Földtani feltárás – Varangykő Túraútvonal Csólyospálos
A Duna-Tisza közi hátság DK-i lejtőjére települt Csólyospálos község, melynek határában a darázskő világviszonylatban is jelentős, nagy kiterjedésű természetes előfordulásával találkozhatunk.
A Duna-Tisza közi hátság DK-i lejtőjére települt Csólyospálos község, melynek határában a darázskő világviszonylatban is jelentős, nagy kiterjedésű természetes előfordulásával találkozhatunk.
A falutól mintegy 1,5 km-re ÉK-re egy tágas, ÉNy-DK-i irányban elnyúló, 3 km hosszú deflációs medence húzódik. Ennek középső részét hajdan szikes tó töltötte ki. A környék kővágói – fölismerve a kőelőfordulást – évtizedeken át bányászták itt ezt az értékes építőanyagot. A falu melletti feltárás egy felhagyott kőfejtő (bánya), melynek anyagát – a kb. fél méter vastag fedőréteg elhordása után – kézi szerszámokkal fejtették ki. A terület 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp kőzettani típusszelvény.
A szilárd építőkőzeteket gyakorlatilag nélkülöző – és a hegyvidéki bányaterületektől is igencsak távol fekvő – Duna-Tisza közén az Árpád-kor óta folyamatosan bányászták a darázskövet. Számos Árpád-kori, nem ritkán a tatárjárás idején elromosodott, vagy késő középkori templom alapozása és falazata épült darázskő felhasználásával.
A Csólyospálosi Földtani Feltárás megközelítését túraútvonal segíti. A Varangykő túraútvonal bebarangolása során hiteles képet kaphatunk a darázskő természeti és néprajzi örökségéről. A túrázni vágyókat az útvonal mentén elhelyezett információs tábla segíti a tájékozódásban. Aki ellátogat ide, nemcsak egy geológia időutazásnak lehet tanúja, hanem megfigyelheti az egykori szikes tó még napjainkig is fennmaradt színes élővilágát, egy elfelejtett mesterség és népi építészet gazdag szeletét.

