Szüreti bál

Szüreti bál

Zsana - Kiskunhalasi járás

A több mint 60 éves múltra visszatekintő hagyományőrző rendezvény fő attrakciója a dédszüleink által készített és előadott műsor évről évre történő megelevenítése. Idén már a dédunokák játsszák azokat a szerepeket, amik közel 60 éve születtek.

Kapcsolat

Zsana

Több Kevesebb chevron down

chevron down

Június

10

Szombat

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Kecskemét - 09:00 - 12:00

Június

10

Szombat

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Kecskemét - 18:30 - 22:00

Június

11

Vasárnap

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Tázlár - 09:00 - 12:00

Június

17

Szombat

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Fülöpháza - 06:00 - 10:00

Június

24

Szombat

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Madaras - 07:00 - 16:00

Június

24

Szombat

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kunpeszér - 08:00 - 12:00

Június

30

Péntek

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Bugac - 19:30 - 23:00

Augusztus

19

Szombat

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Kiskunfélegyháza - 09:00 - 22:00

Szeptember

01

Péntek

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

14:00 - 15:30

Szeptember

08

Péntek

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,Azt gágogja, hogy taliga.Paradicsompaprika.Papucsba jár a liba.

Kiskunfélegyháza - 12:00 - 23:59

Szeptember

16

Szombat

Pincenyitogató

Őszi pincenyitogató a Pincefaluban!

Hajós - 14:00 - 23:00

Szeptember

23

Szombat

Tartósszegfű Nordic Túra

Nordic walking túra Szankon!

07:00 - 15:00

2023. 06. 08.

Medárd

Az egyik legismertebb népi hiedelem szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. Jelentős mennyiségű csapadékra a következő napokban is számítani kell: a katasztrófavédelem a vármegyéből az átlagosnál jóval több riasztást kapott.

2023. 06. 08.

Részletek

Kelebia

2023. 06. 07.

250 millió forintot kap Kelebia külterületi utak építésére

Negyedmilliárd forint kormányzati támogatást kapott a déli határ menti település külterületi utak fejlesztésére – tudatta Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

2023. 06. 07.

[ Kelebia ]

gazdaságfejlesztés

Részletek

Tiszakécske

2023. 06. 06.

Egyre több a gyermek: új főzőkonyhát kell építeni Tiszakécskén

Egy 600 adagos új főzőkonyhát és egy több mint 140 férőhelyes étkezőt építenek Tiszakécskén. Korábban nem volt elegendő férőhely a gyermekek étkeztetésére – a TOP Plusz forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően ez most megoldódik.

2023. 06. 06.

[ Tiszakécske ]

TOP-fejlesztések

Részletek

Kiskunhalas

2023. 06. 06.

Befogadó játszótér épül a Sóstónál – további fejlesztésekre is pályáznak

Többfunkciós játszótér épülhet hónapokon belül a kiskunhalasi Sóstónál. A hírt Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Fülöp Róbert polgármester jelentették be. A Szerencsejáték Zrt. támogatja a 60 millió forintos beruházást. Már az ország több pontján működnek hasonló befogadó játszóterek, ahol ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játék élményén keresztül ismerhetik meg egymást.

2023. 06. 06.

[ Kiskunhalas ]

Részletek

Bugac

2023. 06. 06.

Pásztorok és betyárok nyomában a Petőfi emlékév alkalmából

Hogyan éltek elődeink az egykori "Kecskeméti pusztákon" ? Erre ad választ ez a néprajzi tárgyú séta.

2023. 06. 06.

[ Bugac ]

Részletek

2023. 06. 05.

TOP Plusz: így vonzza a vállalkozásokat Tázlár

55 millió forint fejlesztési támogatást nyert el Tázlár önkormányzata a TOP Plusz programból. Az összeget egy új ipari terület kialakítására használják fel – az alacsony iparűzési adó mellett ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a betelepülésre.

2023. 06. 05.

TOP-fejlesztések

Részletek

A tanösvény a Tőserdei Holt-Tisza (Szikra) hídjától indul. A sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. Hossza: 3500 méterMegközelítés: A Lakitelek-tőserdei üdülőtelep Kecskemétről a 44. számú főúton és vasúton is elérhető. A tanösvény a tőserdei híd mellett indul. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi. A tanösvények, valamint a jelzett turistautak mind kitűnő lehetőséget nyújtanak a természet felfedezésére. A 3,5 km hosszú Kontyvirág-tanösvény tájékoztató táblákkal ellátott, sárga félkör jelzésű hurokszerű útvonal, mely a holtág és az ártéri erdő megismerésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. A magasabb térszintek a Tisza mente ma már ritka tölgy - kőris - szil keményfa ligeterdejét őrzik. Aljnövényzetében él az alföldön ritka kontyvirág, a madarak közül a szürke küllő és a fekete harkály.Az árvízjárta, vízparti területek maradványerdeje a fűz- és nyárfákból álló puhafa ligeterdő, mely baglyok és ritka denevérek otthona. A nyílt vízfelületek, morotvák szép növénye a tavi- és tündérrózsa. E területek ritkaságnak számító lakója a réti csík. A fokozottan védett Alpári-réten gémfélék fészkelőtelepe található. Állomások:1. Szikra és az Alpári-rét2. Fűz-nyár ligeterdő3. Tölgy - kőris - szil ligeterdő4. Majális rét5. Földtani jellemzők forrás: www.knp.hu

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidralesen kívül még horgászatra is lehetőség van. Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfalt út vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.Állomások száma: 5 Egész évben látogatható, közelében egy nagyszerű halászcsárda-étterem áll, ahol a gasztronómiai élvezetek sem maradnak el. Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül. A tanösvény a bronzkor közepén, a Vatya-kultúra népe építette és lakta földvár megismerését segíti.Hossza: 300 méterMegközelítés: Az Árpád tér mellett levő várdombon levő tanösvény a bronzkori földvár maradványait mutatja be. Állomások: 1. A bronzkor2. A bronzkori vár3. A középkori vár4. Élet a bronzkorban5. A bronzkori település6. Az Alpári-rét madárvilága A terület kialakításában elsődleges szerepet a Tisza folyó játszotta, mely kb. 15 000 évvel ezelőtt kanyargásai során – romboló és építő munkája következtében – 5-10 km széles területet alakított át. A folyó oldalirányú mozgása következtében több helyen is elérte a Duna-Tisza közi Hátság peremét, így Tiszaalpárnál a Templomdomb lösz anyagát mosta alá. Ezeken a helyeken a folyóvízi üledék és a Hátság üledéksora meredek partfallal találkozik, mely magaspart Tiszaalpártól egészen Csongrádig követhető. A Tisza jelenleg kb. 4 km távolságra folyik, ez azonban a XIX. század közepi vízszabályozások eredménye, addig a folyó közvetlenül a falu mellett, a magas löszterasz aljában folyt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet Alpáron a Várdomb oldalából ástak ki. Kada Elek első feltárása során 1900 és 1905 között bronzkori leleteket és két avar kori sírt talált a földvár területén. 1949-ben Patay Pál, 1974-75-ben Bóna István, 1977-ben Nováki Gyula végeztek ásatásokat a Várdomb platójának északkeleti és déli részén és a nyugati sánc területén. Az ásatások során középső bronzkori települések házai kerültek elő. Az 1949-ben és 1977-ben elvégzett sáncátvágások azt mutatták, hogy az eredetileg faszerkezettel rendelkező földmű a településsel együtt a középső bronzkori vatyai kultúra III. időszakában épült. Régészeti kutatás a földváron A vár jelenlegi alapterülete távolról sem felel meg a kb. 3500 évvel ezelőtt kialakított sáncokkal és meredek partfallal védett településnek. Valószínű, hogy az eredeti várnak a Tisza által formált ártér eróziós munkájának következtében csak 2/5-e maradhatott meg napjainkra. A régészeti feltárások során nem sikerült tisztázni a Várdomb erődtelepe és a Templomdomb nyílt telepének viszonyát. A fúrások azt mutatják, hogy a Templomdombon az egykori őshumusz felett a Várdomb belső rétegeződésével közel azonos szintemelkedés van. Ennek alapján valószínűleg a bronzkori vár fennállása idején a Templomdombon egy kisebb külső település létezett, mely elszórt házakból és vermekből, csűrökből, istállókból állt. A késő bronzkorban elnéptelenedett telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi megtelepedésnek a Várdomb területén. A népvándorlás korában feltehetőleg a Templomdombon sátrat verő avar nagycsalád használta a Várdombot temetkezőhelyül. A hely honfoglalás előtti jelentőségéről Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Zalán bolgár fejedelem tulajdonában állt, kinek seregét a honfoglaló Árpád űzte el erről a vidékről 894-ben. Bóna István feltételezi, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század (a legkorábbi lelet a XII. század elejére keltezhető), jelentőségét pedig már a XIII. században – a tatárjáráskor – végleg elveszthette. A vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb. A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg. Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a Várdombon. A megtalált késői cserepek és egy kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakhatták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül, és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása valamikor a XVI-XVII. századra tehető. Látnivaló a környéken: Árpád kori falurekonstrukció, Tiszaalpár A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó. forrás: knp.hu

A három és fél kilométer hosszú ösvény a halastavak és a környező élőhelyek növény- és állatvilágába nyújt betekintést. Hossza: 3500 méterMegközelítés: Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. km-énél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. (GPS: 46°35’43,57” É, 19°55’16,65” K) Az út mellett álló tanyasi iskolaépület udvarán áll az első tábla. A tanösvény egész évben járható. Vöcsök-tanösvény: A 781 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak területe kb. 220 ha. A legfőbb vízszállító és lecsapoló csatorna a Dong-éri-főcsatorna, ami egyfajta zöld folyosóként is szolgál az állatvilág számára. A tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő és táplálkozó hely. A homoktalajú hátakra telepített nemes nyár- és akácerdő foltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok odúlakó fajoknak pl. szalakótának, zöld küllőnek, a fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont. A tanösvény állomásai: 1. A Dong-éri –főcsatorna 2. A Péteri-tó története 3. A Péteri-tó, mint halastó 4. A Péteri-tó madárvilága 5. Szőrmés várlakók Érdekesség: Egykor egész Európában elterjedt állat volt a vidra . Mára élőhelyük beszűkült, számuk jelentősen megfogyatkozott. Hazánk egyelőre európai viszonylatban vidra nagyhatalomnak számít, ami nem azt jelenti, hogy nálunk annyira jó lenne a helyzetük, hanem azt, hogy a többi országban elszomorító a sorsuk. A nálunk élő vidrafaj hossza 1 méter körül mozog, vállmagasságuk 25-30 centiméter, súlyuk 6-16 kg, de találkoztak 23 kg-os vidrával is. Megnyúlt, karcsú, de mégis erőteljes testfelépítésű, menyétféle ragadozó emlős. Feje gömbölyded, fülkagylói a bundájából alig emelkednek ki, és amikor a víz alámerül bezáródnak. Ujjai között úszóhártyák feszülnek. Bundája rövid szőrű és annyira tömött, hogy nem hatol át rajta a víz. Színe felül sötétbarna, alul világosabb, álla és felső ajka világos foltos. A vidrák kitűnő úszók. Éjszaka jár zsákmánya után, ami elsősorban kisebb-nagyobb halakból áll, de ha nincs hal, elfogyasztja a békákat, kisebb vízi madarakat és azok tojásait is. Májusban hozza világra utódait, általában 2-3 kölyköt ellik, a kicsik szeme 10. napon nyílik ki. Rendkívül intelligens, mozgékony állatok 6. Erdők a Péteri-tó környékén Érdekességek: Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. 7. Víz, víz, tiszta víz Érdekességek: Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a csíkászat. A nagy mocsarak lecsapolása óta ez a foglalkozás kiveszettnek számít. A 30-40 centiméteresre is megnövő réti csík volt az alapanyaga a ma már ismeretlen csíkos káposztának. A réti csík oxigénszegény vízben is képes megélni,mert a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A halászok is éppen ezt a tulajdonságát használták ki. Megtisztítottak egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezték vesszőből font varsájukat. A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának. A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában. Hazánkban védett halfaj. Élet a szikeseken 8. Récés szék Érdekesség: a szikesek rovarvilága: A szikes tavak zavaros vizében a gerinctelen fauna legnépesebb csoportját, a mezozooplanktont elsősorban a mikroszkopikus méretű evezőlábú rákok és az ágascsápú rákok alkotják. A víz nyári töményedése során jelentősen csökken a fajszám, a sótűrő kisrákok literenkénti sűrűsége viszont elérheti akár a 8-10 ezer példányt is. A nagyobb testű makro-zooplankton (1mm - 2 cm) fajai kora tavasszal jelennek meg a szikes vizekben. A nyári beszáradás következtében a sekély vízben besűrűsödött zooplankton tömeg nagy számban vonzza a különböző parti madarakat. A szitakötők ragadozó életmódot folytató lárvái a parti növényzettel fedett, sekély vízben fejlődnek. A rovarok közül a kisebb termetű törpeszúnyog lárvák, és az árvaszúnyog fajok lárvái a tófenéken élnek. A szikes vizekben nagy számban élnek vízipoloskák. A legjellemzőbb fajok a sziki búvárpoloska és közönsége búvárpoloska. A csiborok lárvái az aljzat felületén élnek, míg a kifejlett bogarak tipikus vízi életmódot folytatnak. A csíkbogarak közül a parány csíkbogár fordul elő a szikes vizekben. 9. Nyomkereső Érdekességek: A tövisszúró gébics zsákmányát karóba húzza. Tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket (gyíkokat, madárfiókákat, békákat, rágcsálókat) is megfog. Zsákmánybőség idején nem fal fel mindent egyszerre, hanem a bokrok töviseire tűzi a maradékot (innen ered elnevezése is). Mi a bagolyköpet? A baglyok elsősorban kistermetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit − a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja − egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagolyköpetek az adott fajra jellemzőek (más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy a macskabagolynak), ez alapján megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. A köpetekben levő maradványokból megállapítható például, hogy milyen rágcsálók élnek a területen. forrás: knp.hu

Bács-Kiskun vármegye egydülálló tulajdonsága, adottsága, hogy a két folyó ölelésében számos vizes attrakciót is magáénak tudhat. Tisztelve, megbecsülve és óvva a Duna és a Tisza nyújtotta lehetőségeket, őrizzük múltjának értékeit és igyekszünk új elemekkel bővíteni az ideérkezők élménytárát. Szálláshelyek tekintetében Baja a legfőbb bázis, de alkalmi szálláshelyeket a településeken is lehet találni. Ugyanakkor egynapos kirándulás keretében is kellemes időtöltésre, élményszerzésre ad lehetőséget minden település. 1. Hajómalom és Halászati MiniskanzenHelyszín: Baja, Türr István kilátóA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gasztronómiai ismeret; A Duna teljes hajózható szakaszán ez az egyetlen működő, folyóvíz által hajtott hajómalom. A skanzen Baja legszebb pontjánál, a Sugovica és a Duna találkozásánál található. Csodálatos látvány maga a sétaút is, ami a kilátóhoz vezet. 2.Népi halászszerszám-készítés, Kobolya SajtműhelyHelyszín: 6513 Dunafalva, Ady E. u. 26.A tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; gasztronómiai ismeret; A sokoldalú Pencz családból az édesapa révén népi iparművészeti tevékenységgel, a halászszerszám-készítéssel, halászeszközökkel, a fiú jóvoltából a sajtkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg Bajától délre egy kis településen, Dunafalván. Azért is számít kuriózumnak, mert a dunai halászok -bár egyre kevesebben vannak- még ma is használnak sok eszközt őseik hagyatékából. 3.Hogyan öltöttek nagyanyáink? - Bukovinai székely szálánvarrott keresztszemesHelyszín: Községi Könyvtár CsátaljaA tevékenység típusa: hagyomány éltetés A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy átmentsék az utókornak a készítés folyamatát.

A tanösvény az Orgoványi rétek változatos élőhelyeit ismerteti meg a látogatókkal. Az Ágasegyháza-Orgovány területén áthaladó piros sáv jelzésű túraútvonal Orgoványi rétek néven két jól elkülöníthető részre osztható fel, mely a homokvidék jellemző területeit mutatja be. Az Ágasegyháza külterületén elhelyezkedő Rekettye tanösvény 6 állomásból áll, mely 2,3 km hosszú.A Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában lévő tanösvény az ágasegyházi rétek tájtörténeti vonatkozásait tárja fel. A túraútvonal másik része, mely 4 km hosszúságú és 5 állomásból áll a Pimpó tanösvény nevet kapta, s Orgovány község külterületén helyezkedik el. Mindkét túraútvonal igen változatos adottságokkal rendelkezik. Hossza: 5800 mMegközelítés: A tanösvény első állomása az orgoványi Művelődési központ előtt álló információs táblától kb. 3.4 kilométerre van. Állomások:1. A csatorna élővilága2. Csíra-szék3. Az Orgoványi rétek állatvilága4. Homoki erdőtelepítések5. Homokon előforduló őshonos fás szárú növények6. Nyílt homokpuszta-gyepek További információ: www.knp.hu

Kapcsolódó Helyeken

Zsana - Kiskunhalasi járás

Zsana - Kiskunhalasi járás
Kiállítások, Kulturális örökségeink

Zsana - Kiskunhalasi járás

Zsana - Kiskunhalasi járás

Hírek

2023. 06. 08.

Medárd

Az egyik legismertebb népi hiedelem szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. Jelentős mennyiségű csapadékra a következő napokban is számítani kell: a katasztrófavédelem a vármegyéből az átlagosnál jóval több riasztást kapott.

2023. 06. 08.

Részletek

Kelebia

2023. 06. 07.

250 millió forintot kap Kelebia külterületi utak építésére

Negyedmilliárd forint kormányzati támogatást kapott a déli határ menti település külterületi utak fejlesztésére – tudatta Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

2023. 06. 07.

[ Kelebia ]

gazdaságfejlesztés

Részletek

Tiszakécske

2023. 06. 06.

Egyre több a gyermek: új főzőkonyhát kell építeni Tiszakécskén

Egy 600 adagos új főzőkonyhát és egy több mint 140 férőhelyes étkezőt építenek Tiszakécskén. Korábban nem volt elegendő férőhely a gyermekek étkeztetésére – a TOP Plusz forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően ez most megoldódik.

2023. 06. 06.

[ Tiszakécske ]

TOP-fejlesztések

Részletek

Kiskunhalas

2023. 06. 06.

Befogadó játszótér épül a Sóstónál – további fejlesztésekre is pályáznak

Többfunkciós játszótér épülhet hónapokon belül a kiskunhalasi Sóstónál. A hírt Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Fülöp Róbert polgármester jelentették be. A Szerencsejáték Zrt. támogatja a 60 millió forintos beruházást. Már az ország több pontján működnek hasonló befogadó játszóterek, ahol ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játék élményén keresztül ismerhetik meg egymást.

2023. 06. 06.

[ Kiskunhalas ]

Részletek

Bugac

2023. 06. 06.

Pásztorok és betyárok nyomában a Petőfi emlékév alkalmából

Hogyan éltek elődeink az egykori "Kecskeméti pusztákon" ? Erre ad választ ez a néprajzi tárgyú séta.

2023. 06. 06.

[ Bugac ]

Részletek

2023. 06. 05.

TOP Plusz: így vonzza a vállalkozásokat Tázlár

55 millió forint fejlesztési támogatást nyert el Tázlár önkormányzata a TOP Plusz programból. Az összeget egy új ipari terület kialakítására használják fel – az alacsony iparűzési adó mellett ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a betelepülésre.

2023. 06. 05.

TOP-fejlesztések

Részletek

Kapcsolódó eseményeink

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,
Azt gágogja, hogy taliga.
Paradicsompaprika.
Papucsba jár a liba.

Pincenyitogató

Őszi pincenyitogató a Pincefaluban!

Tartósszegfű Nordic Túra

Nordic walking túra Szankon!

Turisztika

Zsana - Kiskunhalasi járás

Zsana - Kiskunhalasi járás
Kiállítások, Kulturális örökségeink

Zsana - Kiskunhalasi járás

Zsana - Kiskunhalasi járás

Csobbanj!

Fedezd fel

Parti-túrázz

Borozz!

Aludj jól

Ízeld meg!

Településeink

©2022 BKMÖ, minden jog fenntartva.

Design by WEBORIGO