Az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához fűződő jogkövetkezmények alkalmazásának kezdő időpontja 2024. október 1. napja.

A választás eredményétől függetlenül a hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek, nemzetiségi testületek, elnökök megbízatása 2024. október 1-jéig tart. Arról sincs szó, hogy ügyvivőként, avagy korlátozott hatáskörrel járhatnának el. A júniusban tartandó választáson megválasztott személyek hivatalba október 1-jével, illetve az azt követő 15 napon belül lépnek. Az alakuló üléseket ugyanis október 15-éig kell összehívni.
Már megkezdődött a választási felkészülés, a választás kitűzését követően több csatornán is igyekeznek majd a fontos információkat a jelöltek és a választópolgárok részére is eljuttatni a választási szervek. Részben megújul az eszközpark, változás volt a kérelemkezelés terén, és a gyakorlati tapasztalatok alapján jónéhány eljárási jogszabályi változás is történt a 2022-es országgyűlési választás óta. Tekintve, hogy a közös eljárás ellenére egyes választási típusok tekintetében eltérő eljárási szabályok vonatkoznak, célszerű rövid áttekintést adni ezekről:

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgár, továbbá aktív választójoga van a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú személyeknek is. Minden szavazásra jogosult választópolgár automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti település szavazóköri névjegyzékre. 

Az a választópolgár, aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal (azaz legkésőbb 2024. február 11-én) tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat. A tartózkodási hely adatát és érvényességi idejét a lakcímkártya tartalmazza. Érdemes mielőbb meggyőződni arról, hogy amennyiben még a tartózkodási hely fennáll, az érvényességi idő (5 év) sem telt le. Amennyiben a választópolgár átjelentkezéssel szavaz (és bejelentett lakcímeiben változás nem történik), a következő önkormányzati választásig a tartózkodási helye szerinti névjegyzékben szerepel majd. (Vagyis kizárólag a tartózkodási helyén kitűzésre kerülő időközi önkormányzati képviselő vagy polgármester választáson vehet részt.) Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy külképviseleteken nem adható le szavazat, avagy levélben szavazásra sincs mód, és az átjelentkezés kizárólag a fentiek szerint lehetséges. Amennyiben a választópolgár a választás napján nem a lakó- avagy tartózkodási helyén tartózkodik, melyre előzetesen átjelentkezett, úgy az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választásban nem tud részt venni. Az átjelentkezésre a választást megelőző 9. napig (azaz 2024. május 31-én 16.00 óráig) van lehetőség és e kérelem a választást megelőző 2. napon 10 óráig vonható vissza. Ha pedig a tartózkodási helye megszűnik az állampolgárnak, automatikusan visszakerül a lakóhelye névjegyzékébe. Utóbbi esetekben tehát a lakóhelyén szavazhat a választópolgár.

-    A polgármestereket közvetlenül választjuk. 

-    A 10 ezernél kevesebb lakosságszámú településeken ún. „egyéni listás” választási rendszerben választják meg a 100 lakosig 2 fős, 1000 lakosig 4 fős, 5000 lakosig 6 fős, 10 000 lakosig 8 fős testületet. 

-    A 10 000-nél több lakosú településen a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. 

-    A 23 fős Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a megyei jogú városok választópolgárai nem vesznek részt, csak a többi település választópolgárai, továbbá a vármegyei közgyűlés elnökét majd az új testület a tagjai közül választja meg.
A képviselő-testületek és a közgyűlések létszámát a jegyzők a 2023 szeptember 1-jei lakosságszám alapján 2023. október 31-ig határozták meg, ezekről a helyi választási irodáktól, vagy a honlapokon tájékozódhatnak.

A nemzetiségi képviselők választásában az az egyébként választójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgár vehet részt, aki a választást megelőzően nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát (felvetette magát az adott nemzetiség névjegyzékébe). Átjelentkezésre itt is csak a választás kitűzését legalább 30 nappal megelőzően létesített tartózkodási helyre van mód.
Magyarországon 13 hivatalos nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében három esetben kell kitűzni a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását. Ha településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a 25 főt, avagy a 20 főt, amennyiben a 2019-es választást követően megalakult nemzetiségi önkormányzat, továbbá akkor, ha a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.
Az első két esetben a nemzetiséghez tartozók száma a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint kerül meghatározásra, míg az utolsó esetben az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szolgáltatott az NVI részére adatot.

A Nemzeti Választási Bizottság 2024. március 12-én, 8/2024. NVB határozatával tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását. Az idézett határozat a valasztas.hu oldalról elérhető, továbbá a Magyar Közlöny 2024. évi 31. számában is közzétételre került. A határozat mellékletei nemzetiségenként tartalmazzák azon településeket, ahol a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, és itt került meghatározásra a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma. Ugyancsak a mellékletek tartalmazzák azon vármegyék felsorolását, ahol a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, egyidejűleg meghatározva a területi lista állításához szükséges ajánlások számát. E szerint Bács-Kiskun vármegyében 4 nemzetiség (horvát, német, roma, román) tekintetében lehet területi nemzetiségi választás, azaz alakulhat majd 7-7 tagú vármegyei nemzetiségi önkormányzat, amennyiben a nyilvántartásba vételre kerülő jelölő szervezetek a szükséges számú ajánlást határidőben megszerzik.

Itt a vármegye egy választókerületet alkot, és listára lehet szavazni. A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet, azaz olyan a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett egyesület – a párt és a szakszervezet kivételével – amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a megjelölt nemzetiség képviselete. 

Az európai parlamenti választáson az ország egy választókerületet alkot, így átjelentkezés után az ország bármely, szabadon választott településének kijelölt szavazókörében leadhatja szavazatát, de kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét, amennyiben szavazatát a külföldi magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén kívánja leadni, sőt, ha lakóhelye külföldön van, a fogadó állam jogszabályai szerint kérheti, hogy vegyék fel az adott uniós tagállam névjegyzékébe, és ez esetben az ottani jelöltekre szavazhat. Az EU más államának polgárai, akiknek magyarországi lakóhelye van, kérhetik itteni névjegyzékbe vételüket, ez esetben ők a hazai pártlistákra szavazhatnak. 

2023. december 1-jétől megváltozott a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek ügyintézésének módja, a kérelmeket a Nemzeti Választási Iroda az automatikus döntéshozatali eljárás keretében bírálja el. Az újításnak köszönhetően az esetek többségében a választópolgárok már néhány másodpercen belül értesülhetnek a döntésről.

Folyamatosan – a választás kitűzését megelőzően is – benyújthatók például a nemzetiségi névjegyzékbe vételre, avagy törlésre vonatkozó, továbbá a fogyatékossággal élő választópolgárok akadálymentes szavazóhelyiség, Braille-írásos szavazósablon, könnyen érthető tájékoztató vagy Braille-írásos értesítő megküldésének igénylésére vonatkozó kérelmei. 

A kérelmek online benyújtása mellett továbbra is megmarad a lehetőség a személyes, a meghatalmazott útján vagy bizonyos esetekben a postán történő ügyintézésre. A kérelmek benyújtásának legegyszerűbb és legbiztosabb módja, az ügyfélkapun keresztüli, online azonosítással történő benyújtás. Személyesen a legtöbb esetben bármely helyi választási iroda előtt el lehet járni, ehhez csak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány vagy útlevél, vagy jogosítvány) kell magával vinnie. Ha kézbesítési meghatalmazottat vesz igénybe, avagy postai úton kívánja kérelmét benyújtani, formanyomtatvány áll rendelkezésre.

Ugyancsak be lehet nyújtani már a más EU-tagállam polgárai részéről az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó, választói névjegyzékbe vételre, avagy onnan törlésre vonatkozó kérelmeket.

A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet 2024. április 4-től lehet benyújtani. A 2024. április 4. előtt levélben benyújtott mozgóurna iránti kérelmet 2024. április 4-én kell elbírálni.

A választópolgár mozgóurna iránti kérelmet

a) a Nemzeti Választási irodához

aa) elektronikus azonosítással elektronikus úton 2024. június 7-én 10.00 óráig,

ab) elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton 2024. június 5-én 16.00 óráig,

b) a helyi választási irodához

ba) elektronikus azonosítással elektronikus úton 2024. június 7-én 10.00 órát követően 2024. június 9-én 12.00 óráig,

bb) levélben 2024. június 5-ig,

bc) személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján 2024. június 7-én 10.00 óráig,

c) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz kézbesítési meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével 2024. június 9-én 12.00 óráig
nyújthat be.