, de az Ő nevéhez fűződik a Tökház óvoda felújítása is. Az építész célja a gyerekek elvarázslása volt az épülettel, amelyből nem is akarnak a nap végén hazamenni. Színes, mesés, gazdag formai világot álmodott meg a létesítményekre, amelyek a városképet is színesítik. 

Szabó Csaba főosztályvezető, a Pénzügyminisztérium RFP Programvégrehajtási Főosztályáról a településfejlesztési (TOP) zárás és TOP-Plusz aktualitás témakörében tájékoztatta a települések vezetőit. Az uniós ciklus zárásával kapcsolatos teendőkre hívta fel figyelmet, többek között a pályázatok fizikai előrehaladásáról, a sikeresen lezajló zárásokról, a határidőkről és a jogerős használatba vételi engedélyekről. 

A Digitális Jólét Programot mutatta be Dr. Gál András Levente szakmai vezető. Hat és fél éve jött létre ez a program, melynek fő célja, hogy a magyar nemzet nyertese legyen a digitalizációnak. Magyarország tagolt településes struktúrával rendelkezik, de a Magyar Falu programnak köszönhetően sokan választják a városok helyett a kis települési életet. Ehhez csatlakozik a digitális Magyar Falu program is.

Dr. Czermann János projektvezető, a Digitális Termelői Piac NKft. ügyvezetője Élelmiszerellátás-fejlesztési programról, a magyar (termelői) élelmiszer és a helyi termelők, előállítók árualapjának új típusú integrációjáról tartott előadást. A program termelőket, élelmiszerellátókat segítő elképzeléssel jött létre, a Széchenyi Egyetemmel együttműködve. Az ágazati célkitűzések között az átlagos (kb. 500 km) élelmiszerút hosszának csökkentése, a magyar termékek arányának növelése és az integrált értékesítés alacsony mértékének javítása szerepelnek.
A szakmai fórum első napját Hegedűs Márta a Homo Regius Tanácsadó Iroda vezetési tanácsadója, ügyvezető igazgatójának a „Munkahelyi stressz csökkentés a szolgáltató önkormányzatért” című előadása zárta. Kitért a szakmai hitelesség fontosságára, a partnerségre, a nyilvánosság és az emberi minőség szerepére is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a depresszió 2030-ra a világ vezető betegsége lehet. Olyan változó világot élünk, ami kiszámíthatatlan előre és ebben a pandémia időszaka is nagy mértékben is közrejátszott. 
A jegyzői szekció külön programjában dr. Bajmócyné dr. Balázs Tímea a 2022. április 3-i országgyűlési választással és az országos népszavazással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg előadásában, valamint kitért a felkészülésre, az időközi választásokkal kapcsolatban.

Pénteken, április 22-én tovább folytatódott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében megvalósuló Polgármesteri Szakmai Fórum Lajosmizsén, melynek célja többek között, hogy a megye polgármesterei első kézből értesüljenek a településeket érintő aktualitásokról és a fejlesztési lehetőségekről. Az elhangzott előadások, szakmai értekezések a polgármesterek mindennapi munkáját segítik friss, naprakész információkkal. A bemutatott jó gyakorlatok feltérképezése által pedig a településvezetők új megoldásokat ismertek meg, melyeket felhasználva tovább fejleszthetik térségünket. A szakmai fórumon a településvezetők közössége is erősödött. A csapatépítő programoknak, a találkozásoknak, a tapasztalatcseréknek köszönhetően tovább erősödhet Bács-Kiskun megye is!

Sokak számára ismerős a megyei önkormányzat „Bács-Kiskun boldoggá tesz” mottója, hiszen az évek során ez a szlogen beépült a köztudatba. Valóban fontos, hogy térségünk lakosai boldogok legyenek, ezért a szakmai fórum keretében a polgármesterek a szeretet és a boldog település közötti kapcsolatról hallhattak előadást Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft. elnökének jóvoltából. Megismerhettek egy minta programot – a Kristályvölgy Faluközösség Szeretetfalu programját. A Kristályvölgy Faluközösség nyolc település összefogásának köszönhetően Veszprém megyében, a devecseri és pápai kistérségben jött létre, hogy közös erővel többek között egészségfejlesztő, a családi életet erősítő, a születések számát növelő és önellátásra tanító programokat indítsanak. 
Fonyadt Róbert, a Zala megyei Milejszeg község polgármestere előadásában bemutatta 310 lakosú települését és ismertette az utóbbi évek fejlesztéseit. A polgármester beszélt Milejszeg közösségi életéről, rendezvényeikről, azok szervezésének módjáról. Többek között büszkén árulta el azt is, hogy – mivel a falu összes portáján található gyümölcsfa – Milejszeg néhány éve megkapta a Tündéri település címet. 
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója az önkormányzatok és a KEFAG Zrt. kapcsolódási pontjairól tartott előadást. Az országosan ismert erdőgazdaság közel 60 ezer hektár állami erdőterületet kezel Bács-Kiskun megyében, 83 önkormányzattal van kapcsolatban. A jelenlévők megismerhették az erdőgazdaság munkáját és együttműködési lehetőségekről is hallhattak.
Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézet Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens a polgármesteri protokoll rejtelmeibe avatta be a résztvevőket. A jelenlévők tanácsot kaptak a mindennapi és a kevésbé mindennapi helyzetekre. Többek között hallottak a köszönési módokról, a helyes kézfogásról, és a megjelenés szabályairól. Szó esett a hivatalos e-mailek formai követelményeiről, valamint az online és a hagyományos értekezletek illemrendjéről.
Bőhm Kornél, a Magyar Public Relations Szövetség kommunikációs szakértője a márkaépítésről tartott érdekes előadást. A szakértő szerint mindenkinek van személyes márkája, amiről megismerik és az építésének az eszköztára pedig rendkívül széles. 
Kaszás Péter, a TeamGuide Menedzsment Tanácsadó Iroda Kft. alapítója, vezetéspszicholóiai szakértő, a munkatársak ösztönzésének módszereiről beszélt előadásában. A jelenlévők olyan vezetői szemléletet és konkrét motivációs módszereket ismerhettek meg, amelyeket majd a gyakorlatban is tudnak alkalmazni.

Online polgármesteri fórumot tartottak a Bács-Kiskun megyei településvezetők részére

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a tavalyi fórum kényszerű kihagyása után, a hagyományokhoz ragaszkodva, az idén is megszervezte a Polgármesterek Fórumát. Az eredetileg Kecskeméten, a Hírös Agórába tervezett szakmai találkozó online térbe kényszerült, melyhez rugalmasan alkalmazkodtak a résztvevők, akik több mint százan tisztelték meg figyelmükkel az előadókat. A fórum célja, hogy együtt gondolkodásra motiválja a meghívott polgármestereket, jegyzőket, projektmenedzsereket, jó gyakorlatokkal, friss információkkal segítse a településvezetők mindennapi munkáját, segítséget nyújtson a feladataik megoldásában.  

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A közgyűlés elnöke beszámolt az elmúlt időszak, megyénkben megvalósuló fejlesztéseiről. 

Mint elmondta, 600 nyertes pályázatot adtak be a települések, amelyek által több mint 100 milliárd forintos TOP pályázati forrás érkezett megyénkbe.  Ezek egy része már sikeresen le is zárult, és ezáltal  megyénk minden településen történtek kisebb-nagyobb fejlesztések, beruházások. Az elnök beszélt az elkövetkező, 2021-2027-es pályázati ciklusról, amelyhez már települési és megyei szinten is elkészültek a fejlesztési elképzelések.  Az elnök bemutatta az elmúlt esztendők sikeresen megvalósult megyei programelemeit, amelyek révén többek között 144 helyszínen volt lehetőség a  tanyás térségekben a vízminőség vizsgálatára. Beszélt a sikeresen megvalósult gazdaságfejlesztési és közösségépítési programokról a Boldogulj Bács-Kiskunban, Bács-Kiskun hazavár akciókról, a négy konzorciumban elkészült receptkönyvek sorozatról, irodalmi képzőművészeti pályázatokról, közösségfejlesztési- és esélyegyenlőségi-, felzárkózási tervekről, klíma- stratégiáról, amely a klímakódexeken keresztül került összefoglalásra. Népszerű volt a megyei ösztöndíjrendszer, amelyben több száz fiatal kapott támogatást tanulmányaihoz.

119 településen meséket, legendákat gyűjtöttek a szakemberek, amely mára míves mesekönyvben öltött testet és további művészi könyvek vannak készülőben. 11 járásban zajlottak sportesemények az Egészséges Bács-Kiskun jegyében, a megyei motívumok felhasználásával pedig egyedi  ruhakollekció készült. A Meseföld-Élménybusz által már közel harminc településen ismerhették meg a megyei identitás fejlesztésére tett lépéseket. Az elmúlt évek értékgyűjtése nyomán mára már közel 300 megyei érték gazdagítja a közösséget.

Az elnök kiemelte a településekkel való kiváló együttműködést,
hangsúlyozta, hogy továbbra is arra törekszik a megyei önkormányzat, hogy megyénk olyan hely legyen, ahol jó élni, ahova jó érkezni és egészséget, élményt nyújt az ide érkezőknek.  Biztonságos otthont, kiszámítható jövőt jelent az itt élőknek. 

A fórum első napján hat előadást hallhattak az érdeklődők, a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program témaköreiben, illetve megyénk jövőjét érintő egyéb fejlesztési területek is górcső alá kerültek.

Oláh Gábor regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a 2014-2020-as ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eredményeire építve, annak tematikáját felhasználva mutatta be az elkövetkező pályázati ciklust, a TOP plusz programot, melynek célja a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása, a legkevésbé fejlett megyék és elmaradott térségek területi fejlesztése, a kedvezőbb helyzetű térségek pozíciójának erősítése mellett.  A legfontosabb változás, hogy a korábbi időszak indulásától eltérően, már idén megjelentek az első felhívások a TOP plusz keretében, melyre a megszokottól szorosabb határidőkkel  pályázhatnak a települések. Egyszerűsödött a pályázatok, a felhívási rendszer eljárási rendje is - hangsúlyozta az államtitkár, aki bízik a hatékonyabb pályázati lebonyolításban és megköszönte a megyei önkormányzat professzionális támogatását, mellyel a településeket segíti.

Stefán László a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály vezetője, a 2027-ig tartó új fejlesztési ciklusra vonatkozóan, az újabb fejlesztési lehetőségekről beszélt. Ezt az időszakot a TOP Plusz program fogja össze, melyek a települések számára épület-korszerűsítésekkel, óvodák és bölcsődék fejlesztésével, valamint a fenntartható közlekedéssel, turizmussal, ökoturizmussal, zöld infrastruktúra, zöld város témakörrel, szociális célú projektekkel, belterületi utak fejlesztésével, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésével kapcsolatosan nyújthatnak támogatást.
A TOP plusz felhívásaiból már hat megjelent, de folyamatos a közzétételük még az idei évben.

Tabajdi Márton, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Ellenőrzési és Módszertani Főosztályának vezetője a TOP Plusz eljárásrendi újításait járta körbe, számos jó tanácsot adva pályázatok benyújtásához.