A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés idei elnökeként Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a császártöltési Pincelakat Borház és Szálloda elnevezésű helyszínen folyó tanácskozást 2019. november 22. napján. A közhasználatban DKMT Eurorégió néven elterjedt szervezet tagjai közül, Bács-Kiskun és Csongrád megye, a romániai Arad és Temes megye, illetve a szerbiai Vajdasági Autonóm Tartomány küldtek szakembereket, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium is képviseltette magát a szinkrontolmácsolás mellett folyó közgyűlésen.

Az 1997. november 21-én alakult, területét tekintve 71 879 négyzetkilométer, 5,3 millió lakosú Eurorégiós együttműködés célja, hogy fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat a gazdaság, az oktatás, a művelődés, a tudomány és a sport területén, valamint az, hogy az összefogás segítse elő a térség bekapcsolódását az európai integráció folyamatába.

Az első előadó a Vajdaságból érkezett Tamara Zelenovic volt, aki a Kübekháza-Rábé új határátkelőhely megvalósítását mutatta be a döntéshozataltól a létesítmény átadásáig. A prezentációban a határ mindkét oldalán élőket, szerbeket és magyarokat megszólítottak annak bemutatására, hogy a lakosság mennyire pozitívan fogadta a két ország jó kapcsolatainak kiteljesedését, amely az új határátkelőhely létesítésében is megmutatkozik.

Az előadó külön fejezetet szentelt annak érzékeltetésére, hogy a határátkelőhöz vezető, teljesen új nyomvonalat követő út milyen lehetőségeket kínál a további infrastrukturális fejlesztéseknek, a kapcsolódó úthálózat fejlesztésének.

Dékány Dóra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint irányító hatáság koordinációs csoportvezetője az INTERREG IPA 2021-2027-es programozási időszakának sajátosságait ismertette.

Jó hír, szerb-magyar program módosítás-tervezetei jelentős egyszerűsítésekre tesznek javaslatot, ami elsősorban a kedvezményezetteket érintheti. A végleges változat feltehetően 2020 végére születhet meg, de ettől függetlenül a jövőre vonatkozó tervezéseket meg lehet kezdeni. Idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte a szerb hatóságnak, hogy olyan alulról jövő projektgenerálási folyamatot szeretne, ami elsősorban a területen élők többsége igényeit tükrözi.

Dékány Dóra a Romániát-Magyarországot érintő programról szólva kiemelte, a román és a magyar irányító hatóságok között tavasz óta számos egyeztetés történt. A román fél a programozási feladatok nagy részét külső szakértők bevonásával végzi. Ott a külső szakértők a tejes programot megírják, a feladatot területi alapon közelítik meg.

A magyar oldal kezdeményezi, hogy több monitoring bizottsági ülést tartsanak annak érdekében, hogy a részfeladatok nyomon követése hatékonyabb legyen. Fontos kérdésnek tartják azt is, hogy a határátkelést miként tudnák felgyorsítani.

A Temesvárról érkezett Anca Lolescu  a román-szerb határ menti együttműködés és fejlesztések főbb aspektusát mutatta be. Miután Szerbia még nem az unió tagja, a román tapasztalatok sok vonatkozásban a magyar tapasztalatokkal azonos képet mutatnak.

Csókási Eszter Anna, a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője a folyamatban lévő pályázatokat ismertette, majd a rendezvény a költségvetés elfogadásával zárult.